Horvátország;szábor;Andrej Plenkovic;

- Takarékosabb az új kormány Horvátországban

A munkahelyteremtés és a járvány elleni harc a prioritása Andrej Plenkovic második kabinetjének, melynek tárcavezetői csütörtökön tették le az esküt.

Csütörtök óta új kormánya van Horvátországnak, miután a zágrábi törvényhozás, a szábor bizalmat szavazott Andrej Plenkovic miniszterelnök második kabinetjének. Függetlenül attól, hogy a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) váratlanul fölényesen nyerte meg a július 5-én rendezett parlamenti választást, a politikai vezetés megosztott, hiszen az ország államfője az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Milanovic, aki nem szerzett jó pontokat az új képviselőknél, hiszen nem vett részt a parlament szerdai alkuló ülésén. Ilyenre még nem volt példa a horvát függetlenség kivívása óta. A HDZ egyes politikusai szerint az államfő „úgy viselkedett, mint egy kisgyerek”, Milanovic viszont azzal érvelt, hogy a nyitóülésen való megjelenés nem szerepel kötelezettségei között. 

A csütörtöki ülésen nem volt jelen Ivan Malenica új közlekedési miniszter sem, ő azonban igazoltan hiányzott: a napokban bejelentette, megfertőzte a koronavírus, így az interneten követte nyomon a szavazást és a kabinet beiktatását. Gyógyulásától függően későbbi időpontban teszi le miniszteri esküjét.

Az új kabinet, papíron legalábbis, takarékosabb lesz az előzőnél, mivel az eddig húsz helyett 16 minisztériumból áll. Plenkovicnak négy helyettese lesz, köztük Boris Milosevic, a horvátországi szerb kisebbség pártjának egyik tagja. Érdekesség továbbá Mario Banozic hadügyminiszterré való kinevezése. Eddig semmi köze sem volt a védelmi politikához, az előző kabinetben az állami vagyonnal foglalkozó tárca élén állt. Szakértők rámutatnak, a kinevezés jelzés a HDZ liberális szárnyához tartozó Plenkovic részéről arra, hogy az egykori „honvédőknek” már semmi beleszólásuk sincs védelmi ügyekbe.

Kulcsfontosságú szerep hárul az új regionális fejlesztési miniszterre, a 33 éves Natasa Tramisakra, mert az ő tárcája dönthet arról a 22 milliárd euróról, amelyet Horvátország kap a koronavírus-járvány következményeit enyhítő helyreállítási alap, valamint a következő hétéves uniós költségvetés keretében. Plenkovic a többi állam- és kormányfőhöz hasonlóan győzelemként ünnepelte a megállapodás Horvátországra eső részét, mivel az összeg egy évi költségvetésnek felel meg.

Andrej Plenkovic csütörtöki programbeszédében a koronavírussal szembeni harc mellett 100 ezer új munkahely teremtését, az átlag- és a minimálbér emelését, további adókönnyítéseket tartotta legfőbb feladatának. A jobboldali radikálisok vezére, Miroslav Skoro úgy értékelt, mivel kevés új arc van a kabinetben, ezért nem sok újat lehet várni tőle. A választáson kudarcot vallott szociáldemokraták legesélyesebb elnökjelöltje, Peda Grbin ugyanakkor megjegyezte, a kormány a politikai korrektség nevében egy nappal Plenkovic beszéde előtt szétoszthatta volna annak szövegét a képviselők között, hogy érdemben reagálhassanak rá. 

Narancsszínűbe borult az országHorvátországban naponta száz körüli az újonnan regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma, a holland kormány ezért a narancsszínű országok listájára vette fel Zágrábot, ami azt jelenti, hogy az innen hazaérkező állampolgárok számára – nem kötelező jelleggel – 14 napos karantént ajánlanak. A döntést nem vette jó néven Zágráb, mert sok holland, bár lefoglalta már szállását a tengerparton, végül mégsem utazik el. Ráadásul Portugáliát Hága a biztonságos országok közé sorolja. A Loes Hartman, a helyi népegészségügyi intézet szóvivője közölte, ennek az az oka, hogy Horvátországtól nem kapnak kellőképpen részletes adatokat a járványról. Portugália ezzel szemben átfogó regionális képet is ad a Covid-19 terjedéséről.

A legtöbb új beteget, 112-t, előző nap ezúttal a fővárosból, Kijevből jelentették.