Előfizetés

Kihirdették az egyetemi ponthatárokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.23. 21:16

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait, több mint 91 ezer jelentkező tudhatta meg, felvették-e valamelyik egyetemre.
Csütörtök este nyolc órakor lehullt a lepel az idei egyetemi felvételi ponthatárairól, több tízezer jelentkező sorsa dőlt el. A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett, ahol szeptemberben 9 918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Bár ez elmarad a tavalyi rekordtól (2019-ben 10 170 gólyát vettek fel), a csökkenő országos jelentkezői szám ellenére is kiemelkedő. Az egyetemen a legmagasabb ponthatár (490 pont a maximális 500-ból) a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt. A Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE) 2809 hallgatót vettek fel, mintegy 700-al kevesebbet, mint tavaly. A legmagasabb ponthatár (456) a nemzetközi tanulmányok szak angol nyelvű képzésén volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 4626 elsőéves nyert felvételt, a legtöbb pontot (433) a mechatronikai mérnöki szakon kellett elérni. Az orvosi egyetemeken a Semmelweis Egyetemen kellett elérnie a legtöbb pontot (425) annak, aki állami ösztöndíjasként az általános orvos szakon szeretett volna továbbtanulni. A Pécsi Tudományegyetemen 402, a Debreceni Egyetemen 399 pont kellett ugyanerre a szakra. A ponthatárok mindhárom egyetem esetében alacsonyabbak a tavalyinál. A legnépszerűbb szakokon idén is előzetes központi ponthatárokat szabtak meg, ennek ellenére több egyetemen – a jelentkezők száma és teljesítménye miatt – végül ezeknél is magasabb pontszámokra volt szükség a sikeres felvételihez. Például a gazdálkodási és menedzsment szak esetében 400 volt az előzetes ponthatár, de a Budapesti Gazdasági Egyetemen 402 pontot, a BCE-n 427 pontot kellett elérnie annak, aki ezen a szakon szeretett volna továbbtanulni. A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra is 400 volt az előzetes ponthatár, de például az ELTE bölcsészkarán ennél lényegesen több, 483 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek. 
Az egyetemre jelentkezők száma egyébként rekordalacsony volt idén: összesen 91,4 ezren szerettek volna bekerülni a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Sőt, a jelentkezők száma 2001 óta egyszer sem volt olyan alacsony, mint most. Ez – lényegében az ELTE kivételével – valamennyi felsőoktatási intézmény jelentkezési adatain határozottan meglátszott. A második legnépszerűbb Debreceni Egyetemre például 16,5 ezren jelentkeztek tavaly, míg idén „csak” 13,5 ezren, ami mintegy 19 százalékos csökkenést jelent. Hasonló mértékű visszaeséssel kellett szembenéznie a többi nagy egyetemnek is. A legrosszabbul azonban a kisebb vidéki egyetemek jártak: például a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint egy évvel korábban. Bár a koronavírus-járvány jelentősen felforgatta az oktatás, s így a felsőoktatás utóbbi hónapjait is, a jelentkezők számának csökkenése nem a vírus számlájára írható (az egyetemi jelentkezési időszak már a magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése előtt lezárult). Nyilvánvalóan demográfiai okok is állnak a háttérben, ám egy ilyen mértékű visszaesést nem lehet pusztán ezzel magyarázni. A továbbtanulni vágyók számának csökkenésében szerepe lehet a gazdasági, munkaerőpiaci folyamatoknak, illetve a kormány kiszámíthatatlan oktatáspolitikájának is. Az elmúlt években az oktatásirányítás ellentmondást nem tűrőn állt ki például amellett, hogy idén csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet majd egyetemre felvételizni – hiába figyelmeztetett szakértők kisebb hada ennek várható negatív következményeire, hiszen a középfokú idegennyelv-oktatás jelenleg egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy az érettségiig eljuttassa erre a szinte a középiskolások nagy részét. A kötelező nyelvvizsga bevezetésének tervéről az utolsó pillanatban, tavaly novemberben tettek le. Múlt évben jelentették be azt is, hogy minimum egy tantárgyból emelt szinten kell érettségiznie annak, aki egyetemre akar menni – ez is sokakat váratlanul érhetett. Ehhez jött még a bejelentés több egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről, karok vagy teljes intézmények összeolvadásáról, az intézkedéseket hosszabb felkészülési és átalakítási idő nélkül már idén levezényelik. Az alapítványi működés első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt, ám mivel a modellváltás csak tavaly nyáron történt, szinte még semmilyen tapasztalat nincs arra nézve, ez a fenntartói forma hosszú távon mennyire lehet sikeres. A Corvinusra egyébként 33 százalékkal jelentkeztek kevesebben idén, mint tavaly.

Magyarország milliárdokkal kevesebbet, a német-francia duó szép nagy “közvetítői díjat” vihet haza

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.23. 19:36

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Az állam- és kormányfők megváltoztatták a rászorultság alapját képező számítási módszert.
Magyarország 6,09 milliárd euró (körülbelül 2107 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió járvány utáni helyreállítási alapjából - számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel gazdasági kutatóintézet vezető elemzője. Ez az összeg 2,43 milliárd euróval kevesebb, mint amennyire az Európai Bizottság tett javaslatot, amikor májusban letette az asztalra az EU recesszióba süllyedő gazdaságának megsegítésére szánt 750 milliárd eurós pénzügyi csomagot. Ebből 500 milliárdot fordítottak volna vissza nem térítendő támogatásokra, és 250 milliárdot hitelezésre. Csakhogy a hét elején véget ért uniós csúcstalálkozó résztvevői az 500 milliárdot 390-re csökkentették. Ennek az lett a következménye, hogy a tagállamok túlnyomó többsége kevesebbet vihet haza, mint remélte. Két kivétellel: a Franciaországnak és Németországnak járó transzferek nem hogy csökkentek, hanem emelkedtek. Darvas Zsolt blogbejegyzésében ezt azzal magyarázza, hogy az állam- és kormányfők megváltoztatták a rászorultság alapját képező számítási módszert. A magyar kutató szerint a helyreállítási alapból érkező vissza nem térítendő támogatások legnagyobb haszonélvezője a járvány által leginkább sújtott Olaszország (84,86 milliárd) és Spanyolország (71,28) milliárd), míg a harmadik és negyedik kedvezményezett a helyreállítási alapot kitaláló német-francia duó. Franciaország 50,66 milliárddal, Németország 47,18 milliárddal lehet gazdagabb.  

Szétrobbanhat az Index

M. László Ferenc Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.23. 19:24

Fotó: Népszava
Miután feloldhatatlannak tűnő patthelyzet alakult ki az Index szerkesztősége és igazgatósága között, csütörtökön a stábból többen feladták a harcot.
Bár csütörtök reggel még úgy festett, hogy a szerkesztőség együtt marad, és Dull Szabolcs főszerkesztő szerdai kirúgása ellenére folytatja a függetlenségéért folytatott küzdelmet, az Index.hu Zrt. igazgatóságával való találkozók után többen beadták a felmondásukat a hírportál újságírói és szerkesztői közül. A szerdai, maratoni hosszúságú értekezletek után ugyanis többen úgy látták, a hírportált tulajdonló alapítvány kurátora, a kiadó igazgatóságának elnöke, Bodolai László továbbra sem tud vagy nem akar garanciákat adni arra, hogy a szerkesztőséget nem alakítják át radikálisan. Szerdai nyílt levelükben ugyanis a szerkesztőség tagjai közölték: Dull kirúgása elfogadhatatlan számukra, majd a csütörtöki állományülésen azt kérték az igazgatóságtól, hogy hívja vissza a leváltott főszerkesztőt. Erre viszont Bodolai nemet mondott. Bodolai a Népszavának azt nyilatkozta, neki a szerkesztőséggel nincs baja, három éve azon dolgozik, hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott működést, csak Dullal volt képtelen együttműködni. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az új főszerkesztő és az a szerkesztőségből érkezik-e vagy külsős lesz, nem tudott válaszolni, ahogy arra sem, hogyan garantálja a működést, ha tömeges felmondás jön. Most arra vár, hogy kiderüljön: hányan állnak fel.    Csütörtökön reggeltől kora délutánig gyúrták egymást a felek, a stáb – annak ellenére, hogy szerdán este a szerkesztőség közel fele már a felmondását tervezte – egy ideig reménykedett abban, hogy meg tudják értetni Bodolaival: ha az alapemberek mennek, akkor az Indexnek vége. Hiszen a hírportál erejét, magas címlap-látogatottságát mindig is az a sajátos szerkesztőségi szemléletmód, kultúra adta, ami alapítása óta jellemezte az Indexet, s ami megteremtette azt az olvasó- és rajongótábort, ami kitartott a lap mellett jelentős pénzügyi támogatást gyűjtve a portálnak.  Éppen ezért megvárták a felmondásokkal a rovatvezetők és az igazgatóság reggeli egyeztetését, majd a délutáni stábértekezlet végét – amelyen már jelen volt az új vezérigazgató, Szombathy Pál és az új igazgatósági tag, Sztankóczy András is –, ám végül a patthelyzetet látva többen meggondolták magukat. Így távozik a nívós szakmai díjakkal bíró Janecskó Katalin, Dezső András, Szalai Bálint, a korábbi főszerkesztő-helyettes Miklósi Gábor, illetve a volt heti válaszos Zsuppán András. 
„Ez egy tragikomédia, folyamatosan mást kommunikál a cég vezetése. Nem tudjuk, hogy akkor most kell-e megszorítás vagy sem, van-e külső nyomás vagy nincs. Így nem lehet dolgozni”

– indokolta távozását a szerkesztőség egyik névtelenséget kérő munkatársa a Népszavának.

Az újságíró arra utalt, hogy a hírportált tulajdonló alapítvány kurátora, Bodolai László nemcsak nekik, de a nyilvánosság előtt is ellentmondásos dolgokat mondott az Index anyagi lehetőségeiről, a munka folytatásáról és az állítólagos külső – pénzügyi és/vagy politikai – nyomásról. Szerdán a Dull leváltásáról szóló, szerkesztőségnek küldött levelében például azt állította, a bevételeik idén még nőttek is (tavaly pedig pluszban zárt a cég, még osztalékot is tudtak kivenni). Ugyanakkor az átalakításokat Dulltól azért kérte, mert szerinte megszorításokra van szükség. A Népszavának most azt nyilatkozta, a cash flow a gond, tehát az a kérdés, hogy az Index napi finanszírozása mennyire tud rugalmas lenni, erre kell megoldást találni szerinte. (Az Index reklámbevételeit kezelő, illetve továbbutaló cég 50 százalékát a kormányközeli üzletember, Vaszily Miklós idén márciusban vette meg.) Ugyanakkor egy szerda esti Facebook-posztjában Bodalai maga is utalt arra, hogy meg kell menteni az Indexet, miközben több fórumon korábban azt mondta, nem tud semmiféle politikai vagy más nyomásról. Ezt most a Népszavának is megismételte, és hangsúlyozta, Dull leváltásakor "senki utasítására" nem cselekedett, az ő döntése volt, mert a viszonyuk annyira megromlott, hogy nem tud vele együtt dolgozni.  A főszerkesztő leváltása után is ellentmondásos dolgokat mondott. Dull szerint egy ügyvéddel várta az irodájában szerdán, és már elő volt készítve egy dokumentum a közös megegyezéssel való távozásról. Erre a hvg.hu-nak Bodolai szerdán azt mondta, nem azért hívta magához a főszerkesztőt a szobájába, hogy kirúgja, hanem az Indexben kialakult helyzetről és a felelősségéről akart vele beszélni. Ám akkor minek az ügyvéd, és minek az előkészített papír – kérdeztük tőle. „Mindenre fel kellett készülni, ha nem tudjuk a kérdést tisztázni. Azt nem lehetett volna megcsinálni, hogy nincsenek előre elkészített papírok” – állította lapunknak Bodolai. Azt viszont elismerte, hogy elszámította magát Dull kirúgásakor: „nem gondoltam, hogy ennek ekkora lesz a szerkesztőségre gyakorolt hatása, de valahogy fel kellett oldanunk a patthelyzetet”. Az Index szerkesztősége csütörtök este viszont már csak egyetlen feltételt támasztott: Dull visszavételét, amit Bodolai már írásban is elutasított. Információink szerint késő délután további újságírók akarták beadni a felmondólevelüket, ám az igazgatóság elnökét akkor már nem találták az irodájában. 

A Nagy Testvér figyel

„Az Index már a miénk. Abban az értelemben legalábbis, hogy nem annyira ellenséges már velünk szemben” – ezt még március közepén mondta lapunknak egy fideszes háttérember. Szavai furcsa értelmet nyernek a legnagyobb magyar közéleti hírportálnál az utóbbi hetekben történtek tükrében. Egy másik kormánypárti szakember pedig azt mondta: „naivitás lenne azt gondolni, hogy a Fidesznek vagy legalább egyes háttérembereknek semmi köze ne lenne ahhoz, ami most történik”, ugyanakkor szerinte sem lenne racionális, ha az Indexből szimpla kormányszócsövet csinálnának. A „domesztikálás” ebben az értelemben azt jelentené, hogy a kifejezetten támadó hangnem és a nagyon kényes sztorik eltűnnének, az Index „megértőbb” lenne a kormány intézkedéseivel szemben. Ez egyébként olyannyira nem új stratégia, hogy lapunk információi szerint néhány éve a HVG-vel kapcsolatban is felmerült ez a terv, ám a lapot nem tudták sem megszerezni, sem befolyásolni, végül az időközben megvett Figyelőnek szánták ezt a szerepet.