Szabad szemmel: az Európai Bizottság alelnöke elkezdett intenzíven aggódni az Indexért

Publikálás dátuma
2020.07.24. 06:29

Egyelőre nyúlós értelmezési vita zajlik azon, hogy akkor most Orbán Viktor cselezte ki az EU-t, vagy fordítva.

Politico

A Bizottság alelnökét nagyon aggasztják az Indexnél kialakult állapotok, hiszen a főszerkesztő elbocsátása után sorra mondanak fel a munkatársak, mert úgy vélik, hogy a portál immár nem független. Vera Jourová azt mondta, nem szabad, hogy a gazdasági nyomás politikai nyomásgyakorlásba forduljon át. De ezen túlmenően nyugtalanítónak tartja az egész magyar sajtó helyzetét. Merthogy a szabad és tisztességes választások nem lehetségesek a sokszínű média és a szólásszabadság nélkül, ezért adnak okot a magyar viszonyok az aggodalomra, miután igencsak kétséges a politikai függetlenség. Hozzátette, hogy véleményét már sokszor kifejtette, beleértve az Indexet is. Elmondta, hogy a Bizottság kapcsolatban áll a szerkesztőséggel, ő maga pedig úgy gondolja, hogy roppant megerőltető lehet ilyen bizonytalan körülmények között dolgozni. Jelezte: Brüsszel meg akarja vizsgálni versenyjogi szempontból, hogy a magyar sajtóorgánumok javarészét a kormány közeli KESMÁ-ba tömörítették. Kitért arra is, hogy nem lenne jó, ha Szlovénia követné Magyarországot, mivel az Orbán szövetségese által vezetett ljubljanai kormány a közmédia szabályozásának átalakítására készül. Közben egy magyar bennfentes úgy nyilatkozott, hogy a legnépszerűbb magyar hírportál dolgozói alighanem belefáradtak, mivel évek óta igyekeznek kivédeni a politikai támadásokat. Utóbbiból a kormány is kivette a részét, ám a Miniszterelnöki Hivatal most azt közölte a Politicoval, hogy nem nyilvánít véleményt a médiapiaccal kapcsolatos ügyekben. Újságírók és szakértők azonban már jó ideje állítják, hogy a hatalom egyre inkább befolyása alá vonja a sajtót. A tudósítás hozzáfűzi: az Indexnél egy nappal azután robbant ki a botrány, hogy Orbán Viktor bejelentette győzelmét, miután az uniós csúcson keményen küzdött a jogállami feltételek felpuhításáért.

Die Presse

A tekintélyelvű magyar és lengyel kormány célba vette a magánsajtót, Brüsszel aggódik, de gyakorlatilag nincs eszköze, hogy meghiúsítsa a támadásokat. Előzőleg az igazságszolgáltatás és a közmédia volt Budapest és Varsó célkeresztjében. Ám a lengyel igazságügyminiszter már Duda újjáválasztása után bejelentette, hogy „vissza akarják lengyelesíteni” a külföldi kézben lévő sajtóorgánumokat. Elsősorban a PiS-t gyakran bíráló TVN24 csatornát, amelyet az amerikai Discoveryhez tartozik. De Magyarországon is egyre inkább elfogy a levegő a független szerkesztőségek körül. Egy nappal azután, hogy Orbán Viktor közölte: megakadályozta az árukapcsolást a jogállamiság és az uniós pénzek kifizetése között, mennie kellett az Index főszerkesztőjének, miután többször is arra figyelmeztetett, hogy a hatalom politikai eszközökkel próbálja befolyásolni munkájukat. De aggályokra ad okot a KESMA médiaholdig is, amely az unión belül példátlan módon uniformizálja a közbeszédet. Ám Brüsszel keze meg van kötve, mert ahogy Jourová megvilágította: csak konkrét jogszabályokat tudnak megvizsgálni, mármint hogy azok összhangban állnak-e az uniós joggal. Azaz a lengyel visszaállamosítási elképzelésekbe nem szólhatnak bele megelőzésképpen. Viszont túl késő közbelépni, amikor már kijött a jogszabály. Ugyanakkor egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kereskedelmi sajtó önállósága számára az állami hirdetések, valamint hogy a kormányzati szervek lemondják bizonyos lapok megrendelését. A vírus egyik következménye az lett Magyarországon és Lengyelországban, hogy fokozódott a sajtó ellenőrzése. Az európai piacért felelős biztos éppen ezért kijelentette, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági szükségcsomagnak nagy figyelmet kell szentelnie a média támogatásának. Ám mivel ehhez a terveket nemzeti keretekben kell kidolgozni, nem világos, a Bizottság miként tudná megakadályozni, hogy a magyar és a lengyel vezetés menlevélnek tekintse a felhatalmazást, és még inkább az állami médiapparátust erősítse.

Le Monde

Veszélyben az első számú független magyar hírportál, miután betette oda a lábát tulajdonosként egy Orbán-közeli üzletember. Úgy hogy már menesztették is a főszerkesztőt. Mindezt egy olyan országban, ahogy szinte alig működik már önálló szerkesztőség, így az Index valósággal szigetnek számított a minőségi újságírásban. De éppen ezt a szuverenitást éri fenyegetés Dull Szabolcs brutális elbocsátásával a legbefolyásosabb és legolvasottabb site-nál. Ráadásul a forgatókönyv már ismert a korábbi esetekből. Hiszen az Origo annak idején éppen Vaszily Miklós, az Index reklámbevételeit kezelő Indamédia 50 százalékos tulajdonosa alatt lett egyik napról a másik a kormány egyszerű szócsöve. Dull akkoriban éppen az Origonál dolgozott, de jobbnak látta vagy harminc társával együtt távozni. Földes András, az egyik szerkesztő azt meséli, hogy a Fidesz 2013 óta már többször is megpróbálta rátenni a kezét az Indexre, ám félő, hogy ez most végzetes lesz a portálra nézve, amely ritka kivételként foglalkozik a miniszterelnök környezetében jelentkező korrupcióval, valamint a kórházak állapotával. Mindkettő roppant érzékeny kérdés. Az újságíró emlékeztet arra, hogy a gazdaság, a politika, a sajtó, egytől egyik a kormánypárt irányítása alatt áll. Működnek még a szabadság kicsiny körei, de azok egyre inkább szorulnak vissza.

Die Presse

Az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője szerint lényeges javításokra szorul a Brüsszelben elfogadott megállapodás, mert az nem tartalmaz kellő kikötéseket a jogállam védelmében, illetve a támogatások odaítélése kapcsán. Karas azt mondja, megint csak az történt, ami szokott: azokat ünneplik, akik kevesebb demokráciát és a jövőt célzó beruházást akarnak, ám ez így nem mehet tovább. Az Európai Parlamentnek a sarkára kell állni, mert az EU nem a nemzeti hiúságok vására. Úgy hogy az EP nem elégedhet meg egy szándéknyilatkozattal. Kötelező normákra van szükség, amelyek alapján pontosan megítélhető a jogállam helyzete az egyes tagországokban. Vagyis nem lehet ennyiben hagyni a demokratikus hiányosságokat. És hiába fenyegetőzött Magyarország vétóval, itt olyan dolgokról van szó, amelyek elvileg teljesen maguktól értetődőek folytatta az osztrák konzervatív politikus. Az unió jogközösség és nem pénzkiadó automata. Az elvek tiszteletben tartása – kötelező minimum. Ám nincsenek megfelelő biztosítékok, mert a tagok bíztak egymásban. Ezzel azonban most egynémely kormány visszaél. Csakhogy az egységet nem lehet azon az áron megteremteni, hogy a közösség engedékeny a jogállam ügyében.

Financial Times

A strasbourgi liberális frakció vezetője kijelentette, hogy a gazdasági újjáépítési tervbe szigorú biztosítékokat kell beépíteni a jogállam érdekében, nem elegendőek a közhelyek. Ciolos rámutatott, hogy új szabályozók kellenek, és itt nem Magyarországot, Lengyelországot, vagy bárki mást kívánnak kipécézni. Egyszerűen csak azt akarják, hogy a jövőben ne finanszírozzanak uniós forrásokból olyan kormányokat, amelyek naponta fordítanak hátat a közös értékeknek. Az Európai Parlament nagy pártcsaládjai úgy vélik, hogy amit ez ügyben a tagállamok vezetői tető alá hoztak Brüsszelben, az túl gyenge és vértelen. A feltételeket meg kell szigorítani. Ha nem akkor, az EP nem járul hozzá a megállapodásokhoz. Pláne, hogy nem világos, mit kell a tagországoknak tenniük, ha kiderül, hogy egy állam megsértette az alapértékeket, és ezért a Bizottság a kifizetések leállítását kezdeményezi. Az egyeztetések a következő hetekben indulnak Strasbourg bevonásával.

Süddeutsche Zeitung

Lehet, hogy Orbán Viktor túl korán örült Brüsszelben, mert igazából eltaktikázta a dolgot. Bírálók ugyan azt hozzák fel, hogy az állam- és kormányfők túl lazára hagyták a kapcsolatot a jogállam és az uniós pénzek kifizetése között, ám a Tanács és a Bizottság elnöke is azt hangsúlyozza, hogy az összes résztvevő elfogadta a mechanizmust, miszerint forrásvesztéssel jár, ha valamely ország tesz a demokratikus normákra. Ám sok EP-képviselő, illetve szakértő mégis úgy véli, hogy felvizezték a feltételrendszert. Meg hogy az EU túl hamar meghajolt Budapest és Varsó követelései előtt. De ha jobban szemügyre vesszük, akkor bőven belefér, hogy a magyar politikus elpókerezte a dolgot. Michel környezetében azt emelik ki, hogy Orbán nem tarthatja meg a vétójogát, mert a részleteket nem a legfelső szinten, hanem a szakminiszterek tanácsában dolgozzák ki, ott pedig a többségi döntés elve érvényes. Tehát nyugodtan lehet szavazni a magyar és a lengyel képviselőt. Az uniós nagykövetek már meg is állapodtak abban, hogy a Bizottság két évvel ezelőtti javaslatát tekintik tárgyalási alapnak, márpedig az azt tartalmazza, hogy a szankciókat csak kétharmaddal lehet megakadályozni, ha az EU végrehajtó testülete szükségesnek ítéli azokat. A kérdés, hogy megvan-e hozzá a politikai akarat. Amikor Orbán különleges felhatalmazást szerzett a vírusválság kezelésére, 13 tagállam kinyilvánította aggodalmát. Ha még két ország csatlakozik hozzájuk, akkor már össze is jött a szükséges többség.

Die Welt

Orbán és Morawiecki Brüsszelben megint csak átverte az EU-t. Főleg a lengyel vezetés ért mesterien ahhoz, hogy kicselezze a Bizottságot. Az uniós bírálatok hatására mindig tesz némi engedményt, de csak azért, hogy másutt tovább nyomja az ún. igazságszolgáltatási reformot. És a mostani csúcson sem sikerült fokozni a nyomást Varsóra, így az tovább dolgozhat a nyílt társadalom ellenpólusának számító illiberális rezsim kiépítésén. A magyar és a lengyel vezetés elutasítja, hogy összekapcsolják a jogállami normák betartását, illetve a közösségi támogatások folyósítását. Hogy a két miniszterelnök mennyire örült a maratoni csúcsértekezlet után, az mindennél jobban árulkodik a demokrácia hiányáról. A bírálók azt mondják, hogy amit az állam- és kormányfők jóváhagytak, az egy teljesen kiherélt rendszer, ezért a két ország változatlanul bedarálhatja a bíróságokat és sajtószabadságot. Az EU számára lesújtó bizonyítvány, hogy nem képes, vagy nem akarja minden tagállam esetében érvényesíteni a szabályokat. Persze nehéz a tagokat szankcionálni, de lehetne jelzést küldeni, valamint nyomást gyakorolni. Pl. a befektetések visszafogásával. Hiszen a lengyel bíróságok helyzete összeurópai probléma. Azon kívül Lengyelország turbónacionalista alternatívaként jelentkezik, miközben gazdaságilag elképesztően sikeres. A lengyel modell mindinkább a regresszív erők példaképe lesz Európában. Ezt azért meg kellene fontolniuk a földrész politikusainak, ha megint nem állnak ki a jogállam mellett.

Neue Zürcher Zeitung

Még nincs vége a jogállami vitának az unióban, de korántsem biztos, hogy pénzre cserélnek jogállami értékeket. A Brüsszelben elfogadott záróközlemény ugyan annyira általánosra sikeredett, hogy annak segítségével az összes érintett fél megőrizheti az arcát, ám legfeljebb csak részben igazolja a keleti győzelmi hangulatot. Magyarország és Lengyelország – a csehek és szlovénok asszisztálásával – csak annyit tudott elérni, hogy a szöveget jócskán felpuhították. Az EU a pénzzel kísérelte meg sarokba szorítani az új tagokat, ám a fertőzés beleszólt a dolgokba, mert a délieknek sokkal nagyobb szükségük lett a segítségre, mint a keletieknek, így utóbbiakat nem lehetett hatékonyan megzsarolni – meséli egy uniós diplomata. Azon kívül Merkelnek sokkal fontosabb volt a segélyprogram, mint a jogállami klauzula. Vagyis a reálpolitikát nézve Budapest és Varsó e pillanatban nem sokat veszített, hát még, ha hozzávesszük, hogy gyakorlatilag érintetlenül marad a felzárkózási és agráralap. Ám azt szakértők már vitatják, hogy sokkal több pénzt harcoltak volna ki maguknak. Persze Orbán és Morawiecki kénytelen dicsérni a maga lovát, mert azért bármennyire is vérszegény lett a jogállami mechanizmus megfogalmazása, a belpolitikában így is nehéz azt eladni. Lásd a magyar Országgyűlés határozatát. A következő hónapokban sok függ attól, hogy mit akar Németország a magyar, illetve lengyel kérdésben. Meglátjuk, hogy jönnek-e tettek, vagy szépen elhal a vita, nehogy veszélyeztesse a csúcson elért egyetértést.
Szerző
Témák
jogállam index

„Felfigyeltünk rá, mégsem vettük észre” - ma helyezik örök nyugalomra Bogdán Lászlót

Publikálás dátuma
2020.07.24. 06:20
VIRRASZTÁS - Bogdán László halála kiáltás mindnyájunk felé
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Beer Miklós püspök szeretné hinni, hogy Cserdi polgármestere nem élt, s nem halt meg hiába.
"Mindenki a cserdi csodáról beszél, pedig csak annyi történt, hogy egy baranyai település roma polgármestere, Bogdán László ösztönösen feltalálta a közösségfejlesztés módszereit. Több dimenzióban kell mozogni. Szükség van a helyi közösségek megszervezésére, de szükség van a roma mozgalom, a politikai érdekképviselet kialakítására és a tudomány világában megjelenő roma elit értelmiség létrehozására is. Fontos, hogy ezek összefogjanak és együttműködjenek egymással" – ezt még 2014-ben nyilatkozta Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman. A 46 éves Bogdán László, aki a túlnyomórészt romák lakta Cserdi polgármestereként országosan ismertté vált, a közelmúltban önkezével vetett véget életének. Temetését ma, pénteken tartják. Eredetileg úgy volt, hogy Beer Miklós nyugalmazott váci püspök vezeti a gyászszertartást, ő azonban nem tud jelen lenni a búcsúztatáson: „Máshol kell temetnem éppen aznap. Egykori tanáromat.” A katolikus püspök lapunk kérdésére felidézte, hogy Bogdán Lászlóval évekkel ezelőtt, a Madách Színház kamaratermében találkozott először: „A tekintetéből éreztem, nem akarja elhinni, hogy én egyenrangúnak tekintem őt. Amikor mégis elhitte, végtelenül hálás volt. Beszélgettünk az életről, a sorsunkról. Ki hova születik? Mi a dolgunk ezen a világon? Súlyos kérdéseket érintettünk.” A püspökben talán az a gondolat maradt meg a leginkább, amit Cserdi polgármestere gyakran kimondott: „Én is ember vagyok, ha kicsit barnább is a bőröm. Ez az én hazám is, értem is szól a Himnusz.” Bogdán László egyedül maradt. „Sokan felfigyeltünk rá, mégsem vettük észre, hogy segítségre lenne szüksége” – állapította meg a püspök. Nem tudhatjuk, hogy önként vállalt halálával mennyire volt szándéka utolsó üzenetet küldeni. Az viszont biztos – hangsúlyozta –, hogy kiáltás volt mindnyájunk felé. Beer Miklós szeretné hinni, hogy Bogdán László nem élt, s nem halt meg hiába. A polgármester öngyilkosságának okairól sok a találgatás, kegyeleti okokból – és bizonyosság hiányában – ezek ismertetésétől eltekintünk. A család közleménye szerint Bogdán László (nem konkretizált) betegséggel küzdött, amit „New York-ban, az ENSZ-ben tartott beszéde során őt ért rosszullétét követően diagnosztizálták. Betegsége nem gyengítette le, éppen ellenkezőleg, felerősítette küldetéstudatát, és még intenzívebbé tette munkáját.” Mivel a polgármester holttestére a hírek szerint a Cserdiben épülő csomagolóüzemben találtak rá, érdemes utalni arra is, amit a tragédia után az üzem vezetője a Klubrádiónak mondott. Nagy Simon arról beszélt, hogy sokan irigykedtek Bogdán Lászlóra, mások megpróbálták kihasználni. Az építési vállalkozók nem megfelelő minőségű munkát végeztek, egyre nehezebb volt beleférni a megadott keretbe. A polgármester szívügyének tekintette a beruházást, erejét azonban felőrölte az építkezés. Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek nincsenek személyesen emlékei Bogdán Lászlóról: „Nem találkoztunk ebben az életben, remélem, egyszer majd fogunk. Pedig kellett volna beszélnünk, hiszen volt egy közös témánk. Ő az életét tette fel arra, hogy megmutassa, miként kell csinálni a romák felemelését. Én pedig egy véletlen folytán megláttam és megpróbáltam sokaknak megmutatni, mások hogyan lopják szét az ugyanerre szánt EU-milliárdokat.” Az ellenzéki politikus szerint 2015 előtt Bogdán László bizonyította, hogy az „ellopott” Híd a munka világába, az Út a szakmaválasztáshoz vagy például a Nő az esély program sok-sok milliárdja akár valódi segítséget is jelenthetett volna. Hadházy csak most nézte meg: Cserdiben a polgármester „úgy csinált csodát”, hogy a település a 2015-ben kifutó uniós költségvetési ciklusban semmilyen, de semmilyen EU-forráshoz nem jutott. Pedig az ország hemzsegett a milliárdos „pilot-programoktól”. Hadházy nem tudja eldönteni, hogy miért – a megkérdőjelezhetetlen sikerek okozta hírnév miatt, vagy azért, mert az Országos Roma Önkormányzat „programjai” időközben annyira vállalhatatlanok lettek a hatalom számára –, de végül az új ciklusban Cserdibe is jutott olyan EU-pénz, ami a legelesettebbek felemelésére érkezett Brüsszelből. Nem is kevés. Hadházy Ákos attól fél, az érthetetlen haláleset miatt most már nem fogjuk megtudni, hogy lehet-e ezekkel a pénzekkel tisztességesen és eredményesen is bánni.
Szerző

Újabb német fegyverüzlet a láthatáron

Publikálás dátuma
2020.07.24. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Magyarország újabb fegyverszállítási megállapodást köthet német cégekkel - értesült a Népszava.
Miután a honvédség 44 darab Leopard 2-es harckocsit és 24 PzH 200-es önjáró löveget rendelt Németországból - az első gyakorlótankok pár napja már meg is érkeztek hazánkba - a közelmúltban egy német érdekeltségű légvédelmi rakétarendszer megvásárlása is napirendre került. Információink szerint a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer július 16-i budapesti tárgyalásain volt erről szó. - A német kormány rájött, hogy ellensúlyoznia kell az elmúlt évek amerikai nyomulását a térségben, ezért most szorosabbra fűzik a hadiipari együttműködést a visegrádi országokkal – mondta kormányzati forrásunk. Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program része a magyar légvédelem teljes megújítása. A kormány két lehetőséggel számol: a norvég-amerikai NASAMS vagy az európai MBDA terméke jöhet szóba. Az utóbbi cégnek – amelynek egyik központja a bajorországi Schrobenhausenben található – egyik fő megrendelője a német kormány, amely a Defense News hadiipari szaklap szerint tavaly 8 milliárd eurós megrendelést adott az MBDA-nak. A hadiipari vállalatnak – amelyben az Airbuson keresztül a német állam is résztulajdonos – egyébként 2019-ben 3,7 milliárd eurónyi megrendelése volt, zöme állami. Bár formális döntés még nem született, a német fél olyannyira bízik a magyar üzletben, hogy egy kormányzati forrásunk szerint ellentételezést is hajlandó bevállalni. Ennek keretében magyar cégek is bekapcsolódhatnának beszállítóként az MBDA tevékenységébe, a szóba jöhető részvevők körét már el is kezdték feltérképezni. Mint azt német forrásból megtudtuk, a visegrádi négyeket felkereső Kramp-Karrenbauer Varsóban is az MBDA-rendszerről tárgyalt, és ott szintén közel kerültek a megegyezéshez. Részben a hadiipari megrendelésekkel függ össze forrásaink szerint, hogy a Fidesz számára kedvezően alakul a helyzet az EPP-tagságot illetően is. A CDU-val ugyanis folyamatosan javul a magyar kormánypárt viszonya, és diplomáciai körökben köztudott, hogy a Fidesz maradását/távozását illetően az EPP-ben legnagyobb súlyú német kereszténydemokratáknak döntő szavuk lesz. Információink szerint Gulyás Gergely és Novák Katalin még a múlt hét végén is Berlinben tárgyalt, ez rövid időn belül már a harmadik alkalom volt. 
Frissítve: 2020.07.24. 09:12