A fele pénz megérkezett Gyöngyöspatára

Publikálás dátuma
2020.07.24. 16:29

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ma megkapták a gyöngyöspatai szegregált oktatásért megítélt kártérítés felét a károsultak – jelentette be közösségi oldalán a Gyöngyöspata Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
A testület elnöke, Csemer Géza a Népszavának azt mondta, örülnek a jogos járandóságnak, de emiatt nem lesz külön ünneplés, vagy legalábbis őt nem hívták ilyenre. Cáfolta azt a rosszindulatú kormánypárti híresztelést, miszerint sokan már előre hiteleket vettek fel, s most majd azt törlesztik a kártérítésből: szavai szerint itt jelentősebb, olykor milliós összegekről van szó, amit helyben senki sem tudott volna kölcsönadni, pláne nem mind a hatvan érintettnek. Megírtuk: a kártérítésre kötelezett gyöngyöspatai önkormányzatnak, illetve az általános iskolát jelenleg fenntartó Hatvani Tankerületnek együttesen közel 100 millió forintot kell (korábban június 30. volt a határidő) augusztusig kifizetnie hatvan érintettnek, a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2012 között elszenvedett etnikai alapon történt szegregáció miatt. Farkas Lilla a roma diákokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány kuratóriumi tagja pénteken lapunknak azt mondta: 2015-ben indították a kártérítési pert, vagyis onnantól számítva kamat is jár a megítélt összeg után. Ez esetenként pár tízezer forint egy-egy érintettre vetítve, mivel a jegybanki alapkamat, amely alapján számítják, évek óta nagyon alacsony. Szavai szerint mind a kamatot, mind a vaskos felperesi ügyvédi költségeket megspórolhatta volna az állam és az önkormányzat, ha a meghurcolás és az időhúzás helyett egyezséget köt a szegregált romákkal, ahogyan azt az alapítvány korábban felajánlotta. 
Szerző
Frissítve: 2020.07.24. 17:36

Legalább ezren jelentkeztek már iskolaőrnek

Publikálás dátuma
2020.07.24. 16:16

Nem biztos, hogy minden intézménybe jut majd őr, a pályázók jó része lemorzsolódhat majd.
Július 21-éig összesen 970 pályázó jelentkezett a rendőrségi felhívásra, ennyien szeretnének iskolaőrök lenni - közölte a Népszavával az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Sokan lemorzsolódnak majd

Azóta ez a szám emelkedhetett – a jelentkezési határidő pénteken éjfélkor jár le – ami komoly érdeklődést jelent a mindössze nyolc napig hirdetett munka iránt. 
Ugyanakkor kérdéses, hogy a rendőrség valóban talál-e elég pszichikailag és fizikailag is alkalmas munkavállalót az iskolák számára.

A kormány által közzétett listán ugyanis 492 középiskola és szakiskola található; ide kellene találni elegendő felkészült, a kamaszokban nem ellenséget látó, a konfliktusokat is kezelni képes munkaerőt. Az szinte biztos, hogy a pályázók jelentős része lemorzsolódik - ha nem így történne, az a felvételi eljárás szigorúságát tenné kétségessé. Várható, hogy sokan már a jelentkezés szűrőjén fennakadnak, mások a megyei rendőrkapitányságon zajló felkészítésen, erőnléti és mentális teszteken buknak majd el. A résztvevőknek  ugyanis sűrű egy hónapjuk lesz az iskolakezdésig: mint az ORFK-tól megtudtuk, augusztus 3-tól 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon vesznek részt, és a modulok mindegyike vizsgával zárul.

Gumibottal kezelnek majd mentális problémákat?

Szakértők szerint azonban ez a négy hét is kevés lesz az őrség felkészítéséhez: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete lapjának nyilatkozó exrendőr, Pozsgai József szerint 
egy négyhetes gyorstalpalón senkit nem lehet kiképezni egy ilyen komplex feladatkör ellátására.

Pozsgai a legfőbb gondnak azt játja, hogy alapvetően pedagógiai, szociális, sok esetben mentális vagy egészségügyi problémákat akarnak megoldanirendvédelmi eszközökkel - akár gumibottal és könnygázzal - hiszen fegyveres őrséget küldtek több, értelmi fogyatékos vagy autista diákokat képző iskolába is. Azt, hogy az iskolai közösség részeként legyen rendőr bizonyos intézményekben, nem tartja eleve ördögtől való ötletnek, de úgy gondolja, ez mindenképp egy külön szakma kellene legyen, éveken át tartó speciális felkészüléssel. 

Nyolc általánossal is többet kereshetnek, mint a tanárok

A pedagógus társadalmat az iskolaőrök bérezése háborította fel, hiszen egy leendő őr akár nyolc általánossal is többet (havi bruttó 220-230 ezer forintot) kereshet, mint egy egyetemi diplomával munkába álló pályakezdő tanárok. 
Bár rendőrség alapvetően nem az alacsonyabb iskolai végzettségű jelentkezőket, hanem a volt kollégák körét célozta meg a hirdetéssel, Pozsgai elmondása szerint
az exrendőrök sem tapsolnak az ajánlatnak: dühíti őket, hogy a szervezet, amelyet sokan évtizedekig szolgáltak, nem állt ki mellettük, mikor a költségvetés rajtuk spórolt, de most azt várja tőlük, hogy önként álljanak be „sulizsarunak”.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a leszerelt kollégáknak az állomány tagjai kézbesítik a toborzólevelet.
Szerző
Frissítve: 2020.07.27. 10:23

Semjén Zsolt új szerződést kötött a Hit Gyülekezetével

Publikálás dátuma
2020.07.24. 15:31
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j) és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze aláírja a kormány és az egyház között létrejött új, átfogó szerződést a Karmelita kolostorban 2020. július 24-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A KDNP-s miniszterelnök-helyettes szerint az állam és az egyház elválasztása helyett „magyar modellt” dolgoztak ki.
Új, átfogó szerződést kötött a kormány a Hit Gyülekezetével. A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze pénteken írta alá.   
„A szerződés emberöltőkre, méltányosan, részletekbe menően rendezi mind jogilag, mind anyagilag a Hit Gyülekezete helyzetét, szerepét és társadalmi szerepvállalását”

– emelte ki Semjén Zsolt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Hit Gyülekezetét társadalmi feladatellátásához – mint mondta a miniszterelnök-helyettes – „a méltányosság jegyében” az állami és önkormányzati intézményekkel teljesen azonos támogatás illeti meg.  Németh Sándor ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta:  
„a Hit Gyülekezete továbbra is önfenntartó egyház kíván maradni, lelkészeik javadalmazásához, börtön-, kórház- és tábori lelkészi szolgálatukhoz nem kérnek állami támogatást.”

Ugyanakkor a megállapodás jogi és politikai garanciát nyújt az egyház intézményrendszerének működéséhez – tette hozzá a vezető lelkész.  A megállapodás hátteréről szólva Semjén Zsolt kifejtette, hogy szerinte a világon kétféle egyházmodell létezik. – Az egyik az államegyházi modell, ahol nincs elválasztva az egyházi világ az államitól, a másik pedig a szekuláris, „amely szélsőségesen elválasztja egymástól az államot és az egyházat – magyarázta. Hozzátette: a magyar modell nem egyszerűen a kettő között van, hanem külön minőséget jelent, és az állam és az egyház együttműködésére épül. A miniszterelnök-helyettes szerint az állam maximálisan tiszteletben tartja az egyház szabadságát. Ugyanakkor – elsősorban a közfeladatok ellátásához – az állam jogilag védi és anyagilag támogatja az egyházi intézmények működését.
Szerző