– Az online média a magyar sajtó legszabadabb része, az Index pedig az online média piacvezető hírportálja, amit naponta egymillióan látogatnak. Ez a szám önmagában is mutatja, milyen hatalmas veszteség éri a magyar nyilvánosságot, ha az Index megszűnik a szabad sajtó részének lenni – hangsúlyozta lapunknak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. Az Index szerepe a saját tartalmak előállításán kívül azért is meghatározó, mert rendszeresen szemlézi a kisebb portálokon közölt információkat és oknyomozó írásokat, amelyek máskülönben csak jóval szűkebb körhöz jutnának el – folytatta Urbán Ágnes.
Korábban egy másik jelentős hírportál, az Origo már a kormány közelébe került, és független orgánumból a hatalom szócsövévé vált. Kérdésünkre, hogy az Indexet is hasonló pályára akarja-e állítani a kormány, s ha igen, akkor a lépés nem válik-e kontraproduktívvá, Urbán Ágnes nem tudott válaszolni: „Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy milyen szándékai vannak a Fidesznek. Mivel azonban az Index legnagyobb értéke a rengeteg olvasója, több mint valószínű, hogy nem a bezárása a cél. Ennek ugyanis nem lenne semmi értelme.”
Terjednek olyan elméletek, hogy Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője menesztése nem véletlenül egy nappal az EU-csúcs, az uniós költségvetés elfogadása után történt, ahol nagy viták övezték, mennyiben köthetik a közösségi támogatásokat a jogállamisági feltételekhez. Urbán Ágnes nem osztja ezt a véleményt. „Meggyőződésem, hogy a két esemény semmilyen összefüggésben nincs egymással” – jelentette ki. Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a költségvetést még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, a jogállamiság, azon belül a sajtószabadság biztosítása pedig lényeges szempont. Bár a Fidesz évek óta dolgozik azon, hogy megteremtse a feltételeit az Index „lenyúlásának”, a botrány a lehető legrosszabbkor jött a kormánynak. Máshogyan fogalmazva: ha van valami, amit a Fidesz ebben az időszakban szeretett volna elkerülni, az pont egy ilyen botrány – mondta.
Miközben tehát a kormánypárt valóban kinézte magának az Indexet, az már nem állt a Fidesz érdekében, hogy éppen most váltsák le a főszerkesztőt. Urbán Ágnes szerint az események eszkalálódásába személyes konfliktusok is belejátszhattak.
Az Index nem csak a múltja, hanem a lehetséges jövője miatt is fontos. A magyar demokrácia szempontjából jelentős napok következnek – mondta Zsolt Péter médiaszociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Nem egy politikai oldal érdekeit, hanem a klasszikus újságírói etikát képviselte az Index. Újságírói igazi újságírást műveltek – méltatta a portált a médiaszociológus. Az Index munkatársai komoly szakmai és erkölcsi tőkét halmoztak fel, ha ezt nem akarják elveszíteni, akkor közösségként – a hatalmi harcokról leválva – önállósodniuk kell.
A politikusok csak azt teszik, amit a társadalom megenged számukra – folytatta Zsolt Péter. Ha a társadalom megengedi, hogy a politika maga alá gyűrje a médiát, akkor kevés olyan felvilágosult hatalom van, amely nem akar élni a lehetőséggel. Ha az Index újságírói új, önálló szerkesztőséget alakítanak, és találnak elég előfizetőt, akkor majd a politika is alkalmazkodni fog a helyzethez.
Zsolt Péter szerint az önállósodás az új modell, amit máskülönben már régen feltaláltak. Úgy is lehet mondani, hogy az új modell nem más, mint a legrégebbi: az előfizetéses rendszer. Ennek működtetéséhez persze sok olyan állampolgárra van szükség, aki hajlandó anyagi áldozatot hozni a független sajtó fenntartása érdekében.
Fekete krónika
Origo: a portál 2014-ben került kormányhoz közeli kezekbe. A hajdan független híroldalt fokozatosan átállították a Fideszt kritikátlanul kiszolgáló orgánummá, amely a valótlanságot tartalmazó – gyakran névtelenül írt – cikkei miatt sorra veszíti a sajtópereket.
Népszabadság: Magyarország legnagyobb politikai napilapját és annak hírportálját, a Nol.hu-t 2016 őszén, egyik napról a másikra zárták be. A hazai és nemzetközi tiltakozások közepette a kormány tagadta, hogy mindehhez köze lenne. Az újság beszántása után azonban a kiadó formálisan is Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonába került.
Simicska-háború: a közbeszerzéseken sokáig taroló Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának legfontosabb szereplője 2015 elején szembefordult a kormányfővel. Ezt követően az érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió és Heti Válasz a kormánnyal kritikus sajtóvá alakult. A Fidesz 2018-as újabb kétharmada után a Magyar Nemzet és a Hír TV visszaállt kormánypárti üzemmódra, a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz megszűnt.
Közmédia: az M1 hírműsorai a Fidesz kormányzása idején minimálisan sem tesznek eleget a pártatlan közszolgálatiság követelményeinek. A köztelevízióban politikai parancsuralmi rendszer uralkodik, ennek működési mechanizmusáról több kilépett munkatárs is beszámolt már. Szintén a kormány iránti egyoldalúság és elfogultság jellemzi az elvileg szintén közszolgálati Kossuth Rádió hírműsorait is.
Megyei napilapok: elhíresült példája az uniformizált és centralizált fideszes propagandának, hogy a 2018-as parlamenti választás előtt mindegyik megyei napilap ugyanazzal az Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjúval, ugyanazzal az Orbán-fotóval és ugyanazzal az üzenettel jelent meg: „Mindkét szavazatot a Fideszre!”. Hasonló eset előtte és utána is többször előfordult.
Klubrádió: az ellenzékinek számító rádió a 2010-es kormányváltás után sorra veszítette el vidéki frekvenciáit, állami hirdetéseit. A Klubrádió jó ideje elsősorban csak Budapesten fogható, fennmaradását jórészt hallgatói támogatásának köszönheti.
Kesma: 2018-ban jött létre a több mint négyszáz médiaterméket magában foglaló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma). A „fideszes sajtóbirodalom” számára – demokráciában módfelett szokatlan módon – tulajdonosok ingyenesen ajánlották fel az összességében több 10 milliárd forint értéket képviselő érdekeltségeiket. Az Orbán-kormány a fúziót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, ezzel megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhassa és semmissé tehesse az ügyletet.
