Hatalmas veszteség éri a nyilvánosságot

Publikálás dátuma
2020.07.25. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha a társadalom megengedi, hogy a politika maga alá gyűrje a médiát, akkor a hatalom élni fog a lehetőséggel – állítja a médiaszociológus.
– Az online média a magyar sajtó legszabadabb része, az Index pedig az online média piacvezető hírportálja, amit naponta egymillióan látogatnak. Ez a szám önmagában is mutatja, milyen hatalmas veszteség éri a magyar nyilvánosságot, ha az Index megszűnik a szabad sajtó részének lenni – hangsúlyozta lapunknak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. Az Index szerepe a saját tartalmak előállításán kívül azért is meghatározó, mert rendszeresen szemlézi a kisebb portálokon közölt információkat és oknyomozó írásokat, amelyek máskülönben csak jóval szűkebb körhöz jutnának el – folytatta Urbán Ágnes.
Korábban egy másik jelentős hírportál, az Origo már a kormány közelébe került, és független orgánumból a hatalom szócsövévé vált. Kérdésünkre, hogy az Indexet is hasonló pályára akarja-e állítani a kormány, s ha igen, akkor a lépés nem válik-e kontraproduktívvá, Urbán Ágnes nem tudott válaszolni: „Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy milyen szándékai vannak a Fidesznek. Mivel azonban az Index legnagyobb értéke a rengeteg olvasója, több mint valószínű, hogy nem a bezárása a cél. Ennek ugyanis nem lenne semmi értelme.”
Terjednek olyan elméletek, hogy Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője menesztése nem véletlenül egy nappal az EU-csúcs, az uniós költségvetés elfogadása után történt, ahol nagy viták övezték, mennyiben köthetik a közösségi támogatásokat a jogállamisági feltételekhez. Urbán Ágnes nem osztja ezt a véleményt. „Meggyőződésem, hogy a két esemény semmilyen összefüggésben nincs egymással” – jelentette ki. Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy a költségvetést még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, a jogállamiság, azon belül a sajtószabadság biztosítása pedig lényeges szempont. Bár a Fidesz évek óta dolgozik azon, hogy megteremtse a feltételeit az Index „lenyúlásának”, a botrány a lehető legrosszabbkor jött a kormánynak. Máshogyan fogalmazva: ha van valami, amit a Fidesz ebben az időszakban szeretett volna elkerülni, az pont egy ilyen botrány – mondta.
Miközben tehát a kormánypárt valóban kinézte magának az Indexet, az már nem állt a Fidesz érdekében, hogy éppen most váltsák le a főszerkesztőt. Urbán Ágnes szerint az események eszkalálódásába személyes konfliktusok is belejátszhattak.
Az Index nem csak a múltja, hanem a lehetséges jövője miatt is fontos. A magyar demokrácia szempontjából jelentős napok következnek – mondta Zsolt Péter médiaszociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Nem egy politikai oldal érdekeit, hanem a klasszikus újságírói etikát képviselte az Index. Újságírói igazi újságírást műveltek – méltatta a portált a médiaszociológus. Az Index munkatársai komoly szakmai és erkölcsi tőkét halmoztak fel, ha ezt nem akarják elveszíteni, akkor közösségként – a hatalmi harcokról leválva – önállósodniuk kell.
A politikusok csak azt teszik, amit a társadalom megenged számukra – folytatta Zsolt Péter. Ha a társadalom megengedi, hogy a politika maga alá gyűrje a médiát, akkor kevés olyan felvilágosult hatalom van, amely nem akar élni a lehetőséggel. Ha az Index újságírói új, önálló szerkesztőséget alakítanak, és találnak elég előfizetőt, akkor majd a politika is alkalmazkodni fog a helyzethez.
Zsolt Péter szerint az önállósodás az új modell, amit máskülönben már régen feltaláltak. Úgy is lehet mondani, hogy az új modell nem más, mint a legrégebbi: az előfizetéses rendszer. Ennek működtetéséhez persze sok olyan állampolgárra van szükség, aki hajlandó anyagi áldozatot hozni a független sajtó fenntartása érdekében.

Fekete krónika

Origo: a portál 2014-ben került kormányhoz közeli kezekbe. A hajdan független híroldalt fokozatosan átállították a Fideszt kritikátlanul kiszolgáló orgánummá, amely a valótlanságot tartalmazó – gyakran névtelenül írt – cikkei miatt sorra veszíti a sajtópereket. Népszabadság: Magyarország legnagyobb politikai napilapját és annak hírportálját, a Nol.hu-t 2016 őszén, egyik napról a másikra zárták be. A hazai és nemzetközi tiltakozások közepette a kormány tagadta, hogy mindehhez köze lenne. Az újság beszántása után azonban a kiadó formálisan is Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa, Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonába került. Simicska-háború: a közbeszerzéseken sokáig taroló Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának legfontosabb szereplője 2015 elején szembefordult a kormányfővel. Ezt követően az érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, Hír TV, Lánchíd Rádió és Heti Válasz a kormánnyal kritikus sajtóvá alakult. A Fidesz 2018-as újabb kétharmada után a Magyar Nemzet és a Hír TV visszaállt kormánypárti üzemmódra, a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz megszűnt. Közmédia: az M1 hírműsorai a Fidesz kormányzása idején minimálisan sem tesznek eleget a pártatlan közszolgálatiság követelményeinek. A köztelevízióban politikai parancsuralmi rendszer uralkodik, ennek működési mechanizmusáról több kilépett munkatárs is beszámolt már. Szintén a kormány iránti egyoldalúság és elfogultság jellemzi az elvileg szintén közszolgálati Kossuth Rádió hírműsorait is. Megyei napilapok: elhíresült példája az uniformizált és centralizált fideszes propagandának, hogy a 2018-as parlamenti választás előtt mindegyik megyei napilap ugyanazzal az Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjúval, ugyanazzal az Orbán-fotóval és ugyanazzal az üzenettel jelent meg: „Mindkét szavazatot a Fideszre!”. Hasonló eset előtte és utána is többször előfordult. Klubrádió: az ellenzékinek számító rádió a 2010-es kormányváltás után sorra veszítette el vidéki frekvenciáit, állami hirdetéseit. A Klubrádió jó ideje elsősorban csak Budapesten fogható, fennmaradását jórészt hallgatói támogatásának köszönheti. Kesma: 2018-ban jött létre a több mint négyszáz médiaterméket magában foglaló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma). A „fideszes sajtóbirodalom” számára – demokráciában módfelett szokatlan módon – tulajdonosok ingyenesen ajánlották fel az összességében több 10 milliárd forint értéket képviselő érdekeltségeiket. Az Orbán-kormány a fúziót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, ezzel megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhassa és semmissé tehesse az ügyletet.
Szerző

Már az indok is hamis volt: nem estek vissza az Index bevételei

Publikálás dátuma
2020.07.25. 06:00

Fotó: Bődey János / Index
Az indexesek és a portál kiadója között az elmúlt hónapban arról folyt a vita, hogy át kell-e alakítani a szerkesztőséget, szükség van-e megszorításokra. Éppen ezért benéztünk az Index kasszájába, hogy kiderítsük, van-e bármi alapja azoknak a követeléseknek, amelyeket a cégvezetés fogalmazott meg a stáb felé, s amelyek előbb Dull Szabolcs főszerkesztő menesztéséhez, végül a szerkesztőség felrobbanásához vezetek. Csütörtök este kiszivárgott Ziegler Gábor szerkesztőségnek írt levele, amiben szerepel egy figyelemreméltó mondat. Ő az az üzletember, aki a régóta Fidesz-környéki médiavállalatokat irányító Vaszily Miklós tulajdonostársa az IndaMedia Csoportban. Ez a cég kezeli az Index hirdetéseit, hozzá érkeznek be a reklámozók pénzei. Az IndaMedia vezérigazgatójaként Ziegler ismeri a legjobban a pénzügyeket, a szerkesztőségnek írt levelében pedig világossá tette: a reklámokat kezelő céghez tavasszal több bevétel folyt be, mint tavaly ilyenkor. Magyarán a piacvezető hírportál akkor is erősödött, amikor a Magyar Reklámszövetség éppen 75 milliárdos médiapiaci visszaesést prognosztizált. Ziegler az indexeseknek küldött levelében azt is állította, hogy addig nem volt baj, amíg a szerkesztőség júniusban át nem állította a függetlenség-baromtért a „veszélyben”-be mezőre. Szerinte ekkor estek vissza a bevételek, azaz a szerkesztőségre tolta a felelősséget, ahogy tette ezt a tömeges felmondások után pénteki nyilatkozataiban Bodolai László, a kiadóvállalat igazgatóságának elnöke is. Ám ezek a kijelentések sem stimmelnek. Egyrészt több reklámpiaci ügynökség vezetője is azt állította lapunknak, hogy az ügyfeleik nem mondtak le hirdetést az Index felületén emiatt, másrészt az indexesek épphogy akkor állították át a barométert, amikor gazdasági okokra hivatkozva az igazgatóság elkezdte erőltetni a "racionalizálást". Amit akkor kértek, amikor Zeigler szerint éppen szárnyalt a cég. A Vaszily márciusi érkezése után született tervek a szerkesztőség átszabására más szempontból is furcsák. A Media1 szaklap szerint az Index árbevétele évek óta csökken, de tavaly is nyereséges tudott maradni. Ez azt jelenti, hogy az Index az évek óta tartó kedvezőtlen piaci trendek ellenére állja a sarat. Ez pedig két dolognak köszönhető. Egyrészt annak a szervezeti kultúrának és szakmai tudásnak, ami miatt még mindig nagyon sokan kíváncsiak arra, „mit mond az Index”, azaz egyenesen odakattintanak. Mondhatni az indexesek legalább olyan jól tudják, mire kíváncsi több millió magyar olvasó, mint például a Facebook robotjai. Másrészt a „csomagban” adott tartalomnak, amit az Index és az aloldalak kínálnak: a portál képes kiszolgálni – az autós, a magazinos, a bulvár- és a sporttartalmak révén – a legkülönfélébb érdeklődésű olvasókat is. A hírportál ebben a formában pedig már csak azért is pótolhatatlan – hiába alapítana a stáb hirtelen egy új online lapot –, mert a tematikus aloldalak – a Totalcar, a Femina, a Dívány, a Napi.hu, a Port.hu – az IndaMedia tulajdonában vannak.

Negatív trendek

Bár a hirdetők megőrülnek az online-ért, tavaly 101 milliárd forintot költöttek itt, 16 százalékkal többet, mint 2018-ban, 2019-ben a globális platformok – elsősorban a két amerikai óriás, a Facebook és a Google – tovább növelték részesedésüket, már a 101 milliárd 57 százalékát seprik be. Ráadásul előretört egy olyan reklámozási technológia, amely további fejfájást okoz a hazai hírportálok vezetőinek. Ez az úgynevezett programmatic, amikor a hirdető nem reklámfelületet vásárol – például az Index címlapján foglal magának helyet –, hanem potenciális vásárlót. Leegyszerűsítve: ezek azok a robotok által működtetett reklámok, amelyek „kitanulva” vásárlási szokásainkat követnek minket. Ezekkel nemcsak az a baj, hogy a médiacégek vezetői képtelenek tervezni a bevételekkel – hiszen ki tudja, merre szörfözik éppen a felhasználó –, de egyre olcsóbbak, és lenyomják a piacon az árakat. Az IAB Hungary szakmai szervezet szerint 2019-ben ez a szegmens 16 százalékos előretörést ért el. Magyarán, akik segédkeztek a negatív piaci trendeknek még ellenállni képes portál szétrobbantásában, azok egyszerre dolgoztak a saját cégük és az országuk érdekei ellen. Hiszen az Index helyére majd a fenti multik nyomulnak be, amelyek nem fizetnek adót Magyarországon.

Dupla panziófejlesztési támogatás járt Simicska Lajosnak

Publikálás dátuma
2020.07.24. 21:25

Fotó: Népszava
A Fidesz egykori pénztárnoka végül ugyanannyit kapott, mint Szatmáry Kristóf jelenlegi kormánypárti parlamenti képviselő.
Két pályázata is nyert Simicska Lajosnak, így összesen 8 millió forintot kap a kormánytól a hárskúti panziója fejlesztésére – fedezte fel az mfor.hu. Ahogyan a portál nyomán korábban a Népszava is megírta, már nem lehet akkora harag Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között. Utóbbi cége ugyanis 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy hárskúti panzió fejlesztésére. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázat döntési listájából derült ki ugyanis, hogy a Fidesz egykori pénztárnoka családjának érdekeltségében maradt cége, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. is nyertes lett.  Most az derült ki az MTÜ közzétett döntési listájából, hogy még nagyobb lehet az öröm a Simicska-családban, mert rögtön két pályázatát hirdették ki nyertesnek. Így összesen már 8 millió forint közpénz érkezik a cég számlájára. Az MTÜ a Kisfaludy-program keretében magán-, és egyéb szálláshelyek fejlesztésére  kiírt pályázatán több mint 13 ezer szálláshely kaphat augusztusban összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. A Népszava is megírta, hogy  Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő badacsonyi panziója is 8 millió forintot kapott, pontosan ugyanannyit mint végül Simicska Lajosé.
Szerző