Előfizetés

Meghaladta a 15,7 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.25. 08:10

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Már 639 652 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 15 736 499 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 639 652, a gyógyultaké pedig 9 043 203 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban még 15 446 800 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 632 178, a gyógyultaké pedig 8 763 796 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 111 950 fertőzött volt eddig a napig, 145 539-en haltak meg, és 1 261 624-en meggyógyultak. Brazíliában 2 287 475 fertőzöttről, 85 238 halálos áldozatról és 1 693 214 gyógyultról tudni. Indiában 1 337 024 fertőzöttet, 31 358 halálos áldozatot és 817 209 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 799 499-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 13 026-ra, a gyógyultaké pedig 587 728-ra emelkedett. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 299 500, és 45 762-en haltak meg a betegségben. Iránban 286 523 fertőzöttet, 15 289 halálesetet és 249 212 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 272 421 fertőzöttet, 28 432 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 245 590, a halálos áldozatoké 35 097, és 198 192-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 224 252 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5580, a gyógyultaké 207 374. Franciaországban 217 794 fertőzöttről, 30 195 halálos áldozatról és 80 943 gyógyultról tudni. Németországban 205 623 a fertőzöttek száma, 9120 a halottaké, 189 696-an meggyógyultak. Kanadában 115 115 fertőzöttet, 8923 halálos áldozatot és 100 504 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 86 202 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4650 halálos áldozatot és 80 341 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Erődemonstráció a Fekete-tengeren

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.07.25. 08:00
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt fordítanak a flottára
Fotó: RICCARDO DE LUCA / AFP/Anadolu Agency
Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország kellemetlen meglepetéseket szereztek egymásnak a stratégiailag rendkívül fontos Fekete-tengeri térségben.
A koronavírus ellenére, ha korlátozott mértékben is, június 20-26-ra tűzték ki az ukrán-amerikai Sea Breeze hadgyakorlatot. Kétezer katona, 27 hadihajó, 19 repülőgép érkezett a térségbe 9 országból - demonstrálandó, hogy Washington elkötelezett a térségben Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok és Ukrajna mellett Bulgária, Grúzia, Spanyolország, Norvégia, Románia, Törökország és Franciaország vesz részt a hadgyakorlaton. Az USS Porter rakéta torpedórombolón és a NATO hadihajóin kívül a Poseidon-8 amerikai repülőgépet is ide vezényelték. Az elrettentésen kívüli cél, hogy begyakorolják az ukrán és az amerikai taktikai együttműködést, a hírkapcsolatot, az aknaelhárítási tevékenységet, a menet közbeni áruátrakodást és nem utolsó sorban a tengeri célpontok elleni támadást. Az orosz Fekete-tengeri flotta különös figyelmet fordított a Porter romboló megfigyelésére, mivel az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy ezt a típust Tomahawk szárnyas rakétákkal és Aegis rakétavédelmi rendszerrel szerelték fel. Ukrán források szerint a hadgyakorlat nem nélkülözte a fenyegető orosz akciókat sem. Egy bolgár hadihajót az orosz parti védelem járőrhajója távozásra szólította fel, arra hivatkozva, hogy a bolgárok provokációt követtek el, mivel Oroszország kizárólagos zárt gazdasági övezetébe hatoltak be. A meglepetés egyébként, amivel az amerikaiak szolgáltak a hadgyakorlat megtartásával nem egyoldalú. Meglepte Moszkva is az amerikaiakat - a „The National Interest” amerikai kiadásának értesülése szerint arra készülnek, hogy a modernizált rakétákkal felszerelt Tu-22M3M orosz bombázót hadrendbe állítsák a Krím-félszigeten.  A gép 2019-ben sikeresen átesett a kötelező próbarepüléseken, idén tavasszal nyilvánosan is bemutatták, a sorozatgyártását pedig jövőre kezdik meg. A tökéletesített bombázókat olyan korszerű rádióelektronikai rendszerrel látják el, amely még pontosabbá teszi a navigációt, és számos előnnyel jár a légiharcban. A repülőgép kiváló harci lehetőségekkel bír. Minden jel szerint felszerelik a „Kinzsal” hiperszonikus rakétarendszerrel. Ha ezek a gépek megjelennek a Krím-félszigeten, akkor megjelennek a Fekete-tenger felett is az amerikai hadihajókat veszélyeztetve. Az új gép megjelenéséig sem kell tartaniuk az oroszoknak attól, hogy védtelen a térség. A Krímben teljesít szolgálatot az SZ-400 légvédelmi rakétakomplexummal felszerelt légvédelmi rakétaegység, itt állomásoznak a „Kinzsal” hiperszonikus rakétákkal ellátott MiG – 31 vadászrepülők és a „Kalibr” szárnyas rakétákkal felszerelt hadihajók. Időről időre tesztelik, mire képesek. Tavaly például a rakétanaszádok gyakorlatán „Moszkit” típusú rakétákkal támadták a feltételezett ellenség több mint 55 kilométerre lévő hajóraját. Arra is volt példa, hogy 10-15 méteres magasságban húztak el orosz gépek az amerikai hadihajók közelében. A Fekete-tenger a NATO, az Európai Unió és Oroszország számára egyaránt stratégiai jelentőségű térség. Mindenki igyekszik megerősíteni pozícióit. A román elnök például nem csinált titkot abból, hogy a román hadiflotta megérett a korszerűsítésre, enélkül nem tudná betölteni a NATO keleti szárnyát erősítő szerepét. Az amerikaiakkal közösen szervezett tengeri hadgyakorlatokon igyekszik elkötelezettségét bizonyítani. Moszkva eközben hatalmas összegeket fordít Fekete-tengeri flottájának a fejlesztésére. Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2014-ben azt közölte, hogy 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt fordítanak a flotta fejlesztésére. A szevasztopoli támaszpont megőrzésének szándéka szerepet játszott a Krím-félsziget elcsatolásában. A bekebelezés óta rendkívüli mértékben megerősítették a partvédelmi erőket, először csak vadászbombázók, csatarepülőgépek, majd újabb és újabb rakétavédelmi és radarrendszerek megjelenése bizonyította: Moszkva sem a félszigetet, sem a Fekete-tengeri térséget nem adja fel.

EU-csúcs: Az ET elnöke szerint mondhat bármit Orbán és lengyel kollégája, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.25. 07:56
Charles Michel
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán.
Az Európai Tanács elnöke visszautasítja a bírálatokat az uniós csúcstalálkozó határozatai kapcsán, ideértve, hogy a jövőben a jogállamisághoz kötik a támogatások folyósítását – írja a FAZ. Charles Michel a Bizottság elnökével ért egyet, mármint hogy mondhat bármit Orbán Viktor és lengyel kollégája is, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot. Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán. Azon kívül tartalmazza, hogy a Bizottság javaslatokat tesz le az asztalra arra az esetre, ha valamely tag megszegi a közös normákat. A szankciókat kétharmaddal kell majd elfogadni. A politikus elmondta, hogy az állam- és kormányfők igen nyíltan vitatták meg ezt a kérdést, ám arra még vissza kell térni. Az eljárás ügyében ugyanis még nem minden tisztázott.
A Frankfurter Rundschau arról ír: a bajor kormányfő megkerülte a választ arra kérdésre, hogy mi kerekedett felül pár napja a legfelső szintű uniós fórumon: a szolidaritás vagy pedig a nemzeti önzés. Markus Söder úgy válaszolt: a legfontosabb, hogy el tudták kerülni a kudarcot, mert az azt jelentette volna, hogy Európa ki van szolgáltatva a fertőzésnek. Ugyanakkor nagyon is vállalható kompromisszumot értek el, és újra egységes a szellem. Az együttműködést azonban javítani kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy segítenek a Délnek, másfelől pedig újraértékelik a kapcsolatokat a keleti partnerekkel. Máskülönben csak még mélyebbek lesznek az árkok. Az újságíró erre megjegyezte, hogy Magyarország és Lengyelország darálja be a demokratikus jogokat, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét. A bajor vezető erre úgy reagált, hogy az értékek mindenki számára kötelezőek, ám ezzel párhuzamosan újfajta párbeszédkultúrát kell kialakítani. Kapcsolatba kell lépni a civil szféra különféle áramlataival. A magyarok és a lengyelek közt is sok híve van az európai együttműködésnek. Mint mondta, ez még akkor is így van, ha a jogállam ügyében többet is tehettek volna a csúcs részvevői. Ugyanakkor kiemelte, hogy a koronaválság remélhetőleg bizonyította: csak a kölcsönös szolidaritás segít.
Az Economist vezércikke úgy értékeli, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón kidolgozott pénzügyi segély elhárítja az egész unió gazdasági visszaesésének veszélyét, sőt oly mértékben megerősíti az EU-t, amit aligha képzelt volna bárki is akár pár hónappal ezelőtt. Még akkor is így van ez, ha az autokrata Orbán Viktor felháborított mindenkit, akinek számít a jó kormányzás. Hiszen a jogállami kritériumok felvizezését követelte. Igénye nem sok jót ígér a költségvetési unió szempontjából. Ilyen szintű bizalmatlanság mellett alighanem igen sok gusztustalan alkudozás árán lehet csak majd előbbre lépni. A négy takarékos országot nagyobb visszatérítésekkel vették meg. A demokratikus elvek kikényszerítését felpuhították, hogy megbékítsék Orbánt. A két hős azonban Angela Merkel és Emmanuel Marcon, mert mindketten túlléptek a szűk nemzeti érdekeken és európai megoldásra törekedtek. A nagyok összefogása idegesíti a kisebbeket, és amit a francia elnök nehezen elért precedensnek tekint, az Rutte számára síkos lejtő. De az biztos, hogy az EU jövőjét a német és a francia vezető építi.