A koronavírus ellenére, ha korlátozott mértékben is, június 20-26-ra tűzték ki az ukrán-amerikai Sea Breeze hadgyakorlatot. Kétezer katona, 27 hadihajó, 19 repülőgép érkezett a térségbe 9 országból - demonstrálandó, hogy Washington elkötelezett a térségben Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok és Ukrajna mellett Bulgária, Grúzia, Spanyolország, Norvégia, Románia, Törökország és Franciaország vesz részt a hadgyakorlaton.
Az USS Porter rakéta torpedórombolón és a NATO hadihajóin kívül a Poseidon-8 amerikai repülőgépet is ide vezényelték. Az elrettentésen kívüli cél, hogy begyakorolják az ukrán és az amerikai taktikai együttműködést, a hírkapcsolatot, az aknaelhárítási tevékenységet, a menet közbeni áruátrakodást és nem utolsó sorban a tengeri célpontok elleni támadást.
Az orosz Fekete-tengeri flotta különös figyelmet fordított a Porter romboló megfigyelésére, mivel az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy ezt a típust Tomahawk szárnyas rakétákkal és Aegis rakétavédelmi rendszerrel szerelték fel.
Ukrán források szerint a hadgyakorlat nem nélkülözte a fenyegető orosz akciókat sem. Egy bolgár hadihajót az orosz parti védelem járőrhajója távozásra szólította fel, arra hivatkozva, hogy a bolgárok provokációt követtek el, mivel Oroszország kizárólagos zárt gazdasági övezetébe hatoltak be.
A meglepetés egyébként, amivel az amerikaiak szolgáltak a hadgyakorlat megtartásával nem egyoldalú. Meglepte Moszkva is az amerikaiakat - a „The National Interest” amerikai kiadásának értesülése szerint arra készülnek, hogy a modernizált rakétákkal felszerelt Tu-22M3M orosz bombázót hadrendbe állítsák a Krím-félszigeten. A gép 2019-ben sikeresen átesett a kötelező próbarepüléseken, idén tavasszal nyilvánosan is bemutatták, a sorozatgyártását pedig jövőre kezdik meg. A tökéletesített bombázókat olyan korszerű rádióelektronikai rendszerrel látják el, amely még pontosabbá teszi a navigációt, és számos előnnyel jár a légiharcban. A repülőgép kiváló harci lehetőségekkel bír. Minden jel szerint felszerelik a „Kinzsal” hiperszonikus rakétarendszerrel. Ha ezek a gépek megjelennek a Krím-félszigeten, akkor megjelennek a Fekete-tenger felett is az amerikai hadihajókat veszélyeztetve.
Az új gép megjelenéséig sem kell tartaniuk az oroszoknak attól, hogy védtelen a térség. A Krímben teljesít szolgálatot az SZ-400 légvédelmi rakétakomplexummal felszerelt légvédelmi rakétaegység, itt állomásoznak a „Kinzsal” hiperszonikus rakétákkal ellátott MiG – 31 vadászrepülők és a „Kalibr” szárnyas rakétákkal felszerelt hadihajók. Időről időre tesztelik, mire képesek. Tavaly például a rakétanaszádok gyakorlatán „Moszkit” típusú rakétákkal támadták a feltételezett ellenség több mint 55 kilométerre lévő hajóraját. Arra is volt példa, hogy 10-15 méteres magasságban húztak el orosz gépek az amerikai hadihajók közelében.
A Fekete-tenger a NATO, az Európai Unió és Oroszország számára egyaránt stratégiai jelentőségű térség. Mindenki igyekszik megerősíteni pozícióit. A román elnök például nem csinált titkot abból, hogy a román hadiflotta megérett a korszerűsítésre, enélkül nem tudná betölteni a NATO keleti szárnyát erősítő szerepét. Az amerikaiakkal közösen szervezett tengeri hadgyakorlatokon igyekszik elkötelezettségét bizonyítani.
Moszkva eközben hatalmas összegeket fordít Fekete-tengeri flottájának a fejlesztésére. Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2014-ben azt közölte, hogy 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt fordítanak a flotta fejlesztésére. A szevasztopoli támaszpont megőrzésének szándéka szerepet játszott a Krím-félsziget elcsatolásában. A bekebelezés óta rendkívüli mértékben megerősítették a partvédelmi erőket, először csak vadászbombázók, csatarepülőgépek, majd újabb és újabb rakétavédelmi és radarrendszerek megjelenése bizonyította: Moszkva sem a félszigetet, sem a Fekete-tengeri térséget nem adja fel.
