Előfizetés

Erődemonstráció a Fekete-tengeren

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.07.25. 08:00
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt fordítanak a flottára
Fotó: RICCARDO DE LUCA / AFP/Anadolu Agency
Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország kellemetlen meglepetéseket szereztek egymásnak a stratégiailag rendkívül fontos Fekete-tengeri térségben.
A koronavírus ellenére, ha korlátozott mértékben is, június 20-26-ra tűzték ki az ukrán-amerikai Sea Breeze hadgyakorlatot. Kétezer katona, 27 hadihajó, 19 repülőgép érkezett a térségbe 9 országból - demonstrálandó, hogy Washington elkötelezett a térségben Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok és Ukrajna mellett Bulgária, Grúzia, Spanyolország, Norvégia, Románia, Törökország és Franciaország vesz részt a hadgyakorlaton. Az USS Porter rakéta torpedórombolón és a NATO hadihajóin kívül a Poseidon-8 amerikai repülőgépet is ide vezényelték. Az elrettentésen kívüli cél, hogy begyakorolják az ukrán és az amerikai taktikai együttműködést, a hírkapcsolatot, az aknaelhárítási tevékenységet, a menet közbeni áruátrakodást és nem utolsó sorban a tengeri célpontok elleni támadást. Az orosz Fekete-tengeri flotta különös figyelmet fordított a Porter romboló megfigyelésére, mivel az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy ezt a típust Tomahawk szárnyas rakétákkal és Aegis rakétavédelmi rendszerrel szerelték fel. Ukrán források szerint a hadgyakorlat nem nélkülözte a fenyegető orosz akciókat sem. Egy bolgár hadihajót az orosz parti védelem járőrhajója távozásra szólította fel, arra hivatkozva, hogy a bolgárok provokációt követtek el, mivel Oroszország kizárólagos zárt gazdasági övezetébe hatoltak be. A meglepetés egyébként, amivel az amerikaiak szolgáltak a hadgyakorlat megtartásával nem egyoldalú. Meglepte Moszkva is az amerikaiakat - a „The National Interest” amerikai kiadásának értesülése szerint arra készülnek, hogy a modernizált rakétákkal felszerelt Tu-22M3M orosz bombázót hadrendbe állítsák a Krím-félszigeten.  A gép 2019-ben sikeresen átesett a kötelező próbarepüléseken, idén tavasszal nyilvánosan is bemutatták, a sorozatgyártását pedig jövőre kezdik meg. A tökéletesített bombázókat olyan korszerű rádióelektronikai rendszerrel látják el, amely még pontosabbá teszi a navigációt, és számos előnnyel jár a légiharcban. A repülőgép kiváló harci lehetőségekkel bír. Minden jel szerint felszerelik a „Kinzsal” hiperszonikus rakétarendszerrel. Ha ezek a gépek megjelennek a Krím-félszigeten, akkor megjelennek a Fekete-tenger felett is az amerikai hadihajókat veszélyeztetve. Az új gép megjelenéséig sem kell tartaniuk az oroszoknak attól, hogy védtelen a térség. A Krímben teljesít szolgálatot az SZ-400 légvédelmi rakétakomplexummal felszerelt légvédelmi rakétaegység, itt állomásoznak a „Kinzsal” hiperszonikus rakétákkal ellátott MiG – 31 vadászrepülők és a „Kalibr” szárnyas rakétákkal felszerelt hadihajók. Időről időre tesztelik, mire képesek. Tavaly például a rakétanaszádok gyakorlatán „Moszkit” típusú rakétákkal támadták a feltételezett ellenség több mint 55 kilométerre lévő hajóraját. Arra is volt példa, hogy 10-15 méteres magasságban húztak el orosz gépek az amerikai hadihajók közelében. A Fekete-tenger a NATO, az Európai Unió és Oroszország számára egyaránt stratégiai jelentőségű térség. Mindenki igyekszik megerősíteni pozícióit. A román elnök például nem csinált titkot abból, hogy a román hadiflotta megérett a korszerűsítésre, enélkül nem tudná betölteni a NATO keleti szárnyát erősítő szerepét. Az amerikaiakkal közösen szervezett tengeri hadgyakorlatokon igyekszik elkötelezettségét bizonyítani. Moszkva eközben hatalmas összegeket fordít Fekete-tengeri flottájának a fejlesztésére. Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2014-ben azt közölte, hogy 2020-ig több mint 86 milliárd rubelt fordítanak a flotta fejlesztésére. A szevasztopoli támaszpont megőrzésének szándéka szerepet játszott a Krím-félsziget elcsatolásában. A bekebelezés óta rendkívüli mértékben megerősítették a partvédelmi erőket, először csak vadászbombázók, csatarepülőgépek, majd újabb és újabb rakétavédelmi és radarrendszerek megjelenése bizonyította: Moszkva sem a félszigetet, sem a Fekete-tengeri térséget nem adja fel.

EU-csúcs: Az ET elnöke szerint mondhat bármit Orbán és lengyel kollégája, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.25. 07:56
Charles Michel
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán.
Az Európai Tanács elnöke visszautasítja a bírálatokat az uniós csúcstalálkozó határozatai kapcsán, ideértve, hogy a jövőben a jogállamisághoz kötik a támogatások folyósítását – írja a FAZ. Charles Michel a Bizottság elnökével ért egyet, mármint hogy mondhat bármit Orbán Viktor és lengyel kollégája is, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot. Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán. Azon kívül tartalmazza, hogy a Bizottság javaslatokat tesz le az asztalra arra az esetre, ha valamely tag megszegi a közös normákat. A szankciókat kétharmaddal kell majd elfogadni. A politikus elmondta, hogy az állam- és kormányfők igen nyíltan vitatták meg ezt a kérdést, ám arra még vissza kell térni. Az eljárás ügyében ugyanis még nem minden tisztázott.
A Frankfurter Rundschau arról ír: a bajor kormányfő megkerülte a választ arra kérdésre, hogy mi kerekedett felül pár napja a legfelső szintű uniós fórumon: a szolidaritás vagy pedig a nemzeti önzés. Markus Söder úgy válaszolt: a legfontosabb, hogy el tudták kerülni a kudarcot, mert az azt jelentette volna, hogy Európa ki van szolgáltatva a fertőzésnek. Ugyanakkor nagyon is vállalható kompromisszumot értek el, és újra egységes a szellem. Az együttműködést azonban javítani kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy segítenek a Délnek, másfelől pedig újraértékelik a kapcsolatokat a keleti partnerekkel. Máskülönben csak még mélyebbek lesznek az árkok. Az újságíró erre megjegyezte, hogy Magyarország és Lengyelország darálja be a demokratikus jogokat, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét. A bajor vezető erre úgy reagált, hogy az értékek mindenki számára kötelezőek, ám ezzel párhuzamosan újfajta párbeszédkultúrát kell kialakítani. Kapcsolatba kell lépni a civil szféra különféle áramlataival. A magyarok és a lengyelek közt is sok híve van az európai együttműködésnek. Mint mondta, ez még akkor is így van, ha a jogállam ügyében többet is tehettek volna a csúcs részvevői. Ugyanakkor kiemelte, hogy a koronaválság remélhetőleg bizonyította: csak a kölcsönös szolidaritás segít.
Az Economist vezércikke úgy értékeli, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón kidolgozott pénzügyi segély elhárítja az egész unió gazdasági visszaesésének veszélyét, sőt oly mértékben megerősíti az EU-t, amit aligha képzelt volna bárki is akár pár hónappal ezelőtt. Még akkor is így van ez, ha az autokrata Orbán Viktor felháborított mindenkit, akinek számít a jó kormányzás. Hiszen a jogállami kritériumok felvizezését követelte. Igénye nem sok jót ígér a költségvetési unió szempontjából. Ilyen szintű bizalmatlanság mellett alighanem igen sok gusztustalan alkudozás árán lehet csak majd előbbre lépni. A négy takarékos országot nagyobb visszatérítésekkel vették meg. A demokratikus elvek kikényszerítését felpuhították, hogy megbékítsék Orbánt. A két hős azonban Angela Merkel és Emmanuel Marcon, mert mindketten túlléptek a szűk nemzeti érdekeken és európai megoldásra törekedtek. A nagyok összefogása idegesíti a kisebbeket, és amit a francia elnök nehezen elért precedensnek tekint, az Rutte számára síkos lejtő. De az biztos, hogy az EU jövőjét a német és a francia vezető építi.

Szabad szemmel: Orbán még közelebb került ahhoz, hogy jóformán teljes egészében ellenőrizze a magyar sajtót

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.25. 07:56

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 25.
New York Times A lap arról ír: újabb csapás érte a független magyar sajtót, mivel távoznak az Index újságírói. Orbán Viktor már egy évtizede igyekszik illiberális államot építeni. Olyat, amelyben ő tartja kézben a hatalom szinte minden emeltyűjét. Ennek része, hogy nemrégiben az egyik szövetségese vette át a portál reklámbevételeiért felelős céget. A nagy cél az volt, hogy elnémítsák a bírálókat, illetve korlátozzák az eltérő véleményeket. Hogy a híroldal mostantól esetleg nem tud a kormány körmére nézni, az nagyon fájdalmas annak a pár független újságírónak, aki még dolgozik. De a site azok közé tartozott, amelyek önállóak működtek, ám tartósan pénzügyi és a politikai nyomás alá kerültek a térségben, mivel az érintett kormányok maguk akarják megszabni a közbeszédet. Hogy egyre kevesebb a szabad szerkesztőség, az összefügg azzal, hogy Magyarország az autokrata irányítás felé halad. Ugyanakkor az óriási állami reklámbevételeknek köszönhetően virágoznak azok az orgánumok, amelyek gyakran terjesztenek összeesküvés elméleteket és az EU-t támadják. Ezek Orbán szövetségeseinek a kezében vannak. Arra szolgálnak, hogy továbbadják az elsöprő, államilag finanszírozott propagandát, amelyben felbukkannak a két háború közti időszakból ismert antiszemita közhelyek. Polyák Gábor a Mérték médiaelemzőtől úgy jellemzi a helyzetet, mintha valamelyik amerikai tagállamban egyetlen politikai párt uralma alá kerülne a sajtó, és a szerkesztőségeket egytől egyik az adófizetők pénzéből tartanák fenn. A lap ugyanakkor idézi, hogy Orbán Viktor két éve kijelentette az Európai Parlamentben: soha nem némítana el olyanokat, akik nem értenek egyet vele – írja a New York Times.
Washington Post Távoznak a legnagyobb magyar internetes újság munkatársai, mert meg akarják őrizni szakmai függetlenségüket Orbán Viktor egyre tekintélyelvűbb rendszerében. Nagy pofon ez az egyre zsugorodó önálló sajtó számára az országban. A miniszterelnököt azzal vádolják, hogy 10 év óta módszeresen megfojtja a sajtót, hívei veszik át a szerkesztőségek irányítását és olyan törvényeket hoz, amelyek megakadályozzák a kormánykritikus újságírást. A koronaválság csak fokozta a nyomást az önálló médiára. A hatalombarát orgánumok dúskálnak a pénzben, hála a hirdetéseknek. A függetlenek viszont a létükért küzdenek, mivel a gazdasági bizonytalanság visszavetette a reklámokat, és leállt az idegenforgalom, valamint a szórakoztatóipar. Ugyanakkor elemzők szerint az Index már jó ideje a hatalom célkeresztjében volt.
Bloomberg Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy jóformán teljes egészében ellenőrizze a magyar sajtót, miután összeomlott az Index. A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több, mint 20 éve működő portál számára, amely a leglátogatottabb digitális produktum, ám idáig tüskét jelentett a kormányfő szemében, mivel nem volt hajlandó beguggolni a vonal alá. Urbán Ágnes, a Mérték elemzője úgy véli, hogy nagy győzelem ez a politikus számára, mivel meglepően sikeres volt a site, sőt, csak egyre befolyásosabb lett, mivel sok más független szerkesztőség egymás után tűnt el a színről. Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, hogy szakmányban juttassa célba üzeneteit, miután ki akarja irtani a liberális demokráciát és példátlan hatalomra kíván szert tenni. Igen széles körben éppen arra vezetik vissza választási sikereit, hogy ily mértékben tenyerel rá a sajtóra. Az Index bukása viszont követi a bejáratott forgatókönyvet, amivel engedelmességre igyekeznek rábírni a médiát. Urbán Ágnes ugyanakkor azt mondja: a portál már egyébként is közel járt ahhoz, hogy magától lehúzza a rolót és Orbánnak a kisujját se kelljen mozdítania, mert a jelenlegi politikai és gazdasági viszonyok közepette valójában nem volt esélye a túlélésre.
Guardian A politikai beavatkozás miatt tömegesen hagyják ott az újságírók az Indexet. Orbán Viktor rendszere a sajtószabadság szempontjából a 2. legrosszabb helyezést érdemelte ki az unión belül a Riporterek Határok Nélkül listáján. Az eltelt évtizedben a miniszterelnök alatt összeszűkült a sajtópiac, miután egy sor szerkesztőség vagy bezárt, vagy hatalompárti figurák tulajdonába került. Szijjártó Péter tegnap Lisszabonban kijelentette: teljesen alaptalanok a vádak, miszerint a hatalomnak köze van ahhoz, ami az Indexnél történik, ám a főszerkesztő-helyettes nem gondolja, hogy a végzetes döntést valóban a cég szakmai vezetője hozta meg. Viszont a munkatársak már a hogyantovább-on gondolkodnak, habár napjaink Magyarországán nemigen van esélye egy független sajtóterméknek, nem beszélve az általános gazdasági visszaesésről. Munk Veronika közölte, hogy szeretnének együtt maradni, ami persze nem lesz könnyű.  
BBC Tömegével veszik a kalapjukat az Index dolgozói, akik azzal vádolják a hatalmat, hogy az megpróbálja megsemmisíteni, illetve engedelmességre rábírni a hírportált. Magyarország immár csupán a 89. a Riporterek Határok Nélkül értékelésében a sajtószabadság állapota alapján. Amikor tetőzött a szerkesztőség körül a dráma, megjelent egy fotó, amelyen a hirdetésekért felelős társtulajdonos, Vaszily Miklós együtt ebédelt Schmidt Máriával. Így most elhallgat a média legerősebb független hangja. A munkatársak azért mennek, mert amellett kötelezték el magukat, hogy megtartják szakmai önállóságukat, miközben a sajtó jelentős része egyszerűen várja a rendeléseket a politikától, hogy miről és hogyan jelentsen. A közmédia és az MTI rég feladta az elfogulatlanságnak még a látszatát is. Szinte az össze regionális lap a Fidesz médiabirodalmához tartozik. Első pillantásra úgy látszik, hogy Orbán Viktor újabb győzelmet zsebelhet be, ám éppen ő teremtett egypártrendszert, noha azzal kezdte politikai pályáját, hogy szembeszállt az egypártrendszerrel. Foglyul ejtette az államot és ily módon azt kockáztatja, hogy nevetségessé válik. Ugyanakkor lehet, hogy bírálói kénytelen lesznek újragondolni az ellenállás formáját. Egyesek a pártok egyesülését szorgalmazzák, viszont mind többen követelik a Parlament és a 2022-es választások bojkottját, hogy ily módon fosszák meg a miniszterelnököt a demokratikus felhatalmazás maradékától.
Neue Zürcher Zeitung Szabad a pálya Orbán bizalmasai számára az utolsó független magyar „népújságnál”-nál, mivel tucatjával dobják be a törülközőt a munkatársak, mert kitartanak szakmai integritásuk mellett. Az eset jól illusztrálja, politikai és gazdasági tekintetben milyen bizonytalan azoknak az orgánumoknak a helyzete, amelyek nem úgy táncolnak, ahogyan a hatalom fütyül. Az újságírók közül sokan könnyeikkel küszködve hagyták el a szerkesztőséget. De a kiváltó ok, a főszerkesztő eltávolítása már hetek óta érlelődött. Az Index azon kevés szereplő közé számított, amelyek úgy-ahogy még megtartották önállóságukat. Bár Orbán már nevezte álhírgyárnak. A különleges azonban az volt benne, hogy nem csupán balliberális oldalon becsülték. Mindazonáltal a hírpiacot a kormány által kézből etetett média uralja, a sorozatos politikai beavatkozások folytán. Az Indexnek is jó pár támadást kellett átvészelnie. Vaszily Miklós három hónapja vette át az irányítást a reklámokat intéző Indamédiánál, amit a portál részéről magyarázhatott, hogy ha nem akart teljesen lemondani a hirdetésekről, akkor szüksége volt egy olyan ügynökségre, amely be van csatornázva a hatalomhoz. Ezzel együtt állami megbízásokra nemigen számíthatott. Ugyanakkor megfigyelők azt mondják: az adósság csak fokozta a függő helyzetet. A portált most alapjaitól kezdve kell újjáépíteni, nem lehetetlen, hogy az elejétől fogva ez volt a cél.
FAZ Eddigi formájában a vég előtt áll a legjelentősebb független magyar hírszolgálat, amelyet naponta másfél millióan olvastak. A portál az utóbbi években sorra közölt kommentárokat, amelyekben bírálta a kormány politikáját, illetve korrupciós ügyeket leplezett le. Az Indexet irányító alapítványnál a közelmúltban olyan változások mentek végbe, amelyek sajtóelemzések átláthatatlannak minősítettek.
Kurier Török Gábor is úgy gondolja, hogy az Index fölött a Fideszben törtek pálcát, mert az igazi tulajdonosok ott vannak. A munkatársak már jó ideje féltek, hogy a portál elveszti függetlenségét és szócső lesz a jobboldali-nemzeti kormány részéről érkező nyomás folytán. A botrány miatt az este sok ezren tüntettek a sajtószabadság mellett, kinyilvánítva szolidaritásukat a megtámadott szerkesztőséggel. A tömeget hatalmas rendőri készültség kísérte.
Le Monde Fekete nap ez a magyar sajtószabadság szemszögéből – állapítja meg az igen tekintélyes francia újság. Amióta Orbán visszatért a hatalomba, az ország 23 helyet esett vissza a sajtószabadság listáján. Az első félelmek akkor merültek fel az Index sorsával kapcsolatban, amikor márciusban Vaszily Miklós, hatalomhoz közeli üzletember 50 százalék erejéig bevásárolta magát a portál hirdetéseit kezelő Indamédiához, miközben a szerkesztők ragaszkodtak az önállósághoz.
Le Figaro Gyorsan menekülnek az Index újságírói, még mielőtt a hatalom ráncba szedné őket. Gyakorlatilag mindenki vette a kalapját, hogy így tiltakozzon a főszerkesztő leváltása ellen, ami szerintük Orbán-közeli körök nyomásának eredménye volt. A portál az egyik utolsó kormánykritikus hangot jelentette egy olyan médiapiacon, ahol az utóbbi években drasztikusan megnyirbálták a sokszínűséget. A kormányfő alatt teljesen átalakult az ágazat. A köztévé és rádió a hatalom politikáját relézi, miközben „közeli” üzletemberek sorra vásárolták fel a magánkézben lévő orgánumokat. Egyes kiadványok egyik napról a másikra eltűntek a kínálatból. Mások a hivatalos vonalra álltak rá. Ezek a változások a nacionalista vezetőt szolgálták, akit rendszeresen figyelmeztetett az unió tekintélyelvű és idegengyűlölő hajlamai miatt.
Politico Dull Szabolcs kirúgása miatt eszkalálódik a háború a független magyar sajtó körül, és ez mélypontot jelent az orbáni Magyarországon – írja Sáling Gergő, aki az Origo élén már megélte azt, amit most indexes kollégája. Utóbbival egyébként annak idején pont együtt dolgoztak az Origonál, amikor az elesett. A Direkt36 felelős szerkesztője szerint a mostani fejlemény arculütés Európa számára, hiszen itt egy olyan, liberális portálról van szó, amely a maga napi egymillió látogatójával azzal szerzett tekintélyt, hogy kényelmetlen kérdéseket tett fel és kérdőre vonta a döntéshozókat. A tulajdonosoknak persze szívük joga kimondani, hogy új üzleti modellt akarnak, de teketória nélkül kivágni a főszerkesztőt, aki bírálja az elképzelést, nos, az rettenetes üzenet mindenkinek, aki becsüli a szabad és tisztességes újságírást. Úgyhogy most nagyon valós a perspektíva, hogy az Index is osztozik annyi más, korábban független orgánum sorsában. Az elemzés megjegyzi, hogy a minapi uniós csúcstalálkozón megfogalmazott jogállami feltételek rossz üzenetek küldtek Budapestre és ennek igen sokan megisszák majd a levét. Sőt, Dull menesztése mutatja, hogy már isszák is.
Euractiv A Human Rights Watch közép-európai elemzője úgy látja, hogy az Index miatt a szavak után most már tettre volna szükség a Bizottság alelnökasszonya részéről, már ha Brüsszel komolyan gondolja, hogy megvédi a tagállamokban a közös értékeket. Lydia Gall szerint ha igen, akkor az EU-nak fokoznia kell a nyomást, mert el kell érni, hogy a magyar újságírók minden politikai befolyás nélkül végezhessék munkájukat. A Nemzetközi Sajtó Szövetség szolidaritását nyilvánította a munkatársakkal, ideértve a brüsszeli tudósítót, aki szintén beadta felmondását. Kapronczay Stefánia, a TASZ igazgatója úgy nyilatkozott, hogy százezrek számára volt információforrás az Index és nagyon sokan szomorúak most, hogy ennek vége. Hozzátette, hogy a tömeges távozás olyan kiállás, amely reményt ad, hogy tovább él az önálló sajtó szellemisége.
Euronews Az Index főszerkesztő-helyettese azt közölte a televízióval, hogy számára Dull Szabolcs eltávolítása volt a döntő momentum, akkor határozta el, hogy lemond. Onnantól látta úgy, hogy nem tudja szabadon ellátni a feladatát, követni a szakmai elveket. És tisztában van vele, hogy a szerkesztőség tagjai közül nagyon sokan mások is ugyanígy gondolkodtak.