Innovációs és Technológiai Minisztérium;Magyar Tudományos Akadémia;magyar kutatói hálózat;finanszírozás;béremelés;

2020-07-25 14:37:49

Kutatóintézet-hálózat: ami a kormánynak több tízmilliárdos bővülés, az az akadémikusoknak lényegében az ellehetetlenülés

Nincs béke: az innovációs tárca kutatói béremelést, életpályamodellt és intézményfejlesztést lát, a szakmai szervezet mindezek ellenkezőjét.

Összesen 58 milliárd forint többletforrás jut a kutatóintézet-hálózat működésére, fejlesztésére – hirdeti szombati közleményében Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Magyar Tudományos Akadémiától tavaly ősztől elvett, és a Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója, Maróth Miklós által vezetett Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak (ELKH) átadott kutatóintézet-hálózat számára „beépülő jelleggel” biztosított 22 milliárd forintos többletforrásról a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat rendelkezik.

Az ITM szerint ezzel több mint a duplájára növekszik a kutatóhálózat éves költségvetése, amelynek jelentős része kutatói béremelésre fordítható.

Szerintük a rendelet értelmében összesen több mint 36 milliárd forintból megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpontja új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja új kutatóparkja és a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése is. Továbbá kezdeményezésükre – hangsúlyozta az ITM –, a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 32 milliárd forinttal bővült. 

Ehhez képest az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben tiltakozik a bázisfinanszírozás megszüntetése és az úgynevezett „feladatarányos forrásallokációs” rendszer bevezetése ellen.   

Mint kifejtették, a kormányhatározatban hivatkozott intézményi stratégiai irányelveket Maróth Miklós a dolgozókkal és képviseleti szerveikkel nem vitatta meg, azok tartalma előttük mindeddig ismeretlen. Emlékeztettek arra is, hogy a kutatóhálózat dolgozói, az MTA elnökéhez és vezetőségéhez hasonlóan, az elcsatolási folyamat során végig egyértelműen és határozottan tiltakoztak a bázisfinanszírozás megvonása ellen, mert ez az eljárás versenyképtelenné teszi az intézményeket a nemzetközi színtéren azon intézetekkel szemben, ahol az alapvető költségekre (mint például a rezsi) nem kell pályázni.

Az ADF leszögezte: 

Az ADF, és a mellettük szintén a Facebookon közzétett nyilatkozatukban kiálló Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) fenntartja korábbi álláspontját: a közalkalmazotti jogviszony megtartása, ami a bázisfinanszírozás mellett a kutatói függetlenség másik alapja, és ami mellett az ADF mindig ki fog állni, nem akadályozza a bérfejlesztést. Ezzel kapcsolatban nemrég a Népszava írta meg: a kormány tervei szerint ősztől leminősítik a kutatókat, akik, – ha elfogadják, 30 százalékos bérfejlesztésért cserébe – elveszíthetik közalkalmazotti státuszukat.