Előfizetés

Kitágított műfaji határok

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.27. 11:30

A jórészt Lengyelországban élő énekesnő és zeneszerző, Bazsinka Ágnes kvartettjének bemutatkozó lemeze alaposan kitágítja a műfaji határokat. A magyarországi premiernek a Budapest Music Center ad otthont, augusztus 1-én.
Bazsinka Ágnes a Zeneakadémia jazztanszakán szerzett diplomát, de már az egyetemi évek vége felé bátran kísérletezett olyan műfajokkal és formákkal, amelyekben a jazz mellett markánsan megjelenik a hangszer- és effektszerű éneklés, a zajok és zörejek muzsikája vagy éppen a spoken word, azaz az énekbeszéd. „Nem szeretek műfajokban gondolkodni, és a kortárs jazzben egyre fontosabb a kísérletező attitűd, amire a közönség is nyitott. Olyan zenét szeretnék létrehozni és énekelni, ami elég nagy teret ad a mozgásnak és a képzeletnek, s amiben fontos az érzelmi töltés, az atmoszféra, a spontaneitás” – mondja az énekesnő. Ezek a törekvések tükröződnek lengyel zenészekkel alkotott kvartettjének bemutatkozó albumán, amely a Things Look Different from Here (A dolgok innen másképp látszanak) címet kapta. Egy szakíró szerint a lemezen „dinamikus zenéjükben a poliritmikus formák, az éteri hangok, a stíluseklektika, a mesemondás és az improvizáció, a világzenei elemek összefonódásából jön létre áttetsző, feltűnő mintákkal telehímzett zeneszövet.” A CD-n (amely online platformokon is elérhető) a kvartett mellett Ola Wrona fuvolán, Patryk Petersson basszusklarinéton, Dés András pedig rengeteg féle ütőhangszeren játszik. Bazsinka Ágnes eredetileg klasszikus zongorát és gitárt tanult, az ütőhangszerek is vonzották. Lelkesen meséli, hogy egy afrikai énekverseny után, utcazenészekhez csatlakozva marimbán improvizált, „s ebből szerelem lett a hangszerrel, akárcsak a vibrafonnal.” Az afrikai és indiai népzene, az indonéz gamelán vagy a 20. századi és kortárs zeneszerzők közül Bartók Béla és Steve Reich is hatással volt rá útkeresése során. Zeneszerzéssel már gyerekként is foglalkozott: „kis dallamokat írtam, amiket két szólamban fütyültem és dúdoltam, hogy mindig halljam is, ami a fejemben volt.” A mesterképzést már Lengyelországban, a katowicei Karol Szymanowski Zeneakadémián végezte. Ennek előzménye, hogy – egy művészileg éppen stagnáló időszakában – véletlenül hallott a lengyelországi Żory-ban megrendezett Voicingers jazzének versenyről és fesztiválról, ahol a döntőbe jutott. A katowicei diploma évében elnyerte a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok erősítésén fáradozó Wacław Felczak Alapítvány ösztöndíját, s ennek is köszönhető, hogy nemrégiben megjelenhetett a bemutatkozó lemeze. Úgy érzi, a lengyel muzsikustársak nagyon nyitottak, könnyen tudnak azonosulni azzal a saját világgal, amit Ágnes az évek során építgetni kezdett. „Nagyon szeretem a dinamikát köztünk. Az építő kritikát, a vitákat éppúgy, mint a flow-élményt, a heuréka-pillanatokat, amikor megszületik egy különleges hangzás, és együtt örülünk neki” – mondja. A lemezbemutatón eljátsszák a teljes album anyagát, de új darabok is lesznek, és szeretnének sokat improvizálni. Ágnes a koncertezés és a tanítás mellett többféle tervéről is beszámol. „Elkezdtem tavaly egy minimalista zongoradarab-sorozatot, etűdöket írni, s ebből szeretnék egy szerzői albumot. Egy profi ütőhangszeres társammal vokál-percussion projektet indítottunk, ahol az éneklés mellett marimbán is fogok játszani. Szeptembertől szeretnék táncosokkal, vizuális művészekkel is együtt dolgozni, ami új fejezet lesz a pályámon. Tervezek előadásokat, workshopokat tartani és persze folytatni a komponálást” – mondja végül a sokoldalú énekesnő.   Infó Bazsinka Ágnes & LAS IIII: Things Look Different from Here (szerzői kiadás) Lemezbemutató koncert: augusztus 1.  Budapest Music Center / Opus Jazz Club 

Magyar-lengyel kvartett

Bazsinka Ágnes krakkói bázisú kvartettjében (amely a LAS Quartet nevet viseli) Szymon Bora játszik vibrafonon, Jan Jerzy Kołacki bőgőn, Bartłomiej Dybel pedig dobol. „Szymonnal találkoztam először a katowicei akadémián. Sokat ötleteltünk, beszélgettünk, több órás jam session-ök jöttek létre, s megtaláltam benne azt a biztos pontot, akivel elindulhatok. Jan Jerzy intellektusa sokat ad a zenénkhez – az egyetemi kantinban alternatív hangszerelési módszerekről és filozófiáról beszélgettünk. Bartek csatlakozott utoljára: pozitív, korrekt, nyitott hozzáállása és felkészültsége mellett az is fontos volt, hogy rögtön megragadta az általam képviselt zenei világ” – mutatja be dióhéjban zenésztársait Ágnes.

Eco, az óriás

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.27. 10:30

Fotó: Arnaud Meyer / AFP/Leemage
Tizenkét, a milánói összművészeti fesztiválra íródott esszét tartalmaz az Óriások vállán című Umberto Eco posztumusz kötet. Végigolvasva akaratlanul megfogalmazódik az olvasóban – vajon van-e még, lesz-e még Ecohoz mérhető modern reneszánsz óriás?
„Világéletemben izgatott a törpés-óriásos mese. A történelmi törpe-óriás polémia mindazonáltal annak az apák és fiúk közt ősidők óta folyó küzdelemnek az egyik fejezete csupán, amely – mint látni fogjuk – még ma is közelről érint bennünket” - írja Umberto Eco Óriások vállán című esszékötete címadó darabjának nyitó soraiban. Aki nagysikerű regényei, A rózsa nevében, A Foucault inga vagy A prágai temető izgalmát keresi a kötetben, annak nem ajánljuk a művet. Az Óriások vállán más típusú izgalmakat rejt, a szerző ezúttal nyomozását az emberiség kultúrtörténetének egészére, annak szinte minden területére terjeszti ki, olyan kérdéseket boncolgatva, mint a nemzedékek harca, a titok, a tűz, az abszolút és a relatív, a szépség és rútság, az összeesküvés, a láthatatlan, a hamis és a hazugság, a művészeti tökéletlenség… megannyi olyan fogalom, amely mindig is foglalkoztatta az emberiséget. De amint az idézett nyitó sorokból is látszik, Eco olyan könnyedséggel, sziporkázva mesélve járja körül ezeket a témákat, hogy képes elfeledtetni velünk azt is, hogy törpeként állunk az ő óriás vállain. Az a tudásmennyiség, annak sokrétűsége és sokszínűsége, ami ebből a 350 oldalból zúdul ránk, egyenesen letaglózó. A szerző által is idézi a klasszikus aforizmát, miszerint „A régiek természetesen óriások voltak mihozzánk képest; mi azonban, bár törpék vagyunk, az ő nyakukba kapaszkodva – vagyis élve bölcsességükkel – jobban látunk, mint ők”. Ezeket az esszéket olvasva azonban elsősorban nem az jut eszünkbe, hogy az ő vállára kapaszkodva, az ő bölcsességével élve tovább látnánk, mint ő, inkább az, hogy van-e még rajta kívül ilyen utánozhatatlan modern reneszánsz óriás.    Infó:  Umberto Eco: Óriások vállán  Fordította Barna Imre, Sajó Tamás Kossuth Kiadó, Budapest, 2019

Ihletadó fesztivál

A 2000-ben Elisabett Sgarbi által kezdeményezett Milanesiana olaszországi összművészeti fesztivál, amelyen 2000-2015 között Eco e kötetben megjelent előadásai is elhangzottak, az idén is elrajtolt, mégha nem is a megszokott formában. A rendezvények egy része, mint például az előadások, viták, virtuális térbe kerültek, a kiállításokra, előadásokra és koncertekre korlátozott a belépés, de minden rendezvény vagy internetes csatornákon, vagy televíziós közvetítés révén követhető. Az idei fesztivál címe a Színek /I Colori, a programok e témakörben szerveződtek. A Milanó központú fesztivál 12 városban zajlik. Összesen 40 rendezvény szerepel a június 10 -augusztus 6 közötti programban, 115 olasz és külföldi meghívottal. Elisabetta Sgarbi, a fesztivál megálmodója és művészeti igazgatója szerint, a központi téma eddig még soha nem állt olyan nyílt ellentétben az épp megélt valósággal, mint az idén. De mint mondta, ezzel is a reményt hangsúlyozzák, azt, hogy Lombardia reménykedik és nem adja fel. (Az olaszországi koronavírus járvány gócpontja az északi tartomány, Lombardia volt. A régió iszonyatos veszteségeket szenvedett, az itáliai halálos áldozatok zöme is innen került ki. A sokkot még nem heverte ki.)    

Művészkedés a számokkal a járvány árnyékában

Hompola Krisztina Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.27. 07:40
„A 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná”
Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A koronavírus-járvány egyik legnagyobb - többek között pénzügyi - vesztese a kulturális élet. Közös érdekképviselet nincs, az állami támogatási rendszer pedig nem látható át könnyen.
Információink szerint még nem született döntés, a kormány szerdai ülésén határoz arról, hogy augusztus 15. után lehet-e 500 fő fölötti zenés-táncos rendezvényeket tartani. A Népszavának név nélkül nyilatkozó kormányközeli politikusok szerint még mindig nagy a bizonytalanság, a kormánypolitikusok hivatalos nyilatkozatai inkább a korlátozások fenntartását vetítik előre. A popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos Demeter Szilárd szerint a beltéri rendezvények esetleges 200 fős limitje - ami szintén felmerült - az egész kulturális életet hazavágná. A kulturális mentőcsomagokról szóló hírekben röpködnek milliárdok, 1 milliárd forintot már kiosztottak. Ez részben átfedésben van azzal az 5,1 milliárdos "a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló" csomaggal, amelyről júniusban született kormányhatározat. Emellett Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is 5 milliárdos tervezettel állt elő, amelyről még nem született döntés. Az egyre kétségbeesett helyzetben lévő művészek képtelenek a közös érdekképviseletre, a politikusok pedig vérmérsékletüktől függően adnak objektív információkat vagy tesznek hangulatkeltő kijelentéseket.  Az első milliárd Május utolsó hetében jelentette be az Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága, hogy Lezárult a Köszönjük, Magyarország! program, amelyben az előadó-művészeti szféra támogatására 1 milliárd forintot csoportosított át. Az már az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő döntési listájából derült ki: az államtitkárság a program 1 milliárdját az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt összegből ­– a kulturális taopótló támogatásokból ­– csoportosította át. Az egyedi pályázatok elbírálását, szétosztását további kulturális intézményekre bízta: a Petőfi Irodalmi Múzeumra (PIM), a Filharmónia Magyarországra, a Nemzeti Táncszínházra, Hagyományok Házára, a Budapest Music Centerre és a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központra. Mentőcsomag 2.0 Június 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány kulturális, művészeti szférát érintő hatásának enyhítéséről szóló kormányhatározat. Eszerint a kulturális mentőcsomagra 5,1 milliárd forint jut, ebből öt intézmény 1,4 milliárd forint támogatást kap: a Szépművészeti Múzeum 400, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház 300-300, a Hagyományok Háza 250, a Zeneakadémia 150 millió forintot. Megkérdeztük az államtitkárságot, mi alapján határozták meg a támogatási összeget, az intézmények mire fordítják a támogatást? Továbbá: a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt mennyi bevételkiesést szenvedtek el a kulturális intézmények, illetve mennyi megtakarítást sikerült elérniük? Kérdéseinkre nem kaptunk választ. A kormányhatározat további 3,7 milliárd forintjának egyes tételei részben átfedést mutatnak a Köszönjük, Magyarország! programmal: itt is szerepel például, hogy a PIM 100 millió forintot oszthat szét a könnyűzenészeket megsegítő programban. Újdonság viszont az Opera Mentőöv Program, amely mintegy félmilliárd forintját az Operaházra bízták. Ez a program ­– hasonlóan a mentőcsomag több programjához ­– valójában előleg: ellentételezéseként a pályázati feltételek szerint a művészek fellépési alkalmakat vállalnak. A Nemzeti Filmintézet színházak és színészek támogatására 1 milliárd forintot oszthat szét, ám ez a kormányhatározat nem említi: hasonló célra a Nemzeti Színház 400 millió forintot fordíthat a Köszönjük, Magyarország! program keretében. Kérdés továbbá: milyen gazdasági nehézséget okozott a világjárvány a Magyar Művészeti Akadémiának? A köztestület ugyanis 200 millió forintot kapott működési költségre a mentőcsomagból. 5 milliárd a kluboknak Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos 5 milliárdos tervezettel állt elő. - Ha van fellépési lehetőség, van bevétel is – foglalta össze a Népszavának Demeter Szilárd, a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos a könnyűzenei mentőcsomag alapgondolatát, amelyet szerdán tett a kormány asztalára. – Az elmúlt hetekben minden érintett zeneipari szereplővel - szakmai szervezetekkel, menedzserekkel és művészekkel – egyeztettem. A mentőcsomag kiindulópontja az, hogy még ez a járvány sem múlt el, semmi sem garantálja, hogy nem tér vissza, és bármikor történhet valami, ami újra leállásra kényszeríti a könnyűzenei szcénát, ezért az aktuális válságra adott reakció mellett hosszabb távra is az eddiginél biztonságosabb helyzetet kell teremteni. A becsléseink szerint tizenötezer embert érintő 5 milliárdos keret irányszám, amelyet a német mentőcsomaggal arányosítva alakítottunk ki – részletezi Demeter Szilárd. - A tárgyalások során az ágazati szereplők mindegyikének maga felé hajlott a keze, azaz magának akart több pénzt, köztük nem lehet igazságosan dönteni. Az igazi megoldás tehát a fellépési lehetőségek támogatása. - A szakma szerint 130 ötszáz fő alatti közönségnek kialakított játszóhely létezik az országban, van, aki szerint 80 a reális, de végigtelefonálva az országot mindössze 42 klubot találtunk. Alkalmas művelődési ház viszont kétszáznál is több is van, tehát nem lehetetlen bővíteni a játszóhelyek számát. Ha például egy klub légkondicionálójába a járvány ellene védekezés céljából vírusszűrőt kell tenni, annak 8-10 millió forintos költségét kell előteremteni – hoz példát a kormánybiztos. Ez mindenkinek, a kezdőknek és a legnagyobb sztároknak segítene - A Tankcsapdával való beszélgetésből például kiderült, hogyha egy nap kétszer tudnának ötszáz fős közönség előtt játszani, akkor már ki tudnák fizetni a villanyszámlát. Sok előadó – köztük a már említett Tankcsapda - rendszeres fesztiválfellépő, bevételeik, ahogy népszerűségük, koncertprogramjuk és terveik – egy-egy új szám bemutatása, album megjelentetése – a nagy nyári fesztiváloktól függnek. Adekvát kérdés, hogy a könnyűzeneipar megmentését szolgáló milliárdokból mennyi jut ezek szervezőinek. Erre azonban még nincs felelet - A nagy fesztiválok az ötmilliárdos csomagból nem részesülnek, erről külön kell megegyezniük a feleknek, a kormány részéről nem az én szintemen – válaszolta Demeter Szilárd. Négy kategóriát alakítottak ki a zenekarok és előadóművészek bevételei alapján: kezdő zenekarok, közepes együttesek, headliner közeliek és headlinerek. - Informális tudásunk van arról, hogy egy-egy fellépőnek mennyi lehet a bevétele, erről nincs adatbázis – válaszolta a jövedelmeket tartalmazó összesítés létezését firtató kérdésünkre. Arra, hogy milyen módon osztják majd el a klubok között a pénzt, illetve pályázniuk kell-e, így reagált: - Mindenféleképpen. A kuratóriumokba azokat a szervezeteket hívjuk be, akiknek a legjobb tudásuk van az adott zeneipari részszcéna egészét ismerik, például a rendezvénytechnikusoknak kiírt pályázatokról a rendezvénytechnikusok tudnak érdemben dönteni. Nagyon sok múlik a kormány július végére ígért, az ötszáz fő fölötti zenés táncos rendezvények augusztus 15. utáni sorsáról szóló döntésén. - Ha a járványügyi szakemberek kétszáz főben maximalizálják a létszámkorlátot, teljesen újra kell tervezni a mentőcsomagot, de a 200 fős limit már nemcsak a könnyűzenét, hanem a kulturális szféra egészét hazavágná – ad nem túl optimista végszót a popkultúra megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos.  Hála és szekértáborok Pozitívabb viszont a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter az Infórádióban a háláról beszélt: vannak prioritások, és ameddig a kormány a kultúrát ezek első felében tartja, addig csak hálásak lehetnek, másrészt szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a miután a kormány meghozta azokat a döntéseket, mint például, hogy nem kell a katát, a járulékokat, illetve a törlesztéseket fizetni, előfordult, hogy egy-egy színházi dolgozó több pénzt vitt haza, mint a járvány előtt. Ami a művészeket illeti, köztük sincs egyetértés, ezt erősíti Lovasi András is a Magyar Narancsnak adott interjújában: „A zenésztársadalom nem tud a legegyértelműbb ügyekben sem összefogni: szekértáborok vannak különféle érdekek mentén és mivel annyira felületesen és gyorsan ítélkeznek ezek a táborok, nagyon nehéz bármiben állást foglalni, közös megegyezésre jutni.” 

Nagyvonalú európai támogatások árnyoldalakkal

Az Európai Unió szinte minden országában átfogó intézkedéseket hoztak a kulturális szektorban dolgozók megsegítésére. Az egyes államokban még most tartanak a károk felmérésénél, ezért a felsorolt intézkedések egyfajta pillanatképek, s további könnyítésekre számíthatnak az érintettek. Átfogó, az adókat, de akár a lakhatást érintő csomagokról van szó, ezért nem egyszerű összehasonlítani ezeket. Németországban átfogó programokkal segítik a kultúra újraindítását. A kabinet még március végén jelentette be, hogy 50 milliárd eurót fordít a kulturális, művészeti szféra és a média megsegítésére. Ez nem csak segélyt, hanem rezsi és lakbérfizetési, vagy a helyszínbérlettel kapcsolatos könnyítéseket jelentett. Az 50 milliárd eurós összértékű segélyből az egyéni vállalkozók 9 ezer, a 6-10 főt foglalkoztató cégek 10-15 ezer eurós összeget igényelhettek. A német szövetségi kormány mindemellett a „Kultúra Restart” néven indított egymillió eurós programot a szektorban dolgozók megsegítéséért. Franciaországban a kulturális tárca március óta 5 milliárd euróval segítette a kulturális és a médiaélet képviselőit. Első lépésként Franck Riester volt kultuszminiszter még márciusban jelentett be egy 22 millió eurós rendkívüli gyorssegélyt. A kormány a károk enyhítésére válságkezelő munkacsoportokat hozott létre, hogy ezek révén nyújtson segítséget a fesztiválok szervezőinek. Az ötmilliárdos csomag sok részből tevődik össze: a kormány által biztosított hitelt, vissza nem térítendő támogatást, gyorssegélyt foglal magában. A következő hónapokban a kabinet további támogatásokat nyújt a szektor szereplőinek, a szolidáris alaphoz való hozzáférés határidejét december 31-ig tolták ki. A legérintettebb szektorok képviselőinek nem kell fizetniük szociális hozzájárulást, ami összességében 400 millió euró kiesést jelent az állam számára. A kabinet más adókönnyítéseket is életbe léptetett, a kulturális vállalkozásoknak például csak adójuk felét kell befizetni. A kormány által rendelkezésre bocsátott összeg a veszteségeknek csak egy részét fedezi, hiszen az összes bevételkiesés meghaladhatja a 20 milliárd eurót. Belgium flamand részén még márciusban jelentettek be 200 millió eurós gyorssegélyt a legérintettebb szektorokban dolgozók, köztük a kulturális élet szereplői számára. Április 1. és június 30. között négy százalékkal emelték a szektorban dolgozók bónuszait. Olaszországban 2,4 milliárdos mentőcsomagot léptetett életbe a kormány az érintettek számára, ez csökkentett adókat, segélyeket foglal magában. Emellett a kisebb, részint kultúrával foglalkozó cégeket mentesítették az ÁFA befizetése alól. Felére csökkentették a szociális hozzájárulást. Később a kabinet negyedmilliárdos segélyalapot hozott létre az oktatásban és a kultúrában dolgozók számára. A járvány kezdetén 600 és 1500 euró közötti gyorssegélyt biztosítottak az egyéni vállalkozóknak és a szabadúszóknak. Hollandiában a kormány 300 milliós különleges támogatást nyújtott a kulturális élet szereplői számára. Egészen eredeti a spanyol megoldás. A madridi kabinet úgy döntött, hogy félmillió euró értékben vásárol műveket kortárs művészektől. Csehországban a kabinet még áprilisban jelentette be, hogy több mint egymilliárd koronával (40 millió euró) segíti a kultúra életben tartását a járvány terjedése idején. A támogatásból 440 milliót (16,35 millió euró) kapnak a különböző művészeti ágak. Elsősorban azokat a művészeket próbálják segíteni, akik kiállításai, előadásai nem valósulhattak meg június 30. előtt. Márciusban 300 millió koronát (11,15 millió euró) csoportosítottak át a kultúra számára, mivel azonban a művészek bevételkiesése eléri a heti 42 millió koronát (1,56 millió euró) az az összeg csak május közepéig volt elég. Ezért az egymilliárdos támogatásból további 300 milliót a kulturális minisztérium által működtetett kulturális szervezeteknek utaltak át, hogy elkerüljék a csődöt. Szlovéniában Vasko Simoniti még március végén jelentette be a kulturális szférát érintő intézkedéseit. A kormány márciusban 350, áprilisban és májusban pedig 700 eurót adott a szektorban dolgozóknak, emellett a szociális hozzájárulásukat is elengedte. A kormány emellett kártérítést folyósított azoknak a cégeknek is, amelyek bizonyítani tudták, hogy a járvány miatt érték súlyos anyagi károk őket. Bár az intézkedések nagyvonalúnak tűnnek, a meghatározott kritériumok miatt a hozzájárulásban a szektorban dolgozók alig több mint a fele részesülhetett. A múzeumok veszteségeiről számháborúznak a felek, a Szlovén Múzeumok Szövetsége elnöke csak áprilisra kétszázezer eurós kárt említett, a kormány szerint viszont az intézményeknek 165 ezer euró megtakarításuk is volt az elmaradó programok miatt. - Rónay Tamás

Pontosít az MMA

Nem a működési költségére kapott 200 millió forintot a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), ez az összeg a június 6-án közzétett, 1290/2020. számú kormányhatározatnak megfelelően a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus-világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítésére, azaz teljes egészében pályázati forrás fedezetéül szolgál – juttatta el lapunkhoz helyesbítési kérelmét az MMA július 27-én megjelent Várakozó művészek, számolgató politikusok című cikkünkre reagálva. Az idézett kormányhatározat mindenesetre úgy fogalmaz: „Működési költség a Magyar Művészeti Akadémia részére: 200 millió forint”. Ezen túl az MMA „kortárs alkotóművész művészeti alkotásának megvásárlása közösségi tér megújítása céljából” 150 millió forintot kapott a kormányhatározat alapján Az MMA honlapján e két program nyomát nem sikerült megtalálnunk. A kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Állami Operaház honlapján már meghirdette az Opera Mentőöv Programot, a Nemzeti Művelődési Intézet is közzétette, hogy megkezdődött az előjelentkezés a közművelődési intézmények vállalkozó technikusainak támogatására.