Előfizetés

Több mint 150 ezer textilipari munkahely került veszélybe a járvány miatt Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.25. 16:21
Illusztráció
Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Mintegy 13 ezer ilye vállalat szűnhet meg 2021 végére.
Több mint 150 ezer munkahely került veszélybe az európai ruházati és textiliparban a koronavírus-járvány következtében az Euler Hermes hitelbiztosító nemrég közölt tanulmánya szerint.
„Azt feltételezzük, hogy a gazdaságot támogató számtalan intézkedés dacára mintegy 13 ezer vállalat szűnik meg Európában 2021 végére, ami azt jelenti, hogy az európai textiliparban mintegy 158 ezer álláshely került valószínűleg veszélybe”

– mutatott rá Ron van het Hof, az Euler Hermes németországi leányvállalatának vezetője.
Az európai ruházati és textilipari vállalatok értékesítése idén 19 százalék körüli mértékben eshet vissza a járvány következtében.

Bár jövőre érzékelhetően emelkedni fog az iparág forgalma, a járvány előtti szintet 2023-ig nemigen éri el. Németországban várhatóan 12 százalékkal csökken idén a textilipar értékesítése, ami jóval kevesebb az olaszországi vagy a franciaországi forgalom visszaesésénél. Ennek jórészt az az oka, hogy Németországban sokkal rövidebb ideig tartott és kevésbé volt szigorú a járvány miatti zárlat, valamint viszonylag gyorsan újra kinyitottak a ruházati és textilipari termékeket árusító üzletek. Az Euler Hermes tanulmányának szerzője szerint a válság lehetőséget is jelent az európai ruházati és textiliparnak, ha a környezetvédelmi tudatosság növekedése és a járvány következményei azt eredményezik, hogy a fogyasztók elfordulnak a gyorsan változó és olcsó idénydivattól. Mintaként szolgálhat Olaszország, ahol a fogyasztók, a gyártók és a kiskereskedők a globális trendektől eltérőn inkább a drágább, jobb minőségű és helyben gyártott ruhákat részesítik előnyben. A kevesebb import és a helyi gyártás felfuttatása érezhetően jelentős lökést adhatna az európai textiliparnak.

Tállai: Januártól egy forintot is ki lehet majd fizetni bankkártyával

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.25. 09:15

Fotó: Népszava
Jövőre több százezer gazdasági szereplőnél fizethetnek az ügyfelek elektronikus módszerrel – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Januártól akár egyetlen forintot is ki lehet majd fizetni bankkártyával, nem lesz szükség készpénzre – közölte Tállai András a Magyar Nemzettel. A szombati lapszámban megjelent cikkben Tállai azt mondta, hogy jövőre több százezer gazdasági szereplőnél fizethetnek az ügyfelek elektronikus módszerrel. Így a közértek, az edzőtermek, az autószervizek és az ázsiai éttermek sem utasíthatják vissza a készpénz nélkül érkezőket – hangsúlyozta. A kormányközeli lap felidézte: az Országgyűlés nemrég törvényben mondta ki, hogy a jövő év első napjával minden olyan vállalkozásnak lehetővé kell tennie az elektronikus fizetést, amelyik online pénztárgépet működtet. Az államtitkár közölte, hogy még nagyjából hatvanezer cég nem felel meg a feltételeknek. Kiemelte:
összeghatár nélkül el kell fogadni a banki fizetést, tehát az ügyfeleket akkor is ki kell szolgálni, ha egy fillér készpénz sincsen náluk.

Tállai András hangsúlyozta, hogy jobb alkalom nem is lehetett volna a változtatás bevezetésére. Mivel a koronavírus akár készpénzen is terjedhet, a modern fizetési lehetőségek szorgalmazása hatékony a járvány ellen – mondta, hozzáfűzve, hogy az újítás mögött gazdasági és fogyasztóvédelmi indokok is meghúzódtak.

A kormány nem hisz a méheknek

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.07.25. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az elmúlt félszáz év legrosszabb méztermése és a mézelő rovarok tömeges pusztulása sem elég, hogy a kormány tegyen valamit a gyilkos vegyszerek ellen.
Bár az agrártárca, illetve annak vezetője szóban a méhek illetve a méhészek mellett áll, a valóságban mindent megtesz azért, hogy az agrokémiai ipar multinacionális cégei (elsősorban a német Bayer) által gyártott, bizonyítottan méhgyilkos vegyszerek minél tovább forgalomban maradhassanak. Nagy István agrárminiszter, aki a méhészkedésről írta a doktoriját - „A méhészeti termelés technológiai, gazdasági, társadalmi összefüggései” címmel –, és a méhek melletti elkötelezettségét azzal is igyekezett demonstrálni, hogy lakott méhkaptárt telepített a minisztérium Kossuth téri épületének erkélyére, most éppen a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” című európai polgári kezdeményezés aláírása elől igyekszik elhajolni, pedig a petíció kellő számú aláírás összegyűjtése esetén lépéskényszerbe hozná az uniós döntéshozókat a legkártékonyabb rovarölő szerek betiltása érdekében. Közben a tömeges méhpusztulás Magyarországot is elérte: 2018-ban a hazai állomány fele elpusztult, és a jelenségnek az idei, kirívóan gyenge mézterméshez is köze van.  Az észak-amerikai és európai méhpusztulást 2008 óta kutatják intenzíven. Eleinte többféle ezoterikus magyarázat fölvetődött – ismeretlen méhparazitáktól titokzatos mikroorganizmusokon át a klímaváltozásig, de arra, hogy miért hullanak el sokszor kaptárszámra a földeken látogatást tett rovarok, egyik sem kínált hihető megfejtést. A vizsgálatok nyomán ugyanakkor olyannyira egyértelművé vált a rovarölő („növényvédő”) szerek felelőssége, hogy közülük a legkártékonyabbakat 2018-ban az EU – négy tagállam, köztük éppen Magyarország ellenszavazatával – betiltotta. A tilalomnak volt már egy megelőző állomása 2013-ban, amikor három elterjedt neonikotinoid, a Bayer-gyártású imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám hatóanyagokat száműzték a repce, kukorica és napraforgó ültetvényekről. Két éve ezt a korlátozást terjesztették ki az összes szabadföldi felhasználásra, vagyis jelenleg kizárólag üvegházakban szabad az említett szereket használni.  A magyar kormány kezdettől a tilalom ellen volt. Eleinte azzal érveltünk, hogy nincs bizonyíték a neonikotinoid idegmérgek használata és a méhek tömeges pusztulása között. Valójában azonban már a 2013-as uniós korlátozás is a világos tudományos bizonyítékokon alapult, 2018-ban pedig azért szélesítették ki a tilalmi kört, mert akkor publikálta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azt az összegző tanulmányt, amely az addigi kutatási eredményeket összefoglalva megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az agrokemikáliákkal gyakorlatilag megmérgezzük a beporzásban (az élelmiszernövények 70 százalékának megtermékenyítésében) pótolhatatlan szerepű méheket.  A rovarölő szerek használata annyira elterjedt, hogy a méhek egy szezonon belül akár féltucatnyi hullámban is találkoznak a kijuttatott mérgekkel – valójában az a csoda, hogy egy részük túléli az ismételt mérgezést. Mindezek, illetve a Nagy Istvánnal is jó kapcsolatot ápoló Országos Magyar Méhészeti Egyesület ismételt jelzései ellenére az Orbán-kabinet nem csak nemleges szavazatot adott le, de mentességet is kért és kapott a tilalom alól, annak ellenére, hogy a korlátozást időben bevezető országok tapasztalata alapján immár a másik érv sem tartható; nevezetesen az, hogy a neonikotinoidokat nem lehet helyettesíteni, és a használatuk nélkül a haszonnövényeket felfalják a kártevő rovarok. Mint Európa-szerte bebizonyosodott, léteznek hatékony alternatívák illetve kevésbé vegyszerigényes termesztési technológiák, azok azonban éppen azon óriásvállalatok profitját csökkentenék, amelyek a neonikotinoid-üzletben érdekeltek. Közülük is a legnagyobb a német Bayer, amelynek (illetve amelyen keresztül a német kormánynak) az Orbán kabinet az autóügyáraknak szántakhoz hasonló, látványos gesztusokkal igyekszik kedveskedni. Ez nem csak a méhgyilkos vegyszerek betiltásának opponálásában nyilvánul(t) meg, hanem az amerikai Monsanto felvásárlásával a Bayerhez került glifozát gyomortó használatával kapcsolatos magyar kormányálláspontban is. A glifozátot, amelyről időközben szintén kiderült, hogy árt a méheknek, a génkezelt haszonnövényekhez (GMO) fejlesztették ki: a szabadföldi termesztésben lévő GMO-k legnagyobb csoportja gyomirtó-rezisztens, azaz, ha lepermetezik glifozáttal, minden más elpusztul körülötte, a génkezelt növény viszont túléli. A Bayer épp most kényszerül minden idők egyik legnagyobb kártérítését kifizetni a glifozát rákkeltő hatása miatt, Magyarország viszont ezúttal is a betiltást ellenző országok között áll.  

Oda a méz

Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén, az átlag termés harmada vagy negyede lett csak az idei - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a közmédia hírműsorában. Bross Péter szerint januárra nem lesz a magyar szabadpiacon eladó méz, és a rossz termés az árakban is látszik: a hárs- és az akácméz ára például az elmúlt hónapban 50 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. A fagy és az aszály mellett a mézhiánynak van egy harmadik, a vegyszerezéssel összefüggő oka is, amit az állami hírügynökség személyesen úgy fogalmazott meg: „idén is több száz méhész jelezte, hogy a napraforgó kinyílásával jelentős méhpusztulás tapasztalható a méhcsaládjaikban”.