Nem lehet szállodát építeni a tatai tópartra

Publikálás dátuma
2020.07.26. 12:28
Civilek tüntettek 2020. július 11-én a tatai Öreg-tó partjára tervezett óriási szálloda ellen
Fotó: Béres Márton / Népszava
Sem az építési kedv, sem az ellenállás nem csitul a tatai tóparton, amelyet az Avalon nézett ki magának szállodalétesítésre, a fideszes városvezetés teljes támogatásával. Tata vezetése most – meglehetősen feszült hangulatú lakossági fórumokon – arról igyekszik meggyőzni a helyieket, hogy a város nyer a beruházással. A civil ellenoldal viszont jogi fogást keres, és a jelek szerint talál is a projekten.
A STOP Avalon! Tata nevű Facebook-csoportban jelent meg Frivaldszky Gáspár ügyvéd jogi álláspontja, aki szerint az érintett területen az érvényes építési előírások szerint nem épülhet szálloda. Tata építési szabályzata (TÉSZ) alapján a telek az ún. Kid-3 besorolású zónához tartozik. Ahogyan Frivaldszky fogalmaz: „Aljegyzőként közel 6 évig közvetlen szakmai felügyeletem alá tartozott a helyi építési hatóság, így felelősséget érzek azért, hogy ezt az információt korrigáljam. Tata Város Képviselő-testületének Tata Építési Szabályzatáról szóló 38/2005.(XII.6.) önkormányzati rendelete értelmében a területen sem szállodát, sem lakásokat nem lehet építeni. A hatályos jogszabályt helyesen nem lehet másképpen értelmezni az alábbiakban kifejtett indokaim szerint. Ezzel a beruházónak, ha megfelelő körültekintéssel járt el a telek megvételekor, tisztában kellett lennie. A helyi építési szabályzat az alábbiakban határozza meg a Kid-3 besorolást: A Kid-3 jelű különleges idegenforgalmi övezetben építményt elhelyezni idegenforgalmi, lovas- és egyéb sport, kulturális és más rendezvény céljára lehet (…) A mondatban aláhúzott szavak (idegenforgalmi, lovas-, sport, kulturális, más) valamennyien a rendezvény szóra vonatkoznak, nem önmagukban értelmezendőek. A jogszabály tehát idegenforgalmi rendezvény céljára épített épület létesítését teszi lehetővé. Tovább erősíti ezt az értelmezést, hogy ez a de jure állapot egyébként megfelel a terület elmúlt időszakban történt de facto hasznosításának gyakorlatával is: az ténylegesen is idegenforgalmi rendezvények, fesztiválok helyszínéül szolgált. A fentieknek több szempontból van különös jelentősége:
  • 1. A jelenlegi status quo az, hogy a területre nem lehet szállodát építeni, így ilyen irányú szerzett jogra a tulajdonos nem hivatkozhat.
  • 2. Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy a terület besorolását megváltoztatja és lehetővé teszi szálloda vagy akár lakások építését, ezzel jelentősen megnöveli a telek értékét, így anyagi előnyhöz juttatja a jelenlegi tulajdonost. Jogi álláspontom szerint ezt az önkormányzat egyoldalúan, megfelelő, arányos anyagi ellentételezés nélkül nem teheti meg. A telek értékének növekedését egy független értékbecslőnek kell megállapítania, és az új szabályozás okán kialakult értéknövekedést a tulajdonosnak valamilyen módon ellentételeznie kell az önkormányzat felé.”
Úgy tudjuk, a beruházást megakadályozni kívánó lakossági csoportok népszavazási kérdéseket fogalmaztak meg, amelyeket július 20-án 16 órakor beadtak a helyi választási irodának. Erre „válaszul” jelent meg ugyanazon a napon 17 óra 28 perckor egy, a beruházók álláspontját tükröző cikk a hvg.hu-n "Mindenképp lesz szálloda Tatán, csak kisebb, mint tervezték" címmel, ami nem csak a fenti jogi okfejtés fényében furcsa, de annak ismeretében is, hogy a beruházás engedélyezéséhez szükséges hatástanulmányok még nem készültek el, és a nyár végénél hamarabb nem is fognak megszületni.
Információink szerint levelet írt Tata polgármesterének Lakosné Horváth Alojzia, a Ramsari Bizottság egykori elnöke (a tatai tó a ramsari egyezmény védelme alatt áll – a nemzetközi dokumentum a vízimadarak legfontosabb élő- és gyülekezőhelyei számára igyekszik védelmet biztosítani). Mint levelében jelzi, nehezen érthető számára, hogy a szállodaberuházásra kiszemelt, jelentős természeti értékű, 1993 óta magánkézben lévő területet miért nem vásárolta még meg az önkormányzat, miért nem valósult meg valamilyen, az ökológiai szempontokkal is összhangban lévő közösségi hasznosítási koncepció. Hasonlóan érvel lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában Kendernay János LMP-társelnök is, kifejtve: „A hotelhez vezető út Natura 2000-es természetvédelmi területen és a Ramsari egyezmény által is védett területen épülne meg. A vízi élőhelyek védelmét szolgáló Ramsari egyezmény tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására. Ezt rombolná le az itt megvalósuló gigaberuházás. Tehát természetvédelmi szempontból is kiemelt értéket képviselő terület élővilágát is súlyos károsodás érné. Tata város önkormányzata eddig példa értékűen állt ki az Öreg-tavon pihenő vadludak és vízimadarak védelme érdekében. Már 2018-ban megalkották azt a rendeletet, amelyik megtiltotta pirotechnikai eszközök használatát november és február között. Az egész országban híre volt ennek a példaértékű kiállásnak. Reméljük, nem engednek a kísértésnek, és nem járulnak hozzá a rombolással és az ökológiai károkozással járó építkezéshez.”
Szerző
Frissítve: 2020.07.26. 13:05

Több száz embert telepítettek ki a szombati esőzés miatt Zalában (videó)

Publikálás dátuma
2020.07.26. 09:32
Zalaszentjakab
Fotó: Varga György / MTI
A megyében több utat és hidat elmosott a víz, egy település megközelíthetetlenné vált.
Zala megyében szombat estig négy településen mintegy 300 embert kellett otthonából kitelepíteni az előző este kezdődött esőzés és az azzal járó kiöntések, belvizek miatt. A megyében több utat és hidat elmosott a víz, egy település megközelíthetetlenné vált. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összefoglalója szerint Galambokon a rendkívül nagy mennyiségű csapadék miatt kiöntött a település határában lévő halastó, ezért megelőzésképpen 60 családi házból 200 embert telepítettek ki. Zalamerenyén hasonló okok miatt 40 házból 83 embert vittek védett helyre. Liszóban a kiöntő patak okozta veszély miatt öt házból 20 embert telepítettek ki, a szomszédos Surdon négy lakóház hét lakójának kellett elhagynia otthonát. A katasztrófavédelem összesítése alapján szombat késő estig 89 helyszínen kellett beavatkozniuk a megye tűzoltóinak, többségében Zala megye déli részén, Nagykanizsán és térségében. A legtöbb helyre vízszivattyúzás, valamint kidőlt fák eltávolítása miatt riasztották őket.
Az Útinform közlése szerint a Miháld és Nemesdéd közötti összekötőúton, Pat közelében elmosott közúti híd miatt Pat szombaton megközelíthetetlenné vált, Miháldot pedig Sand irányából lehet elérni. A Galambok és Bagola közötti összekötőúton, Zalaszentjakab közelében ugyancsak hidat mosott el a víz- és sárfolyam, ezért Miháldot ebből az irányból sem lehet megközelíteni. Lezárták a Marcali és Galambok közötti, valamint Kisrécsénél a Zalakomár és Nagykanizsa közötti összekötő utat, mert a vízátfolyás miatt járhatatlanná váltak. A Mávinform arról adott hírt vasárnap, hogy vízátfolyás miatt szünetel a vasúti forgalom a Nagykanizsa-Bajcsa szakaszon, ezért Nagykanizsa és Murakeresztúr között pótlóbuszra kell átszállni. A zalai és somogyi vonalakon a szombati viharkárok felszámolása után még két szakaszon vannak korlátozások: Beleg és Somogyszob, valamint Zalakomár és Nagykanizsa között is pótlóbuszok járnak.

A kitelepített zalai falvak lakóinak többsége visszatérhetett otthonába

Vasárnap reggelig többségében visszatérhettek otthonaikba azoknak a zalai falvaknak a lakosai, akiket a péntek-szombati hatalmas esőzés okozta gátszakadások és belvíz miatt kellett kitelepíteni - számoltak be az érintett falvak polgármesterei vasárnap az MTI-nek. Szabó Tamás (független), Galambok vezetője elmondta: a falu határában lévő, két részből álló halastó mindkét gátja átszakadt szombaton a hatalmas mennyiségű csapadék miatt, a lezúduló víztömeg megbontotta a partfalat és elsodorta még az egyik zsilip fém- és betonszerkezetét is. Megelőzésként a közelben lévő 60 házból mintegy 200 embert telepítettek ki szombaton, őket a fedett piactéren helyezték el ideiglenesen, de megnyitották és berendezték a kultúrházat és az iskolát is, hogy szükség esetén ott tudjanak éjszakázni. Szombat késő este, miután már látszott a víz apadása, többségük hazatérhetett. Három házba azonban betört a víz, amely olyan károkat okozott, hogy az ott lakók végül rokonaiknál voltak kénytelenek éjszakázni. Herodek Miklós (független), Zalamerenye polgármestere arról beszélt, hogy csak vasárnap reggel térhettek haza az utolsó kitelepített családok. Emlékeztetett, hogy szombaton több mint 80 embernek kellett elhagynia otthonát. A veszélyt ott is a település árvíztározóként szolgáló tavának túlfolyása és az emiatt átszakadt gát okozta, amit még tetézett, hogy a távolabbi Kerecseny halastavának is átszakadt a gátja, az onnan lezúduló víz pedig szintén Zalamerenyét öntötte el. A település utcáin több helyen derékig ért az áradat, amely mindent vitt, amit ért. Egyeztettek a katasztrófavédelemmel, a vízügyi igazgatósággal, valamint az áramszolgáltatóval és a vízművel, és a mélyebben fekvő házak több mint 80 lakóját a falu két magaslati pontjára szállították, de próbálták kimenteni az érintettek jószágait is - sorolta Herodek Miklós. Hozzátette: késő éjszaka húzódott vissza annyira a víz, hogy a lakók többsége hazamehetett, de akiknek a házait leginkább sújtotta az áradás, rokonoknál, más településen éjszakáztak, csak vasárnap reggel tudtak hazatérni. Zalamerenyén szombaton megszakadt a telefon- és internetszolgáltatás is a hatalmas esőzés miatt, a csapadék mennyisége - a polgármester saját mérése szerint - legalább 135 milliméter volt, ennél több a mérőedénybe már nem fért. Kanász János (független), Surd polgármestere is azt mondta, hogy szombat éjszakára már visszatért a kitelepített négy ház hét lakója. A faluban hömpölygő belvíz és a központban lévő halastó szintje jelentősen visszahúzódott. Vasárnap is az utak tisztításán és az egyéb károk felszámolásán dolgoznak. Közúton várhatóan vasárnap estig megközelíthetetlen marad Pat, amelynek polgármestere, Bata Zoltán (független) közölte: a településre vezető utakon lévő hidak használhatatlanná váltak. Az egyiket teljesen elmosta az áradat, a másikat pedig a felette is hömpölygő víz rongálta meg. A falu mintegy 150 lakója azonban biztonságban van, el tudja látni magát, nem szenvednek hiányt semmiben. Akadt olyan család, amelynek tagjai szombaton próbáltak hazajutni, de az elmosott hidakon nem tudtak átkelni, így ők a közeli Somogy megyében, Vésén töltötték az éjszakát, vasárnap reggel is csak gyalog tudtak bemenni a falujukba. A polgármester úgy tudja, hogy a közútkezelő a Miháld felé vezető úton lévő híd statikai vizsgálatát, és ha szükséges, a megerősítését vasárnap elvégzi, így talán este abból az irányból már elérhetővé válik Pat.

Frissítve: 2020.07.26. 11:25

11 fővel nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.07.26. 09:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nincs újabb elhunyt.
11 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4435 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, így az elhunytak száma változatlanul 596 fő, 3329-en pedig már meggyógyultak - közölte vasárnap reggel a kormányzati tájékoztatási központ. Az aktív fertőzöttek száma 510 fő. Az aktív fertőzöttek 34%-a, az elhunytak 60%-a, a gyógyultak 45 %-a budapesti. 69 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.  7826-an vannak házi karanténban,  326 554 mintavétel történt.  Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (2029) és Pest megyében (675) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (380), Komárom-Esztergom (312), Zala (264) és Csongrád-Csanád megye (138), a sor végén pedig Tolna megye áll (13). 
Felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzuk a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását - írják. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. A beutazási korlátozások bevezetése óta a hatósági házi karanténban lévők száma nő, jelenleg 7824 embernél van érvényben. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget - tették hozzá. A kormány, az Operatív Törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a járványügyi helyzetet, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz. Az általános szabályok változatlanok: továbbra is viselni kell a maszkot az üzletekben, a tömegközlekedésben és továbbra sem tartható 500 fő feletti zenés, táncos rendezvény - zárul a közlés.
Szerző