Előfizetés

Átlépte a 16 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.26. 10:06
Rio de Janeiro
Fotó: FABIO TEIXEIRA / AFP/Anadolu Agency
A halálos áldozatok száma 644 556, a gyógyultaké pedig 9 263 905.
A világon 16 049 832 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 644 556, a gyógyultaké pedig 9 263 905 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban még 15 736 499 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 639 652, a gyógyultaké pedig 9 043 203 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 178 430 fertőzött volt eddig a napig, 146 463-an haltak meg, és 1 279 414-en meggyógyultak. Brazíliában 2 394 513 fertőzöttről, 86 449 halálos áldozatról és 1 785 359 gyógyultról tudni. Indiában 1 337 024 fertőzöttet, 31 358 halálos áldozatot és 849 432 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 805 332-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 13 172-re, a gyógyultaké pedig 596 064-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 300 270, és 45 823-an haltak meg a betegségben. Iránban 288 839 fertőzöttet, 15 484 halálesetet és 251 319 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 272 421 fertőzöttet, 28 432 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 245 864, a halálos áldozatoké 35 102, és 198 320-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 225 173 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5596, a gyógyultaké 208 477. Franciaországban 217 801 fertőzöttről, 30 195 halálos áldozatról és 80 945 gyógyultról tudni. Németországban 206 278 a fertőzöttek száma, 9124 a halottaké, 189 919-en meggyógyultak. Kanadában 115 470 fertőzöttet, 8929 halálos áldozatot és 100 765 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 86 381 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4652 halálos áldozatot és 80 409 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

11 fővel nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon

11 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4435 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, így az elhunytak száma változatlanul 596 fő, 3329-en pedig már meggyógyultak - közölte vasárnap reggel a kormányzati tájékoztatási központ. Az aktív fertőzöttek száma 510 fő. Az aktív fertőzöttek 34%-a, az elhunytak 60%-a, a gyógyultak 45 %-a budapesti. 69 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen. 7826-an vannak házi karanténban, 326 554 mintavétel történt. Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (2029) és Pest megyében (675) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (380), Komárom-Esztergom (312), Zala (264) és Csongrád-Csanád megye (138), a sor végén pedig Tolna megye áll (13).  

Hivatalos: Észak-Korea is regisztrálta az első fertőzésgyanús esetet

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.26. 08:39

Fotó: STR / AFP
A politikai bizottság ülése során Phenjan első számú vezetője, Kim Dzsong Un maximális riadókészültséget vezetett be. Szakértők erősen kételkednek abban, hogy valóban csak most jelent meg a vírus az országban.
Bár a sztálinista Észak-Koreában folyamatosan azt kommunikálták, hogy a határok lezárásának és a szigorú korlátozásoknak köszönhetően az országba nem férkőzött be a Covid-19, több mint félévvel a járvány kitörését követően váratlanul bejelentették: akad az országban egy koronavírus-gyanús eset. A politikai bizottság ülése során Phenjan első számú vezetője, Kim Dzsong Un maximális riadókészültséget vezetett be. A dél-koreai határnál lévő Keszong városában kijárási tilalom lépett életbe. Szakértők ugyanakkor erősen kételkednek abban, hogy valóban csak most jelent meg a vírus az országban. A rezsim magyarázata is kétségbe vonható. Eszerint egy olyan személyen fedezték fel a vírust, aki július 19-én illegálisan lépte át az Észak- és Dél-Korea közötti demarkációs vonalat. Az illető három évvel ezelőtt távozott, persze szintén illegálisan Dél-Koreába, de most hazatért. Dél-Korea nem erősítette meg, hogy az ország felől bárki átlépte volna a négy kilométer széles és aknákkal teli ütközőzónát. Ugyanakkor a dél-koreai hadsereg a Jonhap hírügynökség szerint egyáltalán nem tartotta elképzelhetetlennek ezt a lehetőséget. Jelenleg vizsgálják az észak-koreai állítást. A Munkapárt politikai bizottsága az eset kapcsán szombaton tartott rendkívüli ülést Kim Dzsong Un vezetésével. Itt megállapították, hogy Keszong városában drámai katasztrófát válthat ki az eset, emiatt rendelték el a kijárási tilalmat. Szakértők már hónapokkal ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy az amúgy is borzalmas állapotban lévő észak-koreai egészségügy képtelen lenne a járvány kezelésére. Észak-Korea még január végén zárta le a határait és többek számára – köztük a diplomáciai képviseleteknek – kötelező karantént írt elő. Az 1400 kilométeres határ Észak-Korea és Kína között azonban több részen is átjárható, kivált a téli hónapokban, amikor a befagyott tavaknak köszönhetően könnyebben át lehet menni egyik államból a másikba. Go Mjon Hjun, az Aszan Politológii Intézet munkatársa szerint nem kérdés, hogy a vírus már korábban megjelent az országban. S csak azért állítja a rezsim: egy disszidenstől származik a vírus, hogy így demonstrálja, milyen veszélyek leselkednek azokra, akik elhagyják az országot. A Jonhap hírügynökség egy beszámolója szerint már az a tény, hogy a politikai bizottság három ülésén is foglalkozott a Covid-19-cel, jelzi, mennyre súlyos lehet a valódi helyzet. Az is sokatmondó, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök még áprilisban segítséget ajánlott fel Phenjannak a vírus elleni küzdelemhez. Egyes közlések szerint az államban már februárban megjelent a vírus. Az ENSZ közben élelmiszerhiányra figyelmeztet, amely a lakosság 40 százalékát érinti.

Szabad szemmel - A pénz Orbán és Kaczynski Achilles-sarka

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.26. 08:25

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 26.
Spiegel Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet igazgatója úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság közreműködésével kellene megálljt parancsolni a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek. Gerald Knaus arról nevezetes, hogy a menekülthullám tetőpontján ő javasolta Merkelnek: kössön az EU szerződést Törökországgal, ami azután idáig nagyjából jó megoldásnak bizonyult. Most azzal érvel, hogy a luxemburgi testület ítélete ellen a budapesti és varsói populisták nemigen tudnak politikai érveket felhozni. A rendszer úgy működne, hogy az EUB mondaná ki: a Bizottság által bepanaszolt állam megszegte a demokratikus alapelveket. Ha az érintett kormány nem vet véget azonnal a jogsértésnek, akkor automatikus búcsút inthet a brüsszeli támogatásoknak. Márpedig Knaus úgy látja, hogy éppen a pénz jelenti Orbán és Kaczynski Achilles-sarkát. Úgy hogy pont ilyen okokból nem jó az, amit az állam- és kormányfők pár napja a brüsszeli csúcstalálkozón dolgoztak ki. Az eredeti javaslat ugyanis felpuhult. A lap szerint azért, mert Merkelnek fontosabb volt a következő hét évre szóló költségvetés jóváhagyása, illetve a vírus miatt padlóra került nemzetgazdaságok megmentése. És akkor még ott van, hogy a kompromisszumos megoldás igencsak eltérő értelmezésekre ad lehetőséget. A magyar és a lengyel fél mindenképpen ragaszkodni kíván ahhoz, hogy a végleges változatot az állam- és kormányfőknek kell elfogadniuk, ez ugyanis változatlanul vétójogot jelentene a két ország számára. Az Európai Parlament ugyan szintén berzenkedik a brüsszeli határozat ellen, mert fogatlannak tartja a záróközleményben megjelölt jogállami biztosítékokat. Csakhogy az EP-t sürgeti, hogy a mentőcsomag jóváhagyását nem lehet sokáig húzni-halasztani. Közben pedig erősen valószínű, hogy Kaczynski megpróbál kész helyzetet teremteni az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, így elkerülhetetlennek látszik a kemény összetűzés Brüsszellel, illetve az Európai Bírósággal. Knaus arra figyelmeztet, hogy a reform végképp hazavágná a demokráciát Lengyelországban. Az ő tervének nagy hátulütője ugyanakkor az, hogy azt is csupán minősített többséggel lehetne keresztülvinni.
Daily Telegraph Bár a magyar kormány tagadja, hogy a sajtószabadság felszámolására törne, a legújabb áldozat az Index, ám ezalatt a hatalom zavartalanul terjeszti a határon túl a maga üzeneteit, illiberális nézeteit. A brit jobboldali lap a V4NA hírügynökség, illetve a Remix News angol nyelven megjelenő internetes oldal példáján mutatja be, miként is működik a gépezet, hozzátéve, hogy félő: Magyarország Moszkva, Teherán és Kína nyomdokaiba szegődik az államilag irányított dezinformáció területén. A lényeg, hogy magukat teljesen elfogulatlan netes oldalnak feltüntetve, propaganda portálok népszerűsítik a magyar kormányt. A Remixről a saját honlapja csupán annyit lehet tudni, hogy a magyar fővárosban szerkesztik. Az FWD Affairs hozta létre, amelynek székhelye szintén Budapesten van, és saját bevallása szerint stratégiai kommunikációs, illetve sajtóügynökség. Az az amerikai Patrick Egan jegyezte be, aki látszólag csak igen lazán kötődik a Fideszhez, de tanácsadói minőségében már jó pár párteseményen beszélt. Továbbá nem egy szerződést kapott már a Miniszterelnöki Hivataltól, ezen felül karban tartja a hivatalos magyar támogatással működő Transylvania Now - Erdély Most portál angolul megjelenő változatát. Témáit tekintve jóformán csupa olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek igen kedves célpontot jelentenek az Orbán-kabinet számára: migráció, unió és Soros György. Leginkább ugyanezekről szokott írni a V4NA is, de hát annak az egyik alapítója Habony Árpád, a másik pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf, volt londoni nagykövet (aki időközben hazatért, hogy a kormányzati kommunikációt erősítse az önkormányzati választáson elszenvedett Fidesz-pofon után – a szerk. megj.) Egyébiránt mindkettő roppant szűkszavú: egy oldalból álló honlapjuk semmi érdemit nem tartalmaz a tulajdonosi háttérről. Csupán üzenni lehet nekik, de egyiken sem válaszoltak, amikor a brit újság próbált kapcsolatba lépni velük.
Yahoo/AP A magyar kormányfő megint azzal büszkélkedett, hogy győzelmet aratott az uniós csúcson, de azt azért elismerte a közrádióban, hogy nem sikerült elválasztani egymástól az uniós források kifizetését, illetve a jogállami feltételek bevezetését. A brüsszeli tanácskozás után még azt bizonygatta, hogy Lengyelországgal együtt visszaverték az idevágó próbálkozást. Most viszont azt közölte, hogy az ügy még messze van a nyugvóponttól, mert egyelőre csupán csatát tudtak nyerni, háborút még nem. Persze nagyon kockázatos lett volna részéről szembemenni a német kívánságokkal, hiszen Berlin a magyar gazdaság legnagyobb partnere és erősen támogatta a mentőprogramot. Nagy Attila Tibor (Méltányosság Politikai Elemző Központ) szerint Orbán megértette, hogy nem utasíthatja el kerek-perec a német szándékát, tehát hogy mindenképpen kössék meg az egyezményt a költségvetésről, illetve az újjáépítési tervről. Berlint ugyanis aggasztja, hogy összeomolhatnak olyan, kulcsfontosságú kiviteli piacai, mint Olaszország és Spanyolország. Így a miniszterelnök rájött, hogy nem érdemes vétóznia a jogállam kapcsán. A Bizottság és az Európai Parlament elnökének legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy az unió ragaszkodik a jogállami feltételek bevezetéséhez. A légkör láttán a magyar kormány arra készíti fel támogatóit, hogy újabb összecsapás lesz az unióval a demokratikus hiányosságok miatt. Elemzők szerint Brüsszel mindenképpen erősíteni kívánja a jogállami elveket. Virág Andrea, a Republikon Intézet igazgatója szerint Orbán ezt pontosan érzékeli, ezért ugyan a sikert harsogja, de közben már azt sulykolja a híveknek, hogy az igazi vita még csak ezután jön.
Die Zeit A lap arra mutat rá az Indexnél kitört botrány kapcsán, hogy a portál évek óta így vagy úgy, de Orbántól függő üzletemberek tulajdonában van. A szerkesztőség önállóságát idáig az szavatolta, hogy egy alapítvány ékelődött a munkatársak és a vállalkozás birtokosai közé, de az egész szerkezet így is igencsak ingatag volt, mert a végső szót a cég gazdái mondták ki. Márpedig legutóbb azt dobták be, hogy szervezzék ki a tartalomszolgáltatás bizonyos részeit, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy elvegyék az anyagok politikai élét. Egyébiránt – jegyzi meg a lap – Magyarországon már nemigen van olyan, jelentős sajtóorgánum, amely ne a miniszterelnöktől vagy üzleti körétől függne.
Der Standard Orbán és Morawiecki ugyan nyilváníthatja magát az uniós csúcskonferencia győztesének, mert többféleképpen lehet értelmezni a jogállam ügyében tető alá hozott megállapodást, a részletek azonban még meglehetősen homályosak, így azokat még ezután kell tisztába tenni. Ezt a kremsi Duna Egyetem egyik politológia professzora fejti ki vendégkommentárjában. Ulrike Guérot, aki egyúttal a berlini Európai Demokrácia Laboratórium nevű elemző intézet alapítója, ugyanakkor kifejti, hogy az EU már most vesztett, ha a jogállamiság tiszteletben tartása csak attól függ, sikerül-e kétharmadot a szankciók mögé tenni. Politikailag ugyanis ez igencsak vérszegénynek tűnik, mert a formáról megy a vita, noha a lényeg a nacionalista, mi több, autoriter irányzatok visszaszorítása volna egy uniós országban. Azaz a bajok okát kellene megtalálni és felszámolni. Onnan lehetne elindulni, hogy ne kezeljék ilyen mértékben másodrendű polgároknak Kelet-Európa lakóit, és vessenek véget a térségben létrehozott új érték szinte gátlástalan lefölözésének. Bízni kellene abban, hogy a lengyelek fele, de Magyarországon is sokan, pl. a budapesti főpolgármester, megelégelték kormányuk viselkedését az Európai Tanácsban. A kontinens sorsa a civil fordulattól függ, amiben a magyarok és a lengyelek még nem érintettek. De olyan földrész kell, amelyben nem a tanács, hanem a polgárok döntenek.