Ez a reménykedő muzsikusok rémálma

Ősszel újrainduló a hangversenyéletben reménykednek a nagy szimfonikus zenekarok is. Ám nemcsak az új évad eseményeit kell megálmodniuk, hanem arra is gondolniuk kell, mi lesz, ha mégsem zajlik minden a megszokott rend szerint.

- A járvány megváltoztatta a gondolkodásunkat a társadalmunkról, a globalizációról és egy sor más dologról, amikor már úgy hittük, az ember és a technológia már-már mindenható - reagált lapunk megkeresésére Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. A zenekar és a kórus tagjai a kényszerű bezártság hónapjai alatt sem tétlenkedtek, kamaraegyüttesekre és szólistákra váltak szét, és így készítettek részben otthon, vagy amikor már lehetett, majdnem stúdiókörülmények között digitális minikoncerteket, amit online kínálnak a közönségüknek.

Egy dolog fájdítja most igazán az egész ágazat fejét: visszatér-e a vírus. - Abban bízunk, hogy a járványhelyzet nem húzza keresztbe a számításainkat, és akkor szeptember 4-én Madarász Iván szerzői estjével a Pesti Vigadóban megkezdődik számunkra is a 2020/21-es évad. Évad előtti „bemelegítésként” pedig augusztus 18-án és 19-én Balázs János zongoraművész eljátssza Rahmanyinov összes zongoraversenyét a Zeneakadémián, kísérői mi leszünk. – jelezte Herboly. Hamar Zsolt lemondásával kapcsolatban megjegyezte, hogy karmesterválság szerencsére nincs, a most következő évadban számos nemzetközi hírű magyar, és külföldi művésszel lépnek színpadra. Az előbb említett Madarász-esten - a szerzővel teljes egyetértésben - Vajda Gergely lesz velük karmesterként, aki Madarász-tanítvány is volt az Akadémián. A Rahmanyinov- esteken a máltai születésű, de Kanadában nevelkedett Charles Olivieri-Munroe vezényli majd a zenekart, aki évtizedek óta dolgozik Csehországban és Lengyelországban, így nem nehéz vele megtalálni a közös, közép-európai zenei nyelvet.

Októberben Maxim Vengerov áll a Nemzeti Filharmonikusok élére, aki a most lezárult évadban szólistaként volt vendégük. Még egy fontos visszatérő szólista-karmesterük lesz, a nagyszerű Francois Leleux, aki egy személyben rendkívüli karmester és oboaművész. 2018 után most másodszor jön. Nagy öröm, hogy az itthon ritkán látható, ám Ausztriában és Németországban annál nagyobb karriert befutó Nánási Henrik is vendégük lesz.

Egyelőre úgy tűnik, minden rendben lesz, csak a koronavírus-járvány kiújulásának rémképe ne árnyékolná be várakozásaikat. - Úgy hisszük, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak és a Nemzeti Énekkarnak viszonyítási pontnak kell lennie, azaz a legmagasabb minőséget kell felmutatnunk. Képviselnünk kell a határainkon belül és kívül a magyar komolyzenét, a kortárs magyar zenét, és fontos dolgunk van az ifjú korosztály zenei nevelésével kapcsolatban is. Különösen fontos ez a munka az ország és a határainkon túli magyar területek azon részén, ahol nehéz ilyen minőségű komolyzenei szolgáltatáshoz hozzájutni – fejtette ki a főigazgató.

Az Óbudai Danubia Zenekar terveiről Hámori Máté művészeti vezetőt, karmestert kérdeztük, aki elmondta, hogy abban bízik, hogy még ha bizonyos újabb szigorítások jöhetnek is, szeptember 23-án a Zeneakadémián tartandó estjükkel el tudják kezdeni az új évadot. Ha ez nem sikerül közönség előtt, akkor az online térben lesznek láthatók, hallhatók. A szabályozások lazulása után nyáron már elkezdhettek próbálni, figyelve arra, hogy igazán nagy létszámban ne legyenek együtt. Erre azért is szükség volt, mert elég sok zenész szerződéssel, teljesítménybérben dolgozik, így nem lehetetlenültek el anyagilag.

- Nagyon határozott és markáns repertoárt építünk már jó néhány éve. Olyan zeneszerzőkre irányítjuk a figyelmet, akik valamiért háttérbe szorultak, de nemzetközi mércével mérve is komoly értékeket képviselnek, Ligeti, Lajtha, Sosztakovics, Sibelius, Ives említhető hirtelen. Ebben az évadban több amerikai zeneszerzőt mutatunk be, lesz mű a kortárs John Adamstól, Missy Mazzolitól, de az orosz vonulat is jelentős nálunk, Csajkovszkij-sorozatot adunk, és mint látható, a ma szerzői is megjelennek. A műsorokat úgy állítom össze, hogy legyen valamilyen tematikai vonulatuk: a szeptemberi nyitóestünkön az egyik szál New York, Bartók, Ives műveivel, a másik szál Európa nyugati, északi része, a brit, szintén kortárs Thomas Adés Polarisa, valamint Sibelius utolsó szimfóniája. Egy-egy hangversenyen a művek tehát izgalmasan kapcsolódnak össze. Azt próbáljuk bizonyítani, hogy a kevéssé játszott művek között is vannak remekművek, szerethető alkotások - mondta el a művészeti vezető.

Az évad különlegessége novemberben Bach Kunst der Fugéja lesz különleges feldolgozásban: Hámori három fiatal magyar zeneszerzőt kért fel, akik újragondolásaikban saját művészetüket, zenei nyelvüket is megjelenítik. A zenekar törzsközönsége kicserélődött, fiatalodott, és büszkén kijelenthető, hogy 98 százalékos látogatottságúak a hangversenyeik.