Előfizetés

Skorpió, gyerekbomba, nem kívánt terhesség

Farkas József írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.28. 10:00

Nincs kétség: a leírt szörnyűségeket átélte a szerző.
A borítón a skorpió képe nem hatásvadászat - realitás. Ha a katona az ágya mellé este ledobott bakancsát reggel nem vizsgálja meg alaposan, könnyen megtapasztalhatja az éjszaka folyamán annak mélyén befészkelt ízeltlábú támadó kedvét. S ez még talán a legkisebb veszély azok közül, amelyek az Afganisztánban – ki tudja mióta, de főleg meddig – állomásozó ’békefenntartókra’ leselkednek… Az Athenaeum gondozásában idén megjelent kötet több mint kalandregény. A szerző olyan részletesen, aprólékosan festi le hőse mindennapjait Ázsia szívében, hogy kétség sem merül fel: aki írta, az látta, sőt megélte mindazt a szörnyűséget, amit ezen a 223 oldalon elénk tár. S hogy az olvasó nem csömörlik meg a vérfürdőtől, az a szerző kitűnő munkájának, a történet váratlan, kiszámíthatatlan fordulatai profi bonyolításának köszönhető. Ami egy elsőkönyves író esetében – lássuk be – nem eléggé értékelhető teljesítmény. Maga az alaptörténet bár nem mindennapi, de viszonylag egyszerű: egy árvaházban felnőtt, családot belülről sose látott fiú számára a katonaság jelenti a befogadó közösséget, bajtársai a testvéreket (rossz testvérek persze Káin óta minden családban előfordulnak…). Nem is áll szándékában tartós életközösségre lépni valakivel, ami nem jelenti azt, hogy kerülné a másik nembeliek társaságát, legyen a katonai miliőben előforduló nő akár magasabb rendfokozatú is. Egyszer azonban vége szakad a rutinnak, egy nem kívánt terhesség, s annak hősünk által nagyon nem kívánt gyümölcse előre el nem képzelt változásokat eredményez életében, de főleg a lelkében – mert mint kiderül, ilyen is van neki. Addig azonban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó ellenség harcképtelenné tétele az alapfeladat, amelynek kegyetlen igazsága: ha nem akarsz meghalni, öld meg a támadót! És ez akkor is érvényes, ha csadorba bújt nő, vagy gyanús terhet a kabuli porban maga után vonszoló gyerek a veszélyforrás – pláne ha a nő (?) ruházatán egy géppisztoly körvonalai rajzolódnak ki, vagy ha a felderítés jelzi, hogy Allah harcosai kiskorúakat indítottak élő bombaként a csatába… 

Ez a reménykedő muzsikusok rémálma

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.07.28. 09:00

Ősszel újrainduló a hangversenyéletben reménykednek a nagy szimfonikus zenekarok is. Ám nemcsak az új évad eseményeit kell megálmodniuk, hanem arra is gondolniuk kell, mi lesz, ha mégsem zajlik minden a megszokott rend szerint.
- A járvány megváltoztatta a gondolkodásunkat a társadalmunkról, a globalizációról és egy sor más dologról, amikor már úgy hittük, az ember és a technológia már-már mindenható - reagált lapunk megkeresésére Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. A zenekar és a kórus tagjai a kényszerű bezártság hónapjai alatt sem tétlenkedtek, kamaraegyüttesekre és szólistákra váltak szét, és így készítettek részben otthon, vagy amikor már lehetett, majdnem stúdiókörülmények között digitális minikoncerteket, amit online kínálnak a közönségüknek. Egy dolog fájdítja most igazán az egész ágazat fejét: visszatér-e a vírus. - Abban bízunk, hogy a járványhelyzet nem húzza keresztbe a számításainkat, és akkor szeptember 4-én Madarász Iván szerzői estjével a Pesti Vigadóban megkezdődik számunkra is a 2020/21-es évad. Évad előtti „bemelegítésként” pedig augusztus 18-án és 19-én Balázs János zongoraművész eljátssza Rahmanyinov összes zongoraversenyét a Zeneakadémián, kísérői mi leszünk. – jelezte Herboly. Hamar Zsolt lemondásával kapcsolatban megjegyezte, hogy karmesterválság szerencsére nincs, a most következő évadban számos nemzetközi hírű magyar, és külföldi művésszel lépnek színpadra. Az előbb említett Madarász-esten - a szerzővel teljes egyetértésben - Vajda Gergely lesz velük karmesterként, aki Madarász-tanítvány is volt az Akadémián. A Rahmanyinov- esteken a máltai születésű, de Kanadában nevelkedett Charles Olivieri-Munroe vezényli majd a zenekart, aki évtizedek óta dolgozik Csehországban és Lengyelországban, így nem nehéz vele megtalálni a közös, közép-európai zenei nyelvet. Októberben Maxim Vengerov áll a Nemzeti Filharmonikusok élére, aki a most lezárult évadban szólistaként volt vendégük. Még egy fontos visszatérő szólista-karmesterük lesz, a nagyszerű Francois Leleux, aki egy személyben rendkívüli karmester és oboaművész. 2018 után most másodszor jön. Nagy öröm, hogy az itthon ritkán látható, ám Ausztriában és Németországban annál nagyobb karriert befutó Nánási Henrik is vendégük lesz. Egyelőre úgy tűnik, minden rendben lesz, csak a koronavírus-járvány kiújulásának rémképe ne árnyékolná be várakozásaikat. - Úgy hisszük, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak és a Nemzeti Énekkarnak viszonyítási pontnak kell lennie, azaz a legmagasabb minőséget kell felmutatnunk. Képviselnünk kell a határainkon belül és kívül a magyar komolyzenét, a kortárs magyar zenét, és fontos dolgunk van az ifjú korosztály zenei nevelésével kapcsolatban is. Különösen fontos ez a munka az ország és a határainkon túli magyar területek azon részén, ahol nehéz ilyen minőségű komolyzenei szolgáltatáshoz hozzájutni – fejtette ki a főigazgató. Az Óbudai Danubia Zenekar terveiről Hámori Máté művészeti vezetőt, karmestert kérdeztük, aki elmondta, hogy abban bízik, hogy még ha bizonyos újabb szigorítások jöhetnek is, szeptember 23-án a Zeneakadémián tartandó estjükkel el tudják kezdeni az új évadot. Ha ez nem sikerül közönség előtt, akkor az online térben lesznek láthatók, hallhatók. A szabályozások lazulása után nyáron már elkezdhettek próbálni, figyelve arra, hogy igazán nagy létszámban ne legyenek együtt. Erre azért is szükség volt, mert elég sok zenész szerződéssel, teljesítménybérben dolgozik, így nem lehetetlenültek el anyagilag. - Nagyon határozott és markáns repertoárt építünk már jó néhány éve. Olyan zeneszerzőkre irányítjuk a figyelmet, akik valamiért háttérbe szorultak, de nemzetközi mércével mérve is komoly értékeket képviselnek, Ligeti, Lajtha, Sosztakovics, Sibelius, Ives említhető hirtelen. Ebben az évadban több amerikai zeneszerzőt mutatunk be, lesz mű a kortárs John Adamstól, Missy Mazzolitól, de az orosz vonulat is jelentős nálunk, Csajkovszkij-sorozatot adunk, és mint látható, a ma szerzői is megjelennek. A műsorokat úgy állítom össze, hogy legyen valamilyen tematikai vonulatuk: a szeptemberi nyitóestünkön az egyik szál New York, Bartók, Ives műveivel, a másik szál Európa nyugati, északi része, a brit, szintén kortárs Thomas Adés Polarisa, valamint Sibelius utolsó szimfóniája. Egy-egy hangversenyen a művek tehát izgalmasan kapcsolódnak össze. Azt próbáljuk bizonyítani, hogy a kevéssé játszott művek között is vannak remekművek, szerethető alkotások - mondta el a művészeti vezető. Az évad különlegessége novemberben Bach Kunst der Fugéja lesz különleges feldolgozásban: Hámori három fiatal magyar zeneszerzőt kért fel, akik újragondolásaikban saját művészetüket, zenei nyelvüket is megjelenítik. A zenekar törzsközönsége kicserélődött, fiatalodott, és büszkén kijelenthető, hogy 98 százalékos látogatottságúak a hangversenyeik.  

Feltápászkodni a padlóról - bitang nehéz most érdekképviselet nélkül

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.07.28. 08:40
A 27-ik Sziget fesztivál sajtóbejárása.
Fotó: Koncz Márton / Népszava
Nem adom fel! címmel rendeznek kedd délután flashmobot a Sziget Nagyszínpada helyén azzal a céllal, hogy empátiát ébresszenek a koronavírus-járvány miatt egzisztenciális krízisbe került zeneipari szereplőkkel.
- Újra meg újra talpra áll a zeneipar – ezt akarjuk bizonyítani a mára tervezett flashmobbal. Nem akarjuk megmondani senkinek, hogy mit gondoljon, mit tegyen, csak a magunk eszközeivel szeretnénk felhívni a figyelmet egy helyzetre. Március 11-én a zeneipar 30-40 ezer embert foglalkoztató gyárából egyik napról a másikra mindenki elveszítette a munkáját. Természeti katasztrófa áldozataivá váltunk, és miközben, ha bárhol az országban földrengés miatt zárt volna be egy üzem, rengetegen segítettek volna, mi egyelőre nem érezzük a társadalmi szolidaritást – mutatja be plasztikus hasonlattal a zeneipar helyzetét Podlovics Péter, a mai rendezvény egyik életrehívója. A többek között az Ivan and the Parazolt, az Európa Kiadót, Ripoff Raskolnikovot és Little G. Weevill-t képviselő menedzseriroda vezetője magánemberként vesz részt a szervezésében. - A legtöbb országban állami és civil támogatási csomagokat alakítottak ki, nálunk ez érdemben még nem érzékelhető, egyelőre inkább ígéretek vannak, semmint konkrétumok a zeneipart ért 40 milliárd forintra becsült kár enyhítésére. A zenészek és háttérdolgozók: technikusok, stage handek, sofőrök, merchpultosok, fotósok és videósok és színpadépítők eddig pár százmillió forintot kaptak állami forrásból, kb százmilliót az Artisjus és Előadóművészi Jogvédő Iroda ( EJI) segélyalapjától, és civil kezdeményezések, így a Fábián Juli Alapítvány és a Rádió 1 jótékonysági estjéből származó bevételből – érzékelteti az arányokat. A járvány kitörése következtében meghozott intézkedések a lehető legrosszabbkor jöttek, a tavasztól őszig tartó időszak hozza a bevételek 70 százalékát. - Márciusban már két, lényegében bevétel nélküli hónap után voltak a művészek és háttérdolgozók, emiatt is kerültek csődközelbe – mondja Podlovics Péter. - Sok kommentben találkoztam a felvetéssel: miért nem dolgoznak a zenészek valami rendeset? Egyrészt a zenészlét kemény – fizikai is – munka, másrészt pedig bár sokan elmentek kőművesnek vagy árufeltöltőnek, mégsem hiszem, hogy az a jó megoldás, hogy művészek, akik évekig tanultak zenélni, sutba dobják tehetségüket, szakmai múltjukat. Nem lenne jó, ha sok Michelangelo széklábat faragna mostantól – mondja Podlovics Péter. A kormány szerdára ígért döntésével kapcsolatban is vannak elképzelései: - Ha a döntés valóban segíti a járvány elleni védekezést, természetesen támogatjuk, de felvetődik a kérdés: valóban az élő zenei rendezvények a legkockázatosabbak? A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által említett alkoholfogyasztással kapcsolatban feltehető a kérdés: Mi van, ha nem árulnak tömény szeszt a koncerteken? Mi van, ha szektorokba szervezett vagy ültetett koncerteket rendezünk? Mindezekről is lehetnének szakmai egyeztetések – ad ötleteket. Zenészek is emlegetik mostanság, hogy nincs közös érdekképviseletük, ami a mostani, különösen nehéz időszakban sokat segíthetett volna a döntéshozókkal való tárgyalásokon. - Egy társasházi közgyűlésen sem könnyű 30-40 lakó közös álláspontját kialakítani, nemhogy egy ekkora szektorban. Eddig ilyen krízishelyzet nem volt, ezért nem akkora tragédia, hogy nem tudott a szakma egységesen fellépni. A járvány hozadéka, hogy egyre többen értik meg, szakmán belül is kellene egyeztetni, és transzparens érdekképviseletet kialakítani. A Music Hungary Szövetség ugyanakkor igyekezett ezt megtenni, el is juttatott és most is eljuttat szakmai ajánlásokat a döntéshozókhoz, a válság pedig felnyitotta a szemeket: ha mi nem teszünk semmit, nem lesz kilábalás.     

Szól a dal a Szigeten

„Tudjuk, hogy azon a kb. 40 000 emberen kívül, akik ebben a hatalmas gyárban dolgoznak és márciusban úgy lettek egyik napról a másikra kirúgva, hogy előtte már két hónapig fizetés nélküli szabadságon voltak, vannak még rengetegen, akik élete hasonlóan ellehetetlenült. Nem is gondoljuk úgy, hogy a mi helyzetünk sokkal rosszabb lenne az övéknél. Nekünk ráadásul megadatott, hogy egy ideig éltethetett a remény, hogy augusztusra a járvány visszaszorulásával esélyünk lesz a padlóról legalább négykézlábra feltápászkodni. Most nagyon úgy fest, hogy marad a padló. Gyűljünk össze július 28-án délután 17h-kor a Sziget nagyszínpad helyén és énekeljük el közösen a lenti dalt! Aki tud és akar, hozzon valami hangszert (az se baj, ha be van hangolva) hátha úgy jobban szól majd. - írják az esemény Facebook oldalán, amely az LGT Nem adom fel című dalának közös előadására hív.