Előfizetés

Az olcsó magyar munkaerőt megeszi a robotizáció, hacsak

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.27. 16:43
Képünk illusztráció
Fotó: Monty Rakusen / AFP
A járvány után átalakulnak a globális termelési láncok, s ennek a folyamatnak Magyarország és a régió is nyertese lehet – állítják a Coface elemezői.
A koronavírus járvány elsőként a Kína gazdaságot küldte padlóra, hisz a járvány kitörésekor először a távol-keleti ország gyárai álltak le, ami még a válság kiteljesedése előtt nullázta a globális partnereik termelését elsősorban az USA-ban és az EU országaiban. Már az év elején több hazai üzletember felvetette, hogy a vállalatvezetőknek okulniuk kell abból, hogy már a második-harmadik világjárvány indul el Kínából, s ez elég ok arra, hogy a hosszú beszállítási, ellátási láncok létjogosultságát felülvizsgálják. A Coface hitelbiztosító a napokban publikált elemzésében úgy látja, hogy Kína valószínűleg a járvány után sem veszíti el globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő kockázatcsökkentő folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket az ellátási láncokban.  A francia elemzők szerint a részesedésszerzéshez komoly változásokra van szükség a régiónkban: ma a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig fele-harmada a nyugat-európai átlagnak, ám ez a versenyelőny nem elegendő, ráadásul a kelet-európai gazdaságok termelékenysége is kívánnivalót hagy maga után. Ahhoz, hogy a globális ellátási láncok átalakulásából profitálni is tudjon a régió, az elemzők szerint minőségi változásra van szükség, amit a robotizálásban jelöltek meg. A térség gazdaságai az elmúlt időszakban növelni tudták a termelékenységüket az automatizálás és robotizálás egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések fokozására van szükség a jövőben, akkor tudnának igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából. A robotizálás már most jelen van régió gazdaságban, hisz az autóipar révén jelentős az ágazat automatizálása, erre példaként Szlovákiát említi a tanulmány, ahol magasabb arányú a robotok használata, mint a német autóiparban. Csehországban a számítógépgyártásban és az elektronikai iparban olyan elterjedt a robotok alkalmazása, mint a Németországban vagy Franciaországban. Magyarországon a autóipari termelés mintegy hat százalékát állítják elő automatizált technológiákkal, ami szintén meghaladja a német átlagot. Ugyanakkor az Eurostat adatai szerint más ágazatokban – vegyipar, kohászat, gépgyártás vagy a logisztikai terén a magyar gazdaságban kisebb a robotizáció, mint a V4-ek többi  tagállamában, vagyis, ha valóban ez jelenti a kiutat a régió számára, akkor a hazai ipar némileg lemaradt a még el sem kezdődött versenyben. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizáció fejlesztését célzó beruházásokat.  

Demográfia és robotizáció

A koronavírus-járvány kitörése óta eltel hónapokban a világon mindenütt, így a régiós gazdaságokban újra megjelent a tömeges munkanélküliség. Különösen szembetűnő a változás a magyar gazdaságban, ahol az elmúlt években rendre a képzett munkaerő hiányára panaszkodtak a vállalatvezetők – sőt nem egy jegybanki elemzés ezt a problémát emelte első helyre, amely akadályozza a magyar gazdaság rövid távú fejlődési lehetőségeit. A Coface elemzői szerint, amint a gazdaság működése helyreáll, visszatér ez a gond is, vagyis az elöregedő társadalom, és kivándorlás miatt szűkülő munkaerőkínálat. Ezen gazdaságokban az automatizálás elterjedése fokozhatja a termelékenységet, sőt lehetővé teszi a gyártást a járvány/pandémiás időszakokban, amelyek a jövőben is előfordulhatnak. A versenyképesség növekedése mellett a termelékenység fokozása is kulcskérdés, ezért az elemzők szerint a kormányoknak fokozniuk kell a külföldi befektetések további beáramlását a régióba. 

Már csak egy hónapnyi segélypénz maradt az államkasszában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.27. 10:53

Fotó: Shutterstock
A járvány elképesztő ütemben emésztette fel az álláskeresési járadékra szánt összegeket, fél év alatt kiürült a keret.
Már szinte teljesen el is költötte a kormány a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát. Az év hátralévő részére már csak nagyjából egy hónapra elegendő pénz maradt ebben a költségvetési zsebben – írja az mfor.hu.
A múlt héten közzétett részletes államháztartási adatok mélyére nézve ugyanis egészen megdöbbentő folyamatok rajzolódnak ki, hiszen elképesztő mértékben ugrottak meg a kormányzat munkaerőpiaci kiadásai júniusban. Míg a Startmunka-programokra június végéig az idei évre meghatározott 140 milliárdos előirányzatból 64,8 milliárd forintot kötöttek már le. Vagyis a teljes keret 46,3 százalékát az első félév során.
Ellenben a passzív kiadások idei 83 milliárdos előirányzatának 83,2 százalékát már el kellett költenie a kormánynak, ez kicsivel több mint 69 milliárd forintot jelent.

Vagyis csak 14 milliárd forintnyi forrás áll a kormány rendelkezésére ezen a soron, amiből egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, de még egy újabb júniusi hónapra kevés lenne – írja a pénzügyi portál. A teljes előirányzat    • az álláskeresési járadékot, • a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, • az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést • és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába. A kasszát a június havi tételek terhelték meg rendkívüli és eddig még talán nem látott mértékben. A havi adatok alapján
csak a hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez annyira kiugró tétel, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.

Sokba kerültek a hivatalosan elismert munkanélküliek is

Mint a lap emlékeztet rá, a hivatalos adatok szerint a koronavírus hazai megjelenése óta, márciustól napjainkig több mint 112 ezren veszítették el az állásukat. A valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál. Az álláskeresői státusz az adminisztráció mellett alapját jelentheti a három hónapig járó álláskeresési ellátásnak is Ez a jogosultsági idő nagyon rövid időszakot jelent, nem véletlenül szólították fel többen többször is a kormányt ennek meghosszabbítására. 
Azonban a segély alapú gondolkozás és szakpolitikai intézkedések annyira távol állnak a kormány 2010 óta hangoztatott ideológiájától, hogy még csak átmeneti jelleggel sem fontolta meg ezeket a lehetőségeket. Annyira nem azonosul a kabinet az „ingyenpénz” gondolatával, hogy a gyakorlatilag a munkanélküli segélyként funkcionáló ellátási formát is álláskeresési járadékra nevezték el.  A lap szerint ez magában is jelzi: 
A munkájukat elvesztők számára sokkal inkább elvi indokok miatt nem adott a kormány extra segítséget, minthogy fiskális szempontok vezérelték volna a kormányt – tekintve, hogy jelen helyzetben kevésbé indokolt célokra és projektekre mennyit fordítanak.

Ezentúl fekete-fehér lesz a zöldkártya

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.27. 10:33

Fotó: Népszava
Az erről szóló pénzügyminisztériumi rendelet pénteken lépett hatályba.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártyát ezután fekete-fehérben bocsátják ki a biztosítók – pénteken lépett hatályba a pénzügyminisztériumi rendelet, amely ezt lehetővé tette – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Megszületett ugyanis az a nemzetközi megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást. A zöldkártya-rendszer magyarországi szervezete, a Mabisz által működtetett nemzeti iroda péntektől a kgfb-vel foglalkozó valamennyi biztosítótársaság számára engedélyezte a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. A járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatt ugyanakkor átmeneti időszakot biztosítanak az átállásra. Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október 1-jétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki – közölte a Mabisz. A Mabisz közleménye emlékeztet, hogy a Magyarországon megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, Svájcra, valamint azokra az országokra, amelyekkel erről kétoldalú megállapodás született. Ennek keretében egyes országok – köztük az összes uniós tagállam – külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Azokba az országokba azonban, amelyek csak a zöldkártya rendszerben vesznek részt, a rendszámegyezményben nem, a biztosító által kibocsátott, a fedezet meglétét igazoló zöldkártya szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak jelenleg a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük. Vannak azonban olyan országok, ahová a Mabisz annak ellenére javasolja a zöldkártya elvitelét, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. A szövetség jelezte: ezekről az országokról rendszeresen tájékoztatást ad honlapján.