Furcsa pályázati felhívást tett közzé a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a rádiós hallgatottságmérés egy egészen új formájának kifejlesztésére.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent kiírás szerint az NMHH 125 millió forintot szánna egy hallgatottsági adatok műszaki mérésének kísérleti tesztelésére, majd – ha az eredmények ígéretesek – a tömeges tesztelésre is.
Fellebbentik a zajfüggönyt
A rádióhallgatottság mérésének bevett módszere eddig a telefonos interjúkon és önbevalláson alapuló naplózás, a CATI volt (CATI - Computer Assisted Telephone Interviewing) - ebben az esetben viszont a gépek vallomására kíváncsi a Médiahatóság:
A készülékeknek négy zajszinten kell helytállniuk: a négyes ebben a besorolásban a kristálytiszta rádióadást jelenti, az egyes szint pedig azt a kaotikus hangorkánt, amiből emberi fül már nem tudja kihallani a rádióműsort.
A megrendelő Field-tesztet is kért: ennek során azt nézik, hogy a csatornák mennyire azonosíthatóak élesben – vagyis akkor, ha a rádióhallgatáshoz használt eszköz táskában, zsebben, autóban van, és ha a felhasználó ül, mozog, zenés helyen van. Mint a pályázati felhívás hozzáteszi, az NMHH kíváncsi arra is, hogy az
A résztvevők kitartása is a vizsgálat része
A feladat része, hogy a munkában résztvevő szociológus feltérképezze: egy nagyobb, 1000-1000 fős tesztelés esetén a tesztelők milyen valószínűséggel vennének részt a munkában. A szerződés időtartama 19 hónap, az ajánlattevőnek ezen belül egy 2-3 hónapos pilot panel kutatást is kellene végeznie, amiben nem csak a műszerek hatékonyságát, a csatornák követhetőségét figyelnék, de azt is, hogy a résztvevők mennyire képesek biztosítani a mérési követelményeket – feltöltik-e a készülékek akkumulátorát, milyen gyakran felejtik otthon a műszereket.
Azt hallgatnák, amit mi
A vizsgálat ugyanakkor több kérdést is felvet – elsősorban azt, hogy miért van szükség egy új műszeres hallgatottságmérési eljárás kidolgozására, miért nem felel meg a korábbi önbevallásos módszer.
A műszerek elvárt érzékenysége pedig adatvédelmi szempontból lehet aggályos – erre mutatott rá egy, a Népszava kérdésére névtelenül nyilatkozó stúdiómérnök is.
„Ha ezt az utcán is bevetik, hogy mérjék például a járókelők rádióhallgatási szokásait, az magában nem jelent kockázatot, mert így anonim adatokat gyűjthetnek – a műszerek valószínűleg algoritmusok alapján nézik, hogy adott időben hány fülesben, autórádióban szól ugyanaz az adás. ”
„Amihez kellene egy másik szoftvert is barkácsolni, és nem is olyan kifinomult technológia, mint a titkosszolgálatoké, de használható "- mondta a szakértő.
A módszer bevezetése a sikeres tesztelés után ráadásul további százmilliókba is kerülhetne, az alapján, hogy csak a tesztelés esetében 125 millió forintos költségvetésben gondolkodik a Médiahatóság.
Lapunk a témában levélben kereste meg az NMHH-t, melyben érdeklődtünk az új módszertan becsült teljes költségéről, az adatvédelmi aggályokról is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
NMHH: csak közös beleegyezéssel fülelünk
Csak olyan emberek kerülhetnek be a Médiahatóság által kezdeményezett mérésbe, akik ehhez előzetes hozzájárulásukat is adták - írta kérdéseinkre kedden az NMHH, visszautasítva annak lehetőségét is, hogy engedély nélkül folytatnának műszeres vizsgálatot az utcán.
Hozzátették, a pályázati felhívásban vázolt módszer csak úgy működik, ha vizsgálat részvevői maguknál hordják a mérésnél használt műszereket - ezért sem lehet ad hoc-alapon járókelőket monitorozni. Az NMHH azt megerősítette, hogy hangmintákat gyűjtenek be a vizsgálat alanyainak környezetéből, ám olyan ilyenkor kevés, illetve speciális információt használnak, hogy abból beszélgetéseket nem lehet rekonstruálni - a hanganyagokat pedig nem rögzítik.
A hatóság szerint a műszeres vizsgálat sokkal pontosabb mérést tesz lehetővé, mint az önbevalláson alapuló naplózás, ettől pedig "a a reklámkampányok hatékonyságának javítását és a rádiós reklámozás felértékelődését, a reklámbevételek növekedését" várják.
Az új mérési módszer és a régi bevált naplózás csak a tesztidőszakban futna párhuzamosan, utána csak egy technikát alkalmaznának. Arról, hogy a műszeres mérésre való átállás mennyibe kerülne, az NMHH becsléseket sem szeretett volna közölni.
