Kétség nem fér hozzá! - uniós vizsgálatot akar az Index ügyében az Európai Újságíró Szövetség

Publikálás dátuma
2020.07.27. 18:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
A magyarok egyre kevésbé jutnak valós, ellenőrzött információkhoz.
Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) közleményében elismerően szólt a legnagyobb magyar hírportál mellett kiálló pénteki tömegdemonstrációról és felszólította Európa vezetőit, hogy védjék meg a média szabadságát Magyarországon, írja a muosz.hu. Mogens Blicher Bjerregård, az EFJ elnöke hangsúlyozta: többé nem fér kétség ahhoz, hogy Magyarországon nem biztosítják az alapjogokat, hogy a média sokszínűségének lebontásával az állampolgárok egyre kevésbé férnek hozzá a független és ellenőrzött információkhoz. „Az EFJ maradéktalanul szolidáris az Index dolgozóival. Büszkék vagyunk arra, ahogy reagáltak. Felszólítjuk az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy indítsanak vizsgálatot a magyarországi médiaviszonyok, a tulajdonosi struktúra és a pluralizmus leépítése miatt. Itt az ideje a tetteknek!”
Szerző

Több mint százmilliót költ arra a médiahatóság, hogy megtudja, milyen rádióadó zizeg a fülünkben

Publikálás dátuma
2020.07.27. 17:58

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Kísérletekért fizet az NMHH - az autórádiókból, fülhallgatókból kiszűrődő zajokból azonosítanák, hogy melyik csatorna a kedvencünk.
Furcsa pályázati felhívást tett közzé a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a rádiós hallgatottságmérés egy egészen új formájának kifejlesztésére. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent kiírás szerint az NMHH 125 millió forintot szánna egy hallgatottsági adatok műszaki mérésének kísérleti tesztelésére, majd – ha az eredmények ígéretesek – a tömeges tesztelésre is. 

Fellebbentik a zajfüggönyt

A rádióhallgatottság mérésének bevett módszere eddig a telefonos interjúkon és önbevalláson alapuló naplózás, a CATI volt (CATI - Computer Assisted Telephone Interviewing)  - ebben az esetben viszont a gépek vallomására kíváncsi a Médiahatóság: 
laboratóriumi körülmények között vizsgálnák, hogyan lehet mesterségesen generált zajfüggöny mögött is azonosítani különféle rádiós műsortartalmakat (zene, stúdió beszéd, élő közvetítés)

A készülékeknek négy zajszinten kell helytállniuk: a négyes ebben a besorolásban a kristálytiszta rádióadást jelenti, az egyes szint pedig azt a kaotikus hangorkánt, amiből emberi fül már nem tudja kihallani a rádióműsort.
A megrendelő Field-tesztet is kért: ennek során azt nézik, hogy a csatornák mennyire azonosíthatóak élesben – vagyis akkor, ha a rádióhallgatáshoz használt eszköz táskában, zsebben, autóban van, és ha a felhasználó ül, mozog, zenés helyen van. Mint a pályázati felhívás hozzáteszi, az NMHH kíváncsi arra is, hogy az 
egyes konfigurációk hogyan képesek (képesek-e egyáltalán) a fülhallgatón keresztül történő rádióhallgatás során a hallgatott csatorna azonosítására.

A résztvevők kitartása is a vizsgálat része

A feladat része, hogy a munkában résztvevő szociológus feltérképezze: egy nagyobb, 1000-1000 fős tesztelés esetén a tesztelők milyen valószínűséggel vennének részt a munkában. A szerződés időtartama 19 hónap, az ajánlattevőnek ezen belül egy 2-3 hónapos pilot panel kutatást is kellene végeznie, amiben nem csak a műszerek hatékonyságát, a csatornák követhetőségét figyelnék, de azt is, hogy a résztvevők mennyire képesek biztosítani a mérési követelményeket – feltöltik-e a készülékek akkumulátorát, milyen gyakran felejtik otthon a műszereket.

Azt hallgatnák, amit mi

A vizsgálat ugyanakkor több kérdést is felvet – elsősorban azt, hogy miért van szükség egy új műszeres hallgatottságmérési eljárás kidolgozására, miért nem felel meg a korábbi önbevallásos módszer.  A műszerek elvárt érzékenysége pedig adatvédelmi szempontból lehet aggályos – erre mutatott rá egy, a Népszava kérdésére névtelenül nyilatkozó stúdiómérnök is. „Ha ezt az utcán is bevetik, hogy mérjék például a járókelők rádióhallgatási szokásait, az magában nem jelent kockázatot, mert így anonim adatokat gyűjthetnek – a műszerek valószínűleg algoritmusok alapján nézik, hogy adott időben hány fülesben, autórádióban szól ugyanaz az adás. ”
„Ha azonban a technológia olyan fejlett lesz, hogy még a fülhallgatóból kiszüremlő zörejt is képesek azonosítani, akkor már adott a lehetőség egy magánbeszélgetés lehallgatásához.”

„Amihez kellene egy másik szoftvert is barkácsolni, és nem is olyan kifinomult technológia, mint a titkosszolgálatoké, de használható "- mondta a szakértő. 
A módszer bevezetése a sikeres tesztelés után ráadásul további százmilliókba is kerülhetne, az alapján, hogy csak a tesztelés esetében 125 millió forintos költségvetésben gondolkodik a Médiahatóság. Lapunk a témában levélben kereste meg az NMHH-t, melyben érdeklődtünk az új módszertan becsült teljes költségéről, az adatvédelmi aggályokról is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

NMHH: csak közös beleegyezéssel fülelünk

Csak olyan emberek kerülhetnek be a Médiahatóság által kezdeményezett mérésbe, akik ehhez előzetes hozzájárulásukat is adták - írta kérdéseinkre kedden az NMHH, visszautasítva annak lehetőségét is, hogy engedély nélkül folytatnának műszeres vizsgálatot az utcán.  Hozzátették, a pályázati felhívásban vázolt módszer csak úgy működik, ha vizsgálat részvevői maguknál hordják a mérésnél használt műszereket - ezért sem lehet ad hoc-alapon járókelőket monitorozni. Az NMHH azt megerősítette, hogy hangmintákat gyűjtenek be a vizsgálat alanyainak környezetéből, ám olyan ilyenkor kevés, illetve speciális információt használnak, hogy abból beszélgetéseket nem lehet rekonstruálni - a hanganyagokat pedig nem rögzítik. A hatóság szerint a műszeres vizsgálat sokkal pontosabb mérést tesz lehetővé, mint az önbevalláson alapuló naplózás, ettől pedig "a a reklámkampányok hatékonyságának javítását és a rádiós reklámozás felértékelődését, a reklámbevételek növekedését" várják. Az új mérési módszer és a régi bevált naplózás csak a tesztidőszakban futna párhuzamosan, utána csak egy technikát alkalmaznának. Arról, hogy a műszeres mérésre való átállás mennyibe kerülne, az NMHH becsléseket sem szeretett volna közölni.
Szerző
Frissítve: 2020.07.28. 18:03

Lázár János csendes eleganciával átvette a teniszszövetséget, a beszédet mellőzte

Publikálás dátuma
2020.07.27. 17:36

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy 3,5 milliárdos hiány mosta el az előzős vezetést.
Lázár János lett a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöke, miután egyhangúlag megválasztották a szervezet hétfői tisztújító közgyűlésén. (Amelyik első nekifutásra, kellő számú megjelent hiányában határozatképtelen volt, de a gyorsan megismételt második fordulóban már pajzsra lehetett emelni az új első embert.) A fideszes országgyűlési képviselő az egyetlen jelölt volt a posztra, az alelnök pedig Markovits László, a Vasas SC elnöke lett. A 45 éves Lázár János elődje, Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő 2011 januárja óta irányította az MTSZ-t, amelyben azután vált esedékessé a közgyűlés összehívása, hogy május 13-án öt elnökségi tag lemondott tisztségéről. 
Szerző