Előfizetés

Hegyimentők vitték le Daisy-t, a bernáthegyit Anglia legmagasabb hegyéről (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 08:41

Fotó: HANDOUT / AFP
A mentőkutya kirándulás közben összerogyott, a hátsó lábait fájlalta és nem volt hajlandó megmozdulni.
Szokatlan szerepcsere történt a múlt hét végén Anglia legmagasabb hegyén: egy 16 tagú mentőcsapatnak kellett levinnie a magasból egy erőtlen bernáthegyi kutyát. Daisy a gazdáival az északnyugat-angliai Cumbria megyében lévő Scafell Pike hegy csúcsáról ereszkedett le múlt pénteken, amikor hirtelen összerogyott. Az 55 kilogrammos állat a hátsó lábait fájlalta és nem volt hajlandó mozdulni.
A Wasdale-i Hegyimentő Csapat Facebook-beszámolója szerint egy 16 tagú egység érkezett a helyszínre, hogy levigyék az állatot a 978 méter magas hegyről. A műveletről készült videofelvételen látszik, ahogy Daisy kényelmesen elfekszik a hordágyon és pihen.
Daisy életében ez volt a második alkalom, hogy emberek siettek a segítségére: a kutyának nehéz sorsa volt, mielőtt jelenlegi gazdáihoz került. 
A bernáthegyit a svájci-olasz határnál lévő Nagy Szent Bernát-hágói menedékház szerzetesei tenyészették ki, hogy a nagytestű és a hideget jól tűrő kutyák segítségével felkutassák és megmentsék az eltévedt utazókat. A bernáthegyi kutya a lavinák által betemetett emberek megmentőjeként lett híres.

Adjon nevet a nyíregyházi fehér oroszlánkölyköknek!

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.27. 19:47

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A már négyhetes ritka cukiságok még anyatejjel táplálkoznak.
Három fehér oroszlánkölyök (Panthera leo krugeri) született a Nyíregyházi Állatparkban. A most négyhetes, nőstény ivarú kölyköket hétfőn vizsgálták meg először az állatpark orvosai, a beavatkozás alkalmával megmérték súlyukat, kaptak féregtelenítő szert és vakcinát is. A vizsgálatot végig jól tűrő oroszlánok közül a legkisebb négy, a legnagyobb több mint öt kilogrammos. Az egyenként körülbelül másfél kilogrammal született kölykök még anyatejjel táplálkoznak és szépen gyarapodnak – mondta el Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető.
Binti, a hétéves, Csehországból érkezett anyaállat és szintén hétéves párja, a korábban egy holland állatkertben élő Inkosi 2015 óta alkot egy párt a Nyíregyházi Állatparkban. A kicsiket a szerencsésebb látogatók már megtekinthetik, a kölykök olykor már kimerészkednek a külső kifutóba.
A fehér színváltozatú állatok a dél-afrikai, más néven krugeri oroszlán alfaj egyik populációjához tartoznak és csak Dél-Afrikában, a Timbavati és Kruger Nemzeti Park területén élnek. A világos színük a rejtőzködést segíti, mivel a régiót a fehér homokos folyómedrek, valamint a magas fű jellemzi. Az utódok csak akkor lesznek bézs színűek, ha a szülőállatok mindkét tagja világos bundájú. A krugeri oroszlánok ezen színváltozata egyike Afrika legtitokzatosabb állatainak, évszázadokon keresztül csak sejtették létüket. A dél-afrikai őslakosok tisztelték őket, mint az isteni világ közvetlen küldötteit. Élőhelyük, Timbavati, azt jelenti, "a hely, ahol a csillag-oroszlánok lejöttek".
A ritka ragadozókról először 1928-ban lehetett hallani, de csak a hetvenes években kaptak nyilvános figyelmet Chris McBride könyve, a The White Lions of Timbavati (Timbavati fehér oroszlánjai) megjelenése után. Ekkor szerzett tudomást a világ a létezésükről, ettől kezdve a fehér emberek kívánatos vadásztrófeájává váltak. Állományuk a vadászat miatt jelentősen csökkent, legutóbb 1994-ben láttak vadon élő egyedet.
Révészné Petró Zsuzsa elmondta, az állatkertben és rezervátumokban élő állatok száma nem éri el az ötszázat, ezért fontos, hogy ezeket a különleges színű állatokat zárt tartási körülmények között bemutassák és tenyésszék. A Nyíregyházi Állatparkban már többször született fehér oroszlán, a most született kicsikkel együtt hat egyed él a sóstógyógyfürdői látványosságban. Az utódok neveire a park közösségi oldalán várják a látogatói javaslatokat.

Adriai hangulatot árasztanak a Balatonon a kabócák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.27. 14:00

Fotó: Lokman Ilhan/Anadolu Agency / AFP
Egyre inkább terjednek a magyar tenger partján a mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajok.
Az Adrián természetesnek ható ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani – írta a Veol. Tavalyhoz képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható – mondta Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője. 
A jellegzetes hangot, amely május végétől augusztus közepéig hallható, az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű – két-három centiméteresre növő – kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben. „Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten. Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek” – mondta a szakember. A terjedésük okára egyelőre nincs pontos magyarázat, de vélhetően a klímaváltozással járó felmelegedés is hozzájárul.
A hangot, amely a nőstények odacsalogatását célozza, a hím énekeskabócák a potrohukon lévő hártyák rezegtetésével állítják elő. Az óriás énekeskabócák folyamatosan zizegnek, míg a mannakabócák szaggatottan adják ki ciripelésüket.  
Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke ötezer forint.