Előfizetés

A covidinkától a trikiniig

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.07.29. 11:00

2020 eddigi eseményei mindenkit váratlan helyzetek elé állítottak, nem meglepő, hogy több száz új magyar kifejezés is született a vírushoz és a kényszerű otthonléthez kapcsolódóan. Ezeket listázza a most megjelent Karanténszótár.
Az elmúlt hónapokban olyan, eddig nem ismert, inkább tudományos közegben alkalmazott kifejezések, mint a pandémia, a nyájimmunitás, a vakcina vagy a karantén a mindennapjaink részévé váltak. Ezzel párhuzamosan új szavak is létrejöttek, akár a karanténkovász, az elgyőrfipalisodott vagy a vécépapír-bűnözés. Ezeket gyűjtötte össze dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, aki január óta követte figyelemmel és dokumentálta a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. A projektbe egyetemi hallgatóit és ismerőseit is bevonta, így már márciusban kétszáznál is több új szó és kifejezés gyűlt össze. Tudatosan figyelte a sajtónyelvet és a közösségi médiát, mígnem július elején, négyszáz szónál zárta le a kutatás eddigi fázisát, ekkor jelent meg a Karanténszótár, amely hat hónap új kifejezéseit tartalmazza.
Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben, és a ritkábban használtak elavulnak, a szókincs változása nem újkeletű jelenség, a különböző társadalmi változások rendszerint új szóalkotásokat hoznak magukkal – mondta lapunknak a nyelvész, és példaként a digitális kommunikációval, a közösségi média használatával létrejött szókincselemeket (szkájpolás, lájk, spam) említette, amelyek az elmúlt húsz-harminc évben folyamatosan jelentek meg, ám nem ilyen léptékben, mint most. – A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja a járványhoz és a kijárási korlátozáshoz köthető szóteremtések robbanásszerű megjelenését – részletezte Veszelszki Ágnes. Szerinte elképzelhető, hogy korábban is születtek nagyobb tömegben új szavak, de azokat nem dokumentálták azonnal, mint a Karanténszótár esetében, amelybe szinte a születésük pillanatában bekerültek az új vagy új jelentésben használt szavak. Úgy véli, korábbi példákat azért nehéz említeni, mert a nyelvi jelenségek kodifikálása, rögzítése a digitalizáció előtt sokkal lassabb folyamat volt, elég csak a hagyományos szótárkészítés aprólékos létrehozására gondolni. Hangsúlyozta, ebben az esetben a digitális technológia a korábbiakhoz képest exponenciálisan meggyorsította a folyamatot: mind a szógyűjtésben, mind a definíciók megírásakor, mind pedig a digitális nyomtatás révén. A gyűjtésből látszik, olyan egyébként ritka szóalkotási móddal is jöttek létre kifejezések, mint a szóösszevonás, szóalakvegyülés – emelte ki Veszelszki Ágnes. Erre lehet példa a karantárs, az a személy, akivel együtt töltjük a karantént, vagy a karantea, ami a karantén idején fogyasztott teát jelenti, amelyről általában a közösségi médiában megosztott fotódokumentáció is készül. Hasonló szóalkotás a karantén ideje alatt, a Teams szolgáltatáson keresztül megvalósuló társas összejövetelt jelölő karanTeam-party, illetve a járvány és annak következményei miatti idegeskedés, a karantéboly. Feltűnő, hogy a nyelvi divat is hat a szavakra – emelte ki a nyelvész –, többet közülük az angol nyelvből vettünk át, míg mások tükörfordítással jöttek létre. Utóbbira példa a koronakóma (angolul coronacoma), amely jelölheti a koronavírus-fertőzés okozta kómát, és lehet a kijárási korlátozás, az otthonlét időszakának elnevezése, vagy a hosszú alvásé a karanténban. Szintén ilyen a koronapokalipszis (a korona és az apokalipszis szó összevonása, angolul coronapocalypse), amely a koronavírus miatti világvége(érzés)t jelenti. Továbbá születtek kifejezések, amelyek az eredetire csak utalnak – részletezte –, mint a covidinka (az angol covidiot szóból, a covid és a hülye szavak vegyülése), amely jelentheti a betegséggel nem foglalkozó személyt, aki tagadja a vírus létezését, vagy lebecsüli a tüneteit, és nem tartja be a járvánnyal kapcsolatos utasításokat, illetve azt is, aki pánikol, és túlságosan nagy készleteket halmoz fel. A szó egyúttal rájátszik a kövidinka magyar szőlőfajta nevére is. Noha e kifejezések használata nagyban meghatározta az elmúlt időszakot, a kötet megjelenésének idejére egy részük akár már el is tűnhetett a szókészletünkből. Veszelszki Ágnes megerősítette, az újonnan bevezetett vagy újszerűen használt nyelvi kifejezések legfőképpen alkalmi, ad-hoc jellegűek, ezért többnyire tiszavirág-életűek. – A szótárban összegyűjtött kifejezések nagy része is alkalmi szóhasználatnak tekinthető, mint a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

További példák a Karanszótárban szereplő kifejezésekre

APERITIF TÖRZS - A járvány kezelésére létrejött operatív törzs humoros névváltozata  JÁRVÁNYKÓRHÁZ - A XX. század eleji spanyolnátha-járvány idején egyes kórházakat kifejezetten a fertőzöttek kezelésére jelöltek ki. A kifejezés a koronavírus-járvány idején, 2020-ban újjáéledt. A vírusfertőzöttek gyógyítására szolgáló, régebbi vagy újonnan épített kórházakat jelöli.  KARANTÉNEK - 1. A digitális zenei szórakoztatás új műfaja: a karanténról szóló dal. 2. Karanténban ének(lés). 3. A karanténban megtartott énekóra.  KARANTÉNRECEPT - Olyan recept, amelyet könnyedén el lehetett készíteni, mert az alapanyagai megtalálhatók otthon, nem kell külön bevásárolni miatta.  TRIKINI - A háromrészes fürdőruha új, a maszkviseléshez igazított változata: a bikinihez illesztett harmadik ruhadarab a mintában és színben illeszkedő maszk.

Infó:

Dr. Veszelszki Ágnes: Karanténszótár Interkulturális Kutatások Kft., Budapest, 2020.

"Örökké csak élni akartok!"

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.07.29. 10:00

Fotó: RÁDÓCZY BÁLINT / RADNÓTI SZÍNHÁZ
A nyolc éve elhunyt Vallai Péter után új hangot kerestek Petri György versei. Pál András és Rozs Tamás előadása azokra is hat, akik jó előre eldöntötték, hogy ez lehetetlen.
Az előadás előtti fészkelődés közben félhangos megjegyzés töltötte be a nézőteret: nekem Petri Vallai hangján szól! A felvetés igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga Petri György is úgy dedikálta a köteteit Vallai Péternek, hogy a „Hangomnak.” - írja a rendező, Valz Péter, Vallai Péter fia a 2017-ben bemutatott, azóta is rendszeresen hol pesti színpadon, hol vidéki fesztiválon pódiumra kerülő produkció szórólapján. Volt, akiben ezt a hiányérzet szülte dacot kellett legyőzni, volt, akiben a Petri Györgytől való idegenkedést. Mert nem adja könnyen magát az a líra, amelyben akár egy strófán belül lehet megjárni a legéteribb költői magasságokat és a legalpáribb prózai mélységeket. Pál András és Rozs Tamás a másfél évszázados csellójával nem indult hát nagyon jó eséllyel a július végi estén a Tesla kertjének színpadán. Ám ahogy teltek a másfél óra percei, csökkent és csökkent az ellenállás, annyira sodorták magukkal a közönséget a játszók. Akik játszottak a kívülállással is. Hol kibeszéltek az előadásból, hol a legnagyobb átéléssel mondtak, énekeltek Petri-sorokat. A terézvárosi körfolyosós ház legénylakásában összeállított est készültének körülményeiről szóló sztorik versek közé kerülve plusz értelmet kaptak. Előadók és költő eggyé váltak a tekintélytiszteletlenségben is. Pál András és Rozs Tamás megengedte magának, hogy sört osszon a színházi közönségnek. Petri megengedte magának Shakespeare 75. szonettjének parafrazeálását az Az vagy nekem-ben „Az vagy nekem, mi seggnek a tenyér: hol simogat, hol üt (új gép: alig lelem az ü-betűt); mi szemnek a nap, szájnak a kenyér: mindennapi és szembesüt.” Petri György cinizmusa, szarkazmusa, az érzelmek kimondásának elutasítása, a tűpontosan ábrázolt valóság, a zavarba ejtő, olykor túlságosan is láttató képek – mind-mind kegyetlenek, mert szembenézésre kényszerítenek. A Pál-Rozs duónak köszönhetően mégis természetesek. Az ellentmondások a két férfi játékában semmissé lesznek. Az Andrzej és Wanda pofátlan kezdésétől a halállal állandóan játszó, annak nyelvet nyújtó költő dicsőiti az életet. „Egy vécékefe és egy láncosbomba elment a Pártközpontba” (...) „Folyton laknátok, jóllaknátok, takarodjatok el ti átkok, kik ellenségeink malmára hajtjátok a nehézvizet. Omolnak a szirtek, s ti szartok, örökké csak élni akartok!” Az kiderült, hogy Rozs Tamás csellózása és akusztikai játéka mennyi humort, érzést képes hozzátenni Petri György verseihez. Az is, hogy Vallai Péter után Pál Andrásé is lehet Petri György hangja. Azonban hiába ismerjük jól ma is, milyen a „haszontalan, de igényes csevegés – jobbadán arról, hogy itt nemigen lehet élni” (Demi sec) fel, ki- és elszabadulva az estből először megfogalmazódik a kérdés: mit érthet meg Petriből a mai tizenéves, aki nem ismerheti a füstös pesti presszót. Aki nem égetett még cukorpapírt a hamutálban. Aki nem tudja elképzelni a széncsúszdára tévedt macskát. Aki nem látott szarházi telefon drótot. Aki nem tudja még, hogyan unhat szeretőt és azt sem, hogy másképp is el lehet érni a napsütötte sávig. Aztán hirtelen felötlik az emlék és a felismerés: annyit biztosan, amennyit az épp a Radnóti Színházban zajlott Holmi nyitóesten 1989-ben az akkori tizenéves, aki azon a napon kezdett évtizedes belső küzdelembe a megtörtségében is dalia költővel szemben. A Teslában végleg kiderült: Petri győzött. Infó: Kezdhetek folytatódni Pál András és Rozs Tamás Petri György-estje  Rendezte: Valz Péter  Radnóti Színház, Tesla Labor kertje július 27. Az évadban a Keres Emil Próbateremben látható.  

Elhunyt Fodor Antal táncművész

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 20:17

Fotó: Shutterstock
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Mint írják, Fodor Antalt a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik. Fodor Antal Erkel-díjas, kiváló művész, az Állami Balett Intézetben és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol később Doctor of Liberal Arts (DLA) címet is szerzett. A táncművész diploma megszerzését követően 1959-ben a Pécsi Baletthez szerződött, 1969-ben meghívták a budapesti Operaházhoz koreográfusnak. Az ott eltöltött több mint 25 év alatt alkotói tevékenysége mellett volt művészeti vezető, balettigazgató és az intézmény főigazgatójának tanácsadója. "Elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern balett és a modern táncművészet magyarországi meghonosításában, elismertetésében és megszerettetésében nemcsak saját koreográfiái által, hanem jelentős szerepet játszott abban is, hogy a kor legjelentősebb alkotóinak művei a hazai színpadokon is megjelenjenek" - olvasható az intézmény közleményében. Koreográfusi munkáiból kiemelkednek a szimfonikus (absztrakt) balettek, amelyekkel az uralkodó realista, cselekményes (szovjet típusú) művekkel szemben új műfajt honosított meg a magyar táncművészetben. Ezzel utat nyitott a nyugati alkotások befogadására az Operaház balettegyüttese és közönsége számára. Művei közül a legjelentősebbek között van Bach: E-dúr hegedűverseny és Vivaldi: Ballo concertante című darabja. Az utóbbiból film is készült, amely elnyerte a Prix Itália díjat és a világ több mint harminc televíziója tűzte műsorára. A legtöbb előadást és világsikert megért darabja a Bach-Presser zenére készített Próba című mű, amely több mint ezer előadást élt meg Európában, és sikerrel játszották Indiától az Egyesült Államokig. A világ számos együttese tartja ma is műsorán. Fodor Antal küldetésének tekintette, hogy a kortárs magyar táncművészetet összekapcsolja a kortárs magyar zenével. Művek sorát alkotta mai magyar zeneszerzőkkel együttműködve. Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozott, köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Lengyelországban, Svájcban. Rendszeresen közreműködött olyan neves fesztiválokon, mint a bregenzi, edinburgh-i, sevillai, siracusai, xanteni fesztiválok. Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is feladatot vállalt: tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát, valamint az újrainduló koreográfus-képzésen osztályfőnök volt. Megszervezte a Magyar Táncművészeti Egyetemen a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére. Elindította a koreográfusképzést, ahol többek között olyan művészek szereztek diplomát, mint Bozsik Yvette, Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla és Duda Éva. Közreműködött a Művészképző Intézetben a moderntánc szakirány megszervezésében és beindításában. 1997-óta volt a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, Professzor Emeritusa. Tagja volt a Magyar Táncművészeti Egyetem Tudományos Tanácsának. Fodor Antal társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő volt a táncművészetben: évtizedekig a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének ügyvezető elnöke, a Magyar Koreográfusok Társaságának elnöke, a Duna Televízió elnökének (Pekár Istvánnak) a főtanácsadója volt. Kitüntetései között van az Erkel-díj (1979), a Magyar Művészetért-díj (1991), a Kiváló Művész (1998) és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2002) cím, a Magyar Táncművészek Szövetsége Életmű-díja (2009) és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2012).