Előfizetés

Jégkorszakból maradt moszatokat azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: HAUSER Patrice / hemis.fr / AFP/hemis.fr
16 ezer éve élnek Skócia, Írország és Franciaország partjainál "drasztikus változásokat" is átvészelve, de most, az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében elpusztulhatnak.
A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál. A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén – írja a BBC egy fikológiai (moszattudományi) folyóiratban megjelent kutatást idézve.
A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén. A szakemberek szerint ezeknek a populációknak "drasztikus változásokat" átvészelve sikerült fennmaradniuk.
"A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel" – mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat. Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.
Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein. 
"A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra" – jegyezte meg a szakértő. "A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek" – mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa. 
A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Segít, de nem helyettesít

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.07.28. 10:30

A mesterséges inteligencia (MI) fejlesztése jövedelmező iparág, a fejlődés egyre gyorsul, a technológia mindennapivá válik. Mik a jelenlegi trendek?
Bár Elon Musk rendre megjegyzi, milyen komoly veszélyeket hozhat a mesterséges intelligencia az emberiségre nézve, az amerikai üzletember maga is fejleszti önvezető autóit. Ugyanakkor a világ leggazdagabb embere, Bill Gates szerint az MI a barátunk lehet, és jótétemény a társadalom számára. A MI a véleményektől függetlenül fejlődik, egyre inkább beépül a hasznosan felhasználható mindennapi technológiák közé: a vállalatok kezdik kihasználni hatalmát. Az alkalmazásához már nem szükségesek szuperszámítógépek, nagyteljesítményű eszközök, mindenhol jelenvalóvá válik. Egyrészt így lehet a minél több adatot egyre gyorsabban, könnyebben rendező MI-t a privátszférába való behatolásra is felhasználni - például egyre tökéletesebbek lesznek az arcfelismerő programok -, másrészt az MI egyre energiatakarékosabban képes a sok adattal bánni.  A globális MI piac 2025-re várhatóan eléri a 118,6 milliárd dollárt, a nagy küzdelem Kína és az USA között folyik. 2017-ben a világon a mesterséges intelligencia fejlesztésére fordított összes pénz 48 százalékát kínai startupok használták fel, többet mint az amerikaiak. A gépi tanulás területén Kínában hatszor több szabadalmat nyújtottak be, mint az USA-ban. De milyen fejlesztésekkel találkozhatunk, akár közvetlenül is az elkövetkezendő években?

Komplex munkafolyamatokat végző robotok

 Programozott robotok alkalmazása az emberi kézi, monoton munka helyettesítésére több iparágban évtizedek óta bevett gyakorlat. Ami újdonság, hogy olyan helyeken is megjelennek, ahol képzettebb munkaerőre van szükség. Űrlapok kitöltése, jelentések készítése, instrukciók adása is lehet a feladatuk. Az irány: részfeladatok helyett egyre komplexebb munkafolyamatok elvégzése. Japánban az idősgondozást 2025-ben 80 százalékban robotok fogják végezni. A fejlődés nem csak a hatékonyságot növeli meg, hanem időt és energiát hagy nekünk, hogy olyan feladatokra koncentráljunk, amelyre csak az emberi intelligencia képes.

Önvezető programok

 Minél több adathoz fér hozzá az MI, annál inkább jelen lehet mindenhol. Az önvezető programok számára rengeteg felhalmozott információ szükséges, ez az egyik fő kihívás számukra, de ezekhez az egyre kifinomultabb MI eszközök egyre könnyebben hozzá tudnak férni, számtalan órányi vezetési adatot, közlekedési tapasztalatot tudnak felhalmozni anélkül, hogy egyetlen percet töltenének az utakon. 

Erősödő személyreszabottság

 A cégeknek egyre inkább szükségük van arra, hogy ügyfeleik igényeit valós időben felmérjék, preferenciáikat kiderítsék, szolgáltatásaikat ennek megfelelően nyújtsák a városi helyváltoztatástól kezdve az online piacokig. Ebben az MI a helyi intelligens eszközökkel együttműködve tudja kisebb egységekre bontani az ajánlatokat, szolgáltatásokat, vagyis a személyes kívánságoknak minél pontosabban megfelelővé tenni őket.

A MI növeli a kiberbiztonságot

Ebben az évben nagyjából 24 milliárd eszköz csatlakozik az internetre. Egyes kutatások szerint a jelenlegi átlagos 9-ről 2022-re többszörösére nő háztartásonként a világhálóra kapcsolódó eszközök száma. A növekvő felhő-kapacitás és a gépi tanulás megnöveli a high-tech, nehezen felderíthető hekkertámadások számát is. Ezek ellen csak a mesterséges intelligencia segítségével lehet küzdeni: képesek ugyanis felismerni a legkisebb eltérést, mielőtt a kártevők bejutottak volna a rendszerbe. Emellett az MI előrelátó is.  A legfrissebb előrejelzések szerint 2024-re világszerte a vállalatok háromnegyede már a mindennapi operatív működésben is nagyban támaszkodni fog a mesterséges intelligencia alapú eszközökre. Öt év múlva a szervezetek 75 százaléka fog befektetni átképzési programokba. 2018-ban még csak 300 ezren dolgoztak a mesterséges intelligencia területén, de több mint egymillió munkaerőre lenne szükség.

Hogy mire jó az AI

A Facebook a nemkívánatos felhasználókat szűri ki A Facebook a MI segítségével botokat (egy olyan szoftver, amely automatizált feladatokat hajt végre meghatározott algoritmus szerint) képez ki arra, hogy nemkívánatos egyénekként viselkedjenek, így akarják megtudni, hogy küzdhetnek az ilyen felhasználók ellen. A botok viselkedéséből megtanulhatják, hogyan kezeljenek például egy fegyver- vagy kábítószerárust, egy álhírterjesztőt vagy egy csalót. 4K felbontásban a NASA űrhajósainak holdsétája   1972 áprilisában az Apollo-16 legénysége holdjáróval fedezte fel a bolygó felszínét, amit rögzítették 16 milliméteres filmre és 12 képkocka/másodperces sebességgel. A felvételt most rábízták a DAIN nevű mesterséges intelligenciára, amely 4K-s felbontásban 60 képkocka/másodperces sebességre turbózta fel a videót. Hollywoodi sztár lett a japán android Japán tudósok építettek egy Erica névre hallgató, mesterséges intelligenciával rendelkező robotot, megtanították színészkedni, és Hollywoodban már rá is osztották egy hatalmas költségvetésű film főszerepét. A film címe: B. Hatékonyabbá válhat a daganatos betegek sugárkezelése Több óráról mindössze pár percre csökkenti a besugárzáshoz szükséges tervezési céltérfogat és a közeli védendő szervek kontúrozására fordított időt, ezáltal növelheti a sikeresen kezelt rákbetegek számát az a mesterséges intelligencián alapuló automatikus kontúrozó program, amelyen a Szegedi Tudományegyetem és a GE Healthcare Magyarország Kft. szakemberei dolgoznak.  Szépségtanács egy szelfi alapján  A tavaly bemutatott „Határtalan szépség” egyik fejlesztése, a Vichy SkinConsult felismeri az öregedés jeleit - ráncok, feszességhiány, pigmentfoltok intenzitása és a ragyogás hiánya - és személyre szabott bőrápolási tanácsokkal látja el a felhasználókat egy szelfi alapján. Protézis, amely megtanulja a felhasználó mozdulatait Testre szabott, mesterséges intelligenciával tanított művégtagot fejlesztettek a PTE-n, amely elsajátítja a viselője mozdulatait és folyamatosan figyeli izomműködését. A személyre szabható protézis egy mobilapplikáció, illetve a rá helyezett kijelző révén irányítható és finomhangolható, a használatát pedig virtuális valóság segítségével lehet begyakorolni. Robotokra cseréli újságíróit a Microsoft Több tucat újságírót bocsátottak el a Microsoft tulajdonában lévő MSN nevű portáltól, a cég ugyanis úgy döntött, inkább mesterséges intelligenciával végezteti el a feladatukat.  portál nem saját tartalmat kínál, más újságok anyagaival dolgozik. Ezekből állít össze személyre szabott hírválogatásokat. Az első MI alapú podcast A Hírstart oldalán a Robot Podcast egy olyan teljesen automatizált hírműsor, amelyben a szemlét, a publikálást, valamint a felolvasást is egy női robot végzi, mindez különösebb emberi beavatkozás nélkül valósul meg. 

Idén is lesz lovasterápia-képzés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.28. 09:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 90-es években a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálat közreműködésével létrehozott Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány 1997 óta tart szakmai oktatásokat.
Ha a körülmények engedik, a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány (MLTSZ) a korábbi évekhez hasonlóan idén ősszel is elindítja „Alapozó ismeretek a lovasterápiáról” elnevezésű képzését. A 90-es években a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálat közreműködésével létrehozott szervezet 1997 óta tart szakmai oktatásokat. Idehaza egyre több a képzett szakember, a lovasterápia iránti igény viszont még gyorsabban nő. Az MLTSZ az első tanfolyamot 1997 novemberében, Hortobágyon rendezte az Angol Lovasterápiás Egyesület ( Riding for the Disabled Association – RDA) által ajánlott és képzett szakemberek bevonásával. Jelenleg négy fő iránya van az alapítvány által biztosított képzéseknek. Foglalkoznak gyakorló lovas szakemberek alkalmanként két hetes továbbképzésével, illetve 2000-ben kidolgozták a gyógytornász és gyógypedagógus alapdiplomára épülő hazai lovasterapeuta-oktatást, amely az EMMI akkreditált pedagógus-továbbképzési programjának része. Az utóbbi terülten évente indítják a kurzusokat. Mint honlapjukon írják: „Egyre nagyobb igény jelentkezik a magatartásproblémákkal küzdő, hiperaktív, autizmussal élő, érzelmi és beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekeket nevelő családok részéről a lovas pszichoterápia iránt. A 2005-ös évben ezért kezdtük meg a lovasterápia iránt érdeklődő pszichológus szakemberek képzését.” 2006-tól a lovas parasport oktatói és edzői képzést is elindították, látva, hogy a fogyatékos, sérült emberek között egyre többen szeretnének szabadidős tevékenységként vagy sportként lovagolni. A fentieken túl a már végzett gyógypedagógus, lovasterapeuta és hippoterapeuta szakemberek számára tartanak továbbképzéseket, illetve évente egyhetes segítő tanfolyamot szerveznek azoknak az érdeklődőknek, akik a lovasterápiás munkában segítőként szeretnének közreműködni. A most meghirdetett alapozó képzésre olyan gyógytornászok és gyógypedagógusok jelentkezését várják, akik a későbbiekben ezen a területen szeretnének továbbtanulni. Az alapozó képzés várható indulásának időpontja 2020 októbere, a jelentkezési határidő: 2020. szeptember 1. További tájékoztatást a www.lovasterapia.hu weboldalon, a „Képzések” menüpont alatt találnak az érdeklődők.