Engedett és bért emel az Ózdi Acélművek

Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakszervezeteket megkerülve a dolgozók egyéni munkaszerződéseit módosítva emeli az alapbéreket a magyar állami és német tulajdonban lévő cég.
Meglepő fordulatot vett a Vasas Szakszervezeti Szövetség és az Ózdi Acélművek között folyó vita a január óta húzódó bértárgyalásokról. Mint lapunk is megírta, két hete már sztrájkbizottság alakult, hogy kikényszerítse a tárgyalások megkezdését. Az ennek nyomán létrejött múlt heti első találkozó nem vezetett eredményre, és továbbra is meglehetősen merevnek tűnt a munkáltató követeléseket elutasító álláspontja. Azt viszont sikerült elérni, hogy e hét keddre egy újabb tárgyalási időpontot tűzzenek ki, ami választóvonalat is jelenthetett volna, hiszen megegyezés, vagy tárgyalási alapnak tekinthető ajánlat nélkül a gyár ötszáz acélipari munkása szinte egyöntetűen a munkabeszüntetés megtartása mellett lett volna. László Zoltán, a Vasasok alelnöke azonban érdeklődésünkre arról számolt be, hogy őket is meglepte, időközben a munkáltató magatartása megváltozott - jó irányba. Már a múlt hét végén értesültek arról, hogy egyenként hívatja a dolgozókat a menedzsment, és módosítja a munkaszerződéseiket. Bizonyossá vált, hogy a szakszervezetet megkerülve a német hátterű cég béremelést hajt végre, igaz a mértékéről László Zoltánéknak nincs információjuk, arra majd a bértömeg-változásból tudnak következtetni. De beszédes, hogy a dolgozók sorra keresik fel a Vasas helyi irodáját és köszönik meg a közreműködést. Így okafogyottá vált, ezért a dolgozók feloszlatták az Ózdi Acélműveknél alakult a sztrájkbizottságot. Mint emlékezetes, a szakszervezet minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kért. Szerették volna továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják. Erről László Zoltán azt mondta, hogy később újra előveszik ezt a kérdést, miután régről húzódó, teljesítetlen ígéretről van szó. Arról egyelőre nincs információ, hogy a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó acélműveket mi késztette korábbi álláspontja megváltoztatására. Az állam egy éve 20 százalékos részesedést vásárolt a cégben, de a bérkövetelések idején végig csöndben volt az innovációs tárca, és a nyilvánosság előtt a német anyacég sem szólalt meg.  
Szerző

346,43 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.07.28. 07:20

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 346,43 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel nőtt az árfolyama a hétfő esti 346,27 forinthoz képest. A dollár árfolyama 294,26 forintról 295,25 forintra, a svájci franké pedig 319,68 forintról 320,39 forintra kúszott fel. A jent 2,7967 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,7958 forinttal. Az euró 1,1733 dolláron forgott kedd reggel, 0,15 százalékkal gyengült a hétfői záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0812 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9218 frankot adtak, 0,23 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékkal drágult a dollár, 105,57 jenen jegyezték kedd reggel.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Egyre koszosabb az állam Mátrai-ügylete

Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Vételárral, hitelkiváltással, tőkeemelésekkel és anyavállalati kölcsönökkel együtt akár több mint 75 milliárd forintunkba is fájhatott, hogy az állami MVM Mészáros Lőrincéktől megvette a Mátrai Erőművet.
Nem 17,44 milliárd, még csak nem is 22,33 milliárd, hanem összesen akár több mint 75 milliárd forint közpénzt is igényelhetett, hogy az állami MVM Magyar Villamos Művek kivásárolta a Mátrai Erőművet a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc cégcsoportjától - derül ki a vevő, vagyis az MVM által Tóth Bertalan MSZP-elnök hivatalos adatigénylésére kiadott, lapunk által is megismert aktákból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter - hosszas ködösítés után - március végén ismertette, hogy a december 23-án bejelentett adásvétel lezártával az MVM 17,44 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc eladói oldalon álló két érdekeltségének, az Opusnak és a Status Energy Magántőkealapnak a Mátrai Erőmű 72,66 százalékát birtokló Status Power Invest Kft.-ért. Július elején a Párbeszéd adatigénylése nyomán kiderült, hogy az MVM ezen felül kiváltotta a megvett cégek közel ötmilliárdnyi, az addigi tulajdonosok felé fennálló tartozását is. A frissiben az MSZP birtokába került akták szerint viszont az MVM igazgatósága mindezeken felül a megvásárolt Status Power Invest Kft.-nek legfeljebb 7,4 milliárd forint hitel- és ugyanennyi tőke-, a kft. áttételes résztulajdonában álló Mátrai Erőmű Zrt.-nek 11,4 milliárd forint hitel- és 19 milliárd forintos tőke-, az ez alá tartozó Status Geo Investnek pedig legfeljebb 7,6 milliárdos hiteljuttatást is javasolt. (Az elbonyolított, több, érdemi tevékenység nélküli "vagyonkezelővel" teletűzdelt hálózatban a Status Geo Invest az erőmű által felhasznált növényeket és hulladékot leválogató Geosol anyacége.)  Az igazgatósági indítvány - amiként arra az MVM több ízben is felhívja a figyelmet - az adásvétellel kapcsolatos összes többi irattal együtt az egyszemélyi, állami tulajdonos képviselője, azaz Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asztalán kötött ki. Bár a szabályok alapján az ügyről az MVM-vezetőség nem is dönthetett volna saját hatáskörben, ez az - eddig kevéssé ismert - mozzanat is erősíti, hogy az MVM valójában a kormány (pontosabban Orbán Viktor) akaratát hajtotta végre. Az, hogy a kifizetésekből eddig mennyi valósult meg, csak mozaikosan ismert. A Mátrai Erőmű Zrt.-nek nyújtandó 11,4 milliárdos hitelt a "zárás" márciusi napján maga az MVM hozta nyilvánosságra. Ugyanakkor a 19 milliárdos tőkeemelésnek eddig nem leltük nyomát. A cégaktákból viszont kiderül, hogy az MVM az általa közvetlenül megvásárolt kft., vagyis a Status Power Invest tőkéjét május végén 6,9 milliárddal megemelte. A különbözetet tőketartalékba helyezve ettől még befolyhatott a kft.-be a tervezett 7,4 milliárd is. Az esetleges hitel a cégaktában egyelőre nem jelenik meg. Az iratokból ugyanakkor az is kiviláglik, hogy az MVM egy szinte teljesen lerongyolódott társaságcsoportot vett át, ahol a napi továbbműködtetéshez tartották szükségesnek a - nem túl kedvező hiteleket kiváltó - új, tízmilliárdos anyavállalati kölcsönöket. (E helyzethez nagy mértékben hozzájárulhatott, hogy már közvetlenül Mészáros Lőrincék megjelenése előtt a társaság súlyos veszteséget szenvedett el. Ezt később a tulajdonosok nem hogy nem tudták nyereségbe fordítani, de osztaléksoron még 11 milliárddal meg is csapolták az erőműcég pénzügyi tartalékait.) Az MSZP elnökének megküldött több száz oldalnyi dokumentum a számos kitakarás és hiányosság ellenére további furcsaságokra is rávilágít. Míg Orbán Viktor január eleji - évi egyszeri érdemi - sajtótájékoztatóján azzal indokolta az állami vásárlást, hogy Mészáros Lőrincék az ország második legnagyobb áramtermelőjének bezárásával fenyegettek, a most megküldött iratok szerint MVM jelentkezett be a portékáért. Mindazonáltal rendkívül nagy hangsúlyt fektettek annak lepapírozásába, hogy az ügylet még véletlenül sem a kormányfő felcsúti barátjának újabb kistafírozása közpénz-tízmilliárdokkal, hanem egy teljesen normális piaci ügylet, méltányos árral. Ennek érdekében - amiként az elsőként a DK kérdésére május végén kiderült - a PricewaterhouseCooperst értékbecslésre kérték fel. Példás gyorsaságra utal ugyanakkor, hogy - legalábbis a most megküldött papírok tanúsága szerint - az MVM december 18-án először megbízta a tanácsadót, amely még aznap leszállította a tanulmányt, az MVM igazgatósága pedig azon melegében kapcsolódó határozatot is fogadott el. Az MVM - jelentős kitakarásokkal - megküldte a neves tanácsadó elemzését is. Ez alapvetően cégadatokra, piaci jóslatokra és "a menedzsmenttől származó információkra" alapozva cégértékként 17,53 milliárdot hozott ki. A december 23-i szerződésbe ezután 17,44 milliárd került, amit az MVM később ki is fizetett. A nemzetközi tanácsadó a - ki nem takart - kockázatok közé sorolta a cég számára költséget jelentő szén-dioxid-kvóta tőzsdei árának jövőbeni alakulását, az engedélyek meglétét, valamint a környezetszennyező szénblokkok elöregedését és bezárási szándékát. Az értékbecslésben a kormány által erőteljesen hangsúlyozott gáz- és hulladékalapú fejlesztési terveknek nem leltük nyomát (bár ezek talán a cenzor vastag radírjának estek áldozatául). Mészáros Lőrincék ugyanakkor - legalábbis az iratok tanúsága szerint - nem bántak kesztyűs kézzel az állami vevővel. Az MVM az előzetesen rendelkezésére bocsátott adatokból hiányolta a kölcsönökkel kapcsolatos, részletes kimutatásokat. Az átvilágítás során többszöri kérés ellenére a pénzügyi helyzetre vonatkozó terveket sem kapták meg. Így 2020-ban "további finanszírozási igény merülhet fel" - írja az MVM. Az állami holding mindezek ellenére lényegében nem vitatta a - Mátrai Erőmű könyvvizsgálatát is végző, illetve számos Opus-megbízást szintén magáénak tudó - PricewaterhouseCoopers számításai megalapozottságát. Eközben az ügyhöz közel állók lapunknak korábban a meglehetős cudar helyzetű, veszteséges, környezetszennyező szénerőműért leginkább egy forintos, de legfeljebb is 3-4 milliárdos vételárat tartottak volna méltányosnak. Az igazgatóság mindezek nyomán külön hangsúlyozta, hogy a kialkudott ár teljesen piaci alapú, ami így nem minősülhet (az EU-ban tiltott) állami támogatásnak. A kifizetéseket az MVM az általa felvett hitelekből állta.

Kivásárolják a kisrészvényeseket

Az MVM mint a Mátrai Erőmű Zrt. közvetett 98,81 százalékos tulajdonosa megkezdte a cég kisrészvényeseinek kivásárlását - tette közzé az állami holding múlt pénteken. Egy részvény ára a törvény szerinti számítások alapján 21 ezer 895 forint.

Gyanítható Mészárosék tiltott állami támogatása

Egyre tisztábban látszik: a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos titkolózás és ködösítés oka, hogy az Orbán-kormány a magyar állam számára előnytelen üzletet kötött - közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre Tóth Bertalan. Mészáros Lőrinc érdekeltségei több tízmilliárd forintnyi közpénzért cserébe megszabadultak a veszteséges erőmű terheitől és kockázataitól. A Mátrai Erőmű Zrt. évek óta veszteséges, leállítása hatalmas költséggel, jelentős szociális és gazdasági feszültséggel járna. Mészáros Lőrinc pedig nem akarta az erőmű felújításába, átalakításába fektetni a Fidesz-kormány által neki juttatott lopott közpénzt - fogalmazott az MSZP elnöke. Ez is mutatja, hogy a fideszes "nemzeti tőkéseknek" csak a könnyen hazavihető pénz kell, de a vagyonnal járó felelősség nem. Mészáros Lőrinc az Orbán-kormány támogatásával így könnyen nézhet új területek, új befektetések után - ahogyan láthatjuk, akár a Balaton környékén -, miközben a Mátrai Erőmű összes terhe az adófizetőkre hárul. Ez így nagyon nincs rendben - hangsúlyozta Tóth Bertalan. A most megismert dokumentumok alapján még erősebbé vált a gyanú, hogy az ügylettel tiltott állami támogatás valósult meg, előnyben részesítve Mészáros érdekeltségét. Ezzel az MSZP nem ért egyet, ezért meg fogja tenni a szükséges lépéseket a Mészáros-érdekeltségnek juttatott jogtalan előny visszaszerzéséért. Jól fog még jönni az a pénz a Heves megyei munkahelyek védelméhez - közölte Tóth Bertalan. Hozzáfűzte: folytatják a jogi küzdelmet a lehetőség szerinti legkevésbé kitakart iratok kiadása érdekében is.

Szerző
Frissítve: 2020.07.28. 06:59