Előfizetés

346,43 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 07:20

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 346,43 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel nőtt az árfolyama a hétfő esti 346,27 forinthoz képest. A dollár árfolyama 294,26 forintról 295,25 forintra, a svájci franké pedig 319,68 forintról 320,39 forintra kúszott fel. A jent 2,7967 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,7958 forinttal. Az euró 1,1733 dolláron forgott kedd reggel, 0,15 százalékkal gyengült a hétfői záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0812 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9218 frankot adtak, 0,23 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékkal drágult a dollár, 105,57 jenen jegyezték kedd reggel.

Egyre koszosabb az állam Mátrai-ügylete

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Vételárral, hitelkiváltással, tőkeemelésekkel és anyavállalati kölcsönökkel együtt akár több mint 75 milliárd forintunkba is fájhatott, hogy az állami MVM Mészáros Lőrincéktől megvette a Mátrai Erőművet.
Nem 17,44 milliárd, még csak nem is 22,33 milliárd, hanem összesen akár több mint 75 milliárd forint közpénzt is igényelhetett, hogy az állami MVM Magyar Villamos Művek kivásárolta a Mátrai Erőművet a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc cégcsoportjától - derül ki a vevő, vagyis az MVM által Tóth Bertalan MSZP-elnök hivatalos adatigénylésére kiadott, lapunk által is megismert aktákból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter - hosszas ködösítés után - március végén ismertette, hogy a december 23-án bejelentett adásvétel lezártával az MVM 17,44 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc eladói oldalon álló két érdekeltségének, az Opusnak és a Status Energy Magántőkealapnak a Mátrai Erőmű 72,66 százalékát birtokló Status Power Invest Kft.-ért. Július elején a Párbeszéd adatigénylése nyomán kiderült, hogy az MVM ezen felül kiváltotta a megvett cégek közel ötmilliárdnyi, az addigi tulajdonosok felé fennálló tartozását is. A frissiben az MSZP birtokába került akták szerint viszont az MVM igazgatósága mindezeken felül a megvásárolt Status Power Invest Kft.-nek legfeljebb 7,4 milliárd forint hitel- és ugyanennyi tőke-, a kft. áttételes résztulajdonában álló Mátrai Erőmű Zrt.-nek 11,4 milliárd forint hitel- és 19 milliárd forintos tőke-, az ez alá tartozó Status Geo Investnek pedig legfeljebb 7,6 milliárdos hiteljuttatást is javasolt. (Az elbonyolított, több, érdemi tevékenység nélküli "vagyonkezelővel" teletűzdelt hálózatban a Status Geo Invest az erőmű által felhasznált növényeket és hulladékot leválogató Geosol anyacége.)  Az igazgatósági indítvány - amiként arra az MVM több ízben is felhívja a figyelmet - az adásvétellel kapcsolatos összes többi irattal együtt az egyszemélyi, állami tulajdonos képviselője, azaz Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asztalán kötött ki. Bár a szabályok alapján az ügyről az MVM-vezetőség nem is dönthetett volna saját hatáskörben, ez az - eddig kevéssé ismert - mozzanat is erősíti, hogy az MVM valójában a kormány (pontosabban Orbán Viktor) akaratát hajtotta végre. Az, hogy a kifizetésekből eddig mennyi valósult meg, csak mozaikosan ismert. A Mátrai Erőmű Zrt.-nek nyújtandó 11,4 milliárdos hitelt a "zárás" márciusi napján maga az MVM hozta nyilvánosságra. Ugyanakkor a 19 milliárdos tőkeemelésnek eddig nem leltük nyomát. A cégaktákból viszont kiderül, hogy az MVM az általa közvetlenül megvásárolt kft., vagyis a Status Power Invest tőkéjét május végén 6,9 milliárddal megemelte. A különbözetet tőketartalékba helyezve ettől még befolyhatott a kft.-be a tervezett 7,4 milliárd is. Az esetleges hitel a cégaktában egyelőre nem jelenik meg. Az iratokból ugyanakkor az is kiviláglik, hogy az MVM egy szinte teljesen lerongyolódott társaságcsoportot vett át, ahol a napi továbbműködtetéshez tartották szükségesnek a - nem túl kedvező hiteleket kiváltó - új, tízmilliárdos anyavállalati kölcsönöket. (E helyzethez nagy mértékben hozzájárulhatott, hogy már közvetlenül Mészáros Lőrincék megjelenése előtt a társaság súlyos veszteséget szenvedett el. Ezt később a tulajdonosok nem hogy nem tudták nyereségbe fordítani, de osztaléksoron még 11 milliárddal meg is csapolták az erőműcég pénzügyi tartalékait.) Az MSZP elnökének megküldött több száz oldalnyi dokumentum a számos kitakarás és hiányosság ellenére további furcsaságokra is rávilágít. Míg Orbán Viktor január eleji - évi egyszeri érdemi - sajtótájékoztatóján azzal indokolta az állami vásárlást, hogy Mészáros Lőrincék az ország második legnagyobb áramtermelőjének bezárásával fenyegettek, a most megküldött iratok szerint MVM jelentkezett be a portékáért. Mindazonáltal rendkívül nagy hangsúlyt fektettek annak lepapírozásába, hogy az ügylet még véletlenül sem a kormányfő felcsúti barátjának újabb kistafírozása közpénz-tízmilliárdokkal, hanem egy teljesen normális piaci ügylet, méltányos árral. Ennek érdekében - amiként az elsőként a DK kérdésére május végén kiderült - a PricewaterhouseCooperst értékbecslésre kérték fel. Példás gyorsaságra utal ugyanakkor, hogy - legalábbis a most megküldött papírok tanúsága szerint - az MVM december 18-án először megbízta a tanácsadót, amely még aznap leszállította a tanulmányt, az MVM igazgatósága pedig azon melegében kapcsolódó határozatot is fogadott el. Az MVM - jelentős kitakarásokkal - megküldte a neves tanácsadó elemzését is. Ez alapvetően cégadatokra, piaci jóslatokra és "a menedzsmenttől származó információkra" alapozva cégértékként 17,53 milliárdot hozott ki. A december 23-i szerződésbe ezután 17,44 milliárd került, amit az MVM később ki is fizetett. A nemzetközi tanácsadó a - ki nem takart - kockázatok közé sorolta a cég számára költséget jelentő szén-dioxid-kvóta tőzsdei árának jövőbeni alakulását, az engedélyek meglétét, valamint a környezetszennyező szénblokkok elöregedését és bezárási szándékát. Az értékbecslésben a kormány által erőteljesen hangsúlyozott gáz- és hulladékalapú fejlesztési terveknek nem leltük nyomát (bár ezek talán a cenzor vastag radírjának estek áldozatául). Mészáros Lőrincék ugyanakkor - legalábbis az iratok tanúsága szerint - nem bántak kesztyűs kézzel az állami vevővel. Az MVM az előzetesen rendelkezésére bocsátott adatokból hiányolta a kölcsönökkel kapcsolatos, részletes kimutatásokat. Az átvilágítás során többszöri kérés ellenére a pénzügyi helyzetre vonatkozó terveket sem kapták meg. Így 2020-ban "további finanszírozási igény merülhet fel" - írja az MVM. Az állami holding mindezek ellenére lényegében nem vitatta a - Mátrai Erőmű könyvvizsgálatát is végző, illetve számos Opus-megbízást szintén magáénak tudó - PricewaterhouseCoopers számításai megalapozottságát. Eközben az ügyhöz közel állók lapunknak korábban a meglehetős cudar helyzetű, veszteséges, környezetszennyező szénerőműért leginkább egy forintos, de legfeljebb is 3-4 milliárdos vételárat tartottak volna méltányosnak. Az igazgatóság mindezek nyomán külön hangsúlyozta, hogy a kialkudott ár teljesen piaci alapú, ami így nem minősülhet (az EU-ban tiltott) állami támogatásnak. A kifizetéseket az MVM az általa felvett hitelekből állta.

Kivásárolják a kisrészvényeseket

Az MVM mint a Mátrai Erőmű Zrt. közvetett 98,81 százalékos tulajdonosa megkezdte a cég kisrészvényeseinek kivásárlását - tette közzé az állami holding múlt pénteken. Egy részvény ára a törvény szerinti számítások alapján 21 ezer 895 forint.

Gyanítható Mészárosék tiltott állami támogatása

Egyre tisztábban látszik: a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos titkolózás és ködösítés oka, hogy az Orbán-kormány a magyar állam számára előnytelen üzletet kötött - közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre Tóth Bertalan. Mészáros Lőrinc érdekeltségei több tízmilliárd forintnyi közpénzért cserébe megszabadultak a veszteséges erőmű terheitől és kockázataitól. A Mátrai Erőmű Zrt. évek óta veszteséges, leállítása hatalmas költséggel, jelentős szociális és gazdasági feszültséggel járna. Mészáros Lőrinc pedig nem akarta az erőmű felújításába, átalakításába fektetni a Fidesz-kormány által neki juttatott lopott közpénzt - fogalmazott az MSZP elnöke. Ez is mutatja, hogy a fideszes "nemzeti tőkéseknek" csak a könnyen hazavihető pénz kell, de a vagyonnal járó felelősség nem. Mészáros Lőrinc az Orbán-kormány támogatásával így könnyen nézhet új területek, új befektetések után - ahogyan láthatjuk, akár a Balaton környékén -, miközben a Mátrai Erőmű összes terhe az adófizetőkre hárul. Ez így nagyon nincs rendben - hangsúlyozta Tóth Bertalan. A most megismert dokumentumok alapján még erősebbé vált a gyanú, hogy az ügylettel tiltott állami támogatás valósult meg, előnyben részesítve Mészáros érdekeltségét. Ezzel az MSZP nem ért egyet, ezért meg fogja tenni a szükséges lépéseket a Mészáros-érdekeltségnek juttatott jogtalan előny visszaszerzéséért. Jól fog még jönni az a pénz a Heves megyei munkahelyek védelméhez - közölte Tóth Bertalan. Hozzáfűzte: folytatják a jogi küzdelmet a lehetőség szerinti legkevésbé kitakart iratok kiadása érdekében is.

Az olcsó magyar munkaerőt megeszi a robotizáció, hacsak

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.27. 16:43
Képünk illusztráció
Fotó: Monty Rakusen / AFP
A járvány után átalakulnak a globális termelési láncok, s ennek a folyamatnak Magyarország és a régió is nyertese lehet – állítják a Coface elemezői.
A koronavírus járvány elsőként a Kína gazdaságot küldte padlóra, hisz a járvány kitörésekor először a távol-keleti ország gyárai álltak le, ami még a válság kiteljesedése előtt nullázta a globális partnereik termelését elsősorban az USA-ban és az EU országaiban. Már az év elején több hazai üzletember felvetette, hogy a vállalatvezetőknek okulniuk kell abból, hogy már a második-harmadik világjárvány indul el Kínából, s ez elég ok arra, hogy a hosszú beszállítási, ellátási láncok létjogosultságát felülvizsgálják. A Coface hitelbiztosító a napokban publikált elemzésében úgy látja, hogy Kína valószínűleg a járvány után sem veszíti el globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő kockázatcsökkentő folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket az ellátási láncokban.  A francia elemzők szerint a részesedésszerzéshez komoly változásokra van szükség a régiónkban: ma a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig fele-harmada a nyugat-európai átlagnak, ám ez a versenyelőny nem elegendő, ráadásul a kelet-európai gazdaságok termelékenysége is kívánnivalót hagy maga után. Ahhoz, hogy a globális ellátási láncok átalakulásából profitálni is tudjon a régió, az elemzők szerint minőségi változásra van szükség, amit a robotizálásban jelöltek meg. A térség gazdaságai az elmúlt időszakban növelni tudták a termelékenységüket az automatizálás és robotizálás egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések fokozására van szükség a jövőben, akkor tudnának igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából. A robotizálás már most jelen van régió gazdaságban, hisz az autóipar révén jelentős az ágazat automatizálása, erre példaként Szlovákiát említi a tanulmány, ahol magasabb arányú a robotok használata, mint a német autóiparban. Csehországban a számítógépgyártásban és az elektronikai iparban olyan elterjedt a robotok alkalmazása, mint a Németországban vagy Franciaországban. Magyarországon a autóipari termelés mintegy hat százalékát állítják elő automatizált technológiákkal, ami szintén meghaladja a német átlagot. Ugyanakkor az Eurostat adatai szerint más ágazatokban – vegyipar, kohászat, gépgyártás vagy a logisztikai terén a magyar gazdaságban kisebb a robotizáció, mint a V4-ek többi  tagállamában, vagyis, ha valóban ez jelenti a kiutat a régió számára, akkor a hazai ipar némileg lemaradt a még el sem kezdődött versenyben. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizáció fejlesztését célzó beruházásokat.  

Demográfia és robotizáció

A koronavírus-járvány kitörése óta eltel hónapokban a világon mindenütt, így a régiós gazdaságokban újra megjelent a tömeges munkanélküliség. Különösen szembetűnő a változás a magyar gazdaságban, ahol az elmúlt években rendre a képzett munkaerő hiányára panaszkodtak a vállalatvezetők – sőt nem egy jegybanki elemzés ezt a problémát emelte első helyre, amely akadályozza a magyar gazdaság rövid távú fejlődési lehetőségeit. A Coface elemzői szerint, amint a gazdaság működése helyreáll, visszatér ez a gond is, vagyis az elöregedő társadalom, és kivándorlás miatt szűkülő munkaerőkínálat. Ezen gazdaságokban az automatizálás elterjedése fokozhatja a termelékenységet, sőt lehetővé teszi a gyártást a járvány/pandémiás időszakokban, amelyek a jövőben is előfordulhatnak. A versenyképesség növekedése mellett a termelékenység fokozása is kulcskérdés, ezért az elemzők szerint a kormányoknak fokozniuk kell a külföldi befektetések további beáramlását a régióba.