Előfizetés

Hullámzik a vendéglátósok vállalkozói kedve: a járvány második hullámától rettegnek

M. I.
Publikálás dátuma
2020.07.28. 20:03

Fotó: Michele Ursi
Leginkább feszült hullámzás jellemzi a vendéglátóipar cégalapításokat és -megszüntetéseket - állapítja meg az Opten.
A megszűnő, illetve alapított vendéglátóipari vállalkozások számának szokatlan hullámzására hívja fel a figyelmet keddi elemzésében az Opten. Míg a 144 májusi cégmegszüntetés a márciusi, 147-es csúcspontot idézte, a június 107-es adata éves mélypontnak számít. Míg az ágazat cégalapításainak száma áprilisban 38-ra zuhant, a május 108-as, illetve a június 94-es értéke már-már az év eleji, havi 120 körüli adatát idézi. A vendéglátóipari társaságok közel 20 ezres számát így változatlanul lemorzsolódás jellemzi. A céginformációs szolgáltató az ideges mozgásokat a koronavírusjárvány hatásaival magyarázza. A megszüntetések májusi kiugrását a cégbíróságok működésének lassulásával és a közzétételek csúszásával magyarázzák. De sok vállalkozásnak ekkora fogyhatott el a pénzügyi tartaléka, illetve ekkor szembesültek azzal, hogy az élet újraindulása ellenére sem állt vissza a kereslet a járvány előtti szintre. A megszüntetések júniusban azért eshettek vissza, mert a nyár beköszöntével, illetve a korlátozások oldásával egy kis levegőhöz juthattak a vendéglátóipar szereplői. Másfelől nagy várakozással tekintettek a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedési tervére is. Míg a járvány áprilisi berobbanása erőteljesen visszavetette a cégalapításokat, a cégtulajdonosok ezután a kedvező járványügyi statisztikák ismeretében már kisebb kockázatot láthattak az étterem és egyéb vendéglátóipari egységek alapításában. A befektetők derűlátását ugyanakkor egy a főszezonban, vagy közvetlenül utána bekövetkező második hullám jelentősen ronthatja. Hogy ez pontosan mikor következik be és milyen mértékű lesz, az jelenleg éppoly kevéssé tudható, mint hogy az első hullámot szerencsésen túlélt vállalkozások hány százalékát sodorja magával az iparág esetleges újabb teljes lefagyása - fogalmaz a céginformációs szolgáltató. Az ágazat magára találását nem segíti elő az 500 fősnél nagyobb rendezvények tilalma sem. Az elmúlt években felfutó, a különböző kulturális és gasztronómiai rendezvényekhez szorosan kötődő foodtruck-vállalkozások mindenesetre borúlátók - közli az Opten.

Engedett és bért emel az Ózdi Acélművek

T.A.
Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakszervezeteket megkerülve a dolgozók egyéni munkaszerződéseit módosítva emeli az alapbéreket a magyar állami és német tulajdonban lévő cég.
Meglepő fordulatot vett a Vasas Szakszervezeti Szövetség és az Ózdi Acélművek között folyó vita a január óta húzódó bértárgyalásokról. Mint lapunk is megírta, két hete már sztrájkbizottság alakult, hogy kikényszerítse a tárgyalások megkezdését. Az ennek nyomán létrejött múlt heti első találkozó nem vezetett eredményre, és továbbra is meglehetősen merevnek tűnt a munkáltató követeléseket elutasító álláspontja. Azt viszont sikerült elérni, hogy e hét keddre egy újabb tárgyalási időpontot tűzzenek ki, ami választóvonalat is jelenthetett volna, hiszen megegyezés, vagy tárgyalási alapnak tekinthető ajánlat nélkül a gyár ötszáz acélipari munkása szinte egyöntetűen a munkabeszüntetés megtartása mellett lett volna. László Zoltán, a Vasasok alelnöke azonban érdeklődésünkre arról számolt be, hogy őket is meglepte, időközben a munkáltató magatartása megváltozott - jó irányba. Már a múlt hét végén értesültek arról, hogy egyenként hívatja a dolgozókat a menedzsment, és módosítja a munkaszerződéseiket. Bizonyossá vált, hogy a szakszervezetet megkerülve a német hátterű cég béremelést hajt végre, igaz a mértékéről László Zoltánéknak nincs információjuk, arra majd a bértömeg-változásból tudnak következtetni. De beszédes, hogy a dolgozók sorra keresik fel a Vasas helyi irodáját és köszönik meg a közreműködést. Így okafogyottá vált, ezért a dolgozók feloszlatták az Ózdi Acélműveknél alakult a sztrájkbizottságot. Mint emlékezetes, a szakszervezet minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kért. Szerették volna továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják. Erről László Zoltán azt mondta, hogy később újra előveszik ezt a kérdést, miután régről húzódó, teljesítetlen ígéretről van szó. Arról egyelőre nincs információ, hogy a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó acélműveket mi késztette korábbi álláspontja megváltoztatására. Az állam egy éve 20 százalékos részesedést vásárolt a cégben, de a bérkövetelések idején végig csöndben volt az innovációs tárca, és a nyilvánosság előtt a német anyacég sem szólalt meg.  

346,43 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 07:20

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 346,43 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel nőtt az árfolyama a hétfő esti 346,27 forinthoz képest. A dollár árfolyama 294,26 forintról 295,25 forintra, a svájci franké pedig 319,68 forintról 320,39 forintra kúszott fel. A jent 2,7967 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,7958 forinttal. Az euró 1,1733 dolláron forgott kedd reggel, 0,15 százalékkal gyengült a hétfői záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0812 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9218 frankot adtak, 0,23 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékkal drágult a dollár, 105,57 jenen jegyezték kedd reggel.