Előfizetés

A brit kormány további országokra terjesztheti ki az utazási tilalmat

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.29. 15:20

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Mind jobban elszigetelődik az Egyesült Királyság.
A világ lakosságának nagy részéhez hasonlóan ebben az évben sok megpróbáltatásnak, legújabban a szeszélyes nyárnak kitett britek alig várták, hogy a március 23. óta tartó vesztegzár fokozatos enyhítésével külföldre utazhassanak. Vasárnap hatalmas pofont kapott az a több százezer turista, aki máris az első számú kedvenc Spanyolországban tartózkodott, vagy már befizette vakációját a szárazföldön, a Kanári- vagy a Baleár-szigetekhez tartozó üdülőhelyeken. A hazatérőkre ezúttal állítólag valóban szigorúan ellenőrzött, kéthetes karantén vár, melynek megszegése esetén akár 1000 fontos pénzbüntetést is kiróhatnak. A külügyminisztérium csak a halaszthatatlan utazásokat tanácsolja Spanyolországba, ennek megfelelően a legtöbb légitársaság nyomban törölte a régióba induló járatait. A hirtelen elrendelt drákói szigorú intézkedés bevezetése óta nem csökkent az érintettek csalódottsága. Szerda reggel Oliver Dowden kulturális miniszter állta a kormány nevében a sarat a hírcsatornák műsorvezetőivel szemben. A BBC Breakfast műsorában többször is hangsúlyozta, mennyire "megérti a frusztráltságot, de a karantén ellen nincs csodafegyver. Változásokra csak akkor lehet számítani, ha a helyzet biztonságossá válik". Másképp látja a helyzetet a Heathrow vezérigazgatója, különösen annak a most beérkezett adatnak a fényében, mely szerint a második negyedévben 96 százalékkal csökkent a repülőtér forgalma. John Holland-Kaye úgy érzi, "orosz rulettet játszanak a karanténnal és egy egészen más rendszer bevezetésére van szükség". A légikikötő két héten belül kész lenne egy kísérletre. Az utasok megérkezésekor 150 font (57 ezer forint) befizetése ellenében tesztelné őket, majd karanténba vonulnának és a következő ötödik vagy nyolcadik napon újabb ellenőrzést végeznének el rajtuk. Ha mindkét vizsgálat eredménye negatív lenne, az eredetileg tervezettnél hat-kilenc nappal korábban maguk mögött hagyhatnák a vesztegzárat. A vezérigazgató Franciaország, Németország és további húsz ország példájára hivatkozott, ahol már működik a fertőzöttebb régiókból érkezőkre vonatkozó repülőtéri teszt. Ha Boris Johnsont nem is sikerült még meggyőzni, közlekedési minisztere támogatja a kezdeményezést és kardoskodott is mellette a kormány Covid-albizottságának ülésén. Grant Shapps azok közé tartozik, akik - talán könnyelműen - spanyolországi üdülés mellett döntöttek. A tory politikus a karantén bevezetése hallatán azonnal visszautazott Nagy-Britanniába, hogy legalább otthonából a kormány rendelkezésére álljon. A koronavírus-ügyekben saját érintettsége folytán különösen óvatos Boris Johnson ezúttal előre figyelmeztetett a romló helyzet kockázataira. Mint mondta, "világosan kell látni, hogy néhány európai barátunk országában egyes helyeken a pandémia második hullámának jelei mutatkoznak. Ezért hoztuk a Spanyolországgal kapcsolatos döntést és egész nyáron számítani kell arra, ahol szükséges, ott akcióba lépünk". Hírek szerint Belgiummal, Luxemburggal és Horvátországgal szemben vezethetnek be hasonló intézkedéseket, akár napokon belül. Meglehet, a sokat emlegetett "staycation", a szigetország tájain eltöltött hazai vakáció is illúziónak bizonyul, hol itt, hol ott kerül sor lokális vesztegzárra. Leicester és Luton után Manchester egyik külvárosa, Oldham foganatosított korlátozó lépéseket az új Covid-19 esetek számának növekedése miatt. Nem véletlenül fogta a fejét Boris Johnson egy kedden, a Nottinghamhez közeli Beestonban készült fotón, a Canal Side Heritage Centre látogatóközpontban helyi kerékpárosokkal beszélgetve. Egy Downing Street 10-i forrás a Daily Mail napilap online változatának elárulta, hogy a tory vezető "rettenetesen aggódik amiatt, hogy Nagy-Britannia két hét múlva követi a Covid-19 szárazföldi Európában tapasztalható újratámadását".

Nyilvánosságra hozzák a hejcei repülőgép-katasztrófa eddig titkos jegyzőkönyvét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:52
Az áldozatok búcsúztatása
Fotó: JAKUB SUKUP / AFP
A szlovák védelmi minisztérium pénteken teszi közzé a dokumentumot, ez azonban kevés lehet a tragédiában elhunytak hozzátartozóinak.
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter feloldotta a Hejcénél 2006-ban lezuhant szlovák katonai repülőgép vizsgálati anyagának titkosítását, a jegyzőkönyv tartalmát pénteken teszik közzé – írja az MTI, a TASR közszolgálati hírügynökség szerdai értesülését idézve. A vizsgálati jegyzőkönyv titkosításának feloldását a miniszter részint azzal indokolta, hogy az áldozatok családjai így majd betekinthetnek a szerencsétlenség körülményeibe, részint azzal, hogy ezzel elejét veszik a történtek kapcsán napvilágot látott "spekulációk" további terjedésének is.
A koszovói békemisszió (KFOR) szlovák katonáit hazaszállító AN-24-es repülőgép, 43 személlyel a fedélzetén zuhant le 2006 január 19-én este az észak-magyarországi Hejce település határában, miután nekiütközött a Borsó-hegynek. A szlovák repüléstörténet legnagyobb szerencsétlenségét csak egy katona élte túl, a fedélzeten tartózkodó többi személy - 41 katona és a szlovák védelmi minisztérium egy civil alkalmazottja - a helyszínen életét vesztette.  A szlovák fegyveres erők, a szerencsétlenség okainak felderítésével megbízott bizottsága a vizsgálatot azzal a megállapítással zárta le, hogy  
a katasztrófa oka egyértelműen ugyan nem bizonyítható, de mivel a műszaki hibát kizárták, vélhetően a gép személyzete mulasztott,

mert nem használtak ki minden rendelkezésükre álló eszközt a biztonságos repülési magasság betartásához. A szerencsétlenség több áldozatának hozzátartozója már a vizsgálat lezárta után kétségbe vonta annak megállapításait, és többször is az ügy újbóli kivizsgálását kérték, sikertelenül. A lezuhant gép pilótájának özvegye 2017-ben - a vizsgálat újraindításának elutasítása miatti tiltakozásul - visszaadta a férjének posztumusz adományozott katonai kitüntetéseket.
Mentőcsapatok a roncsnál
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Pénzszállító és amatőr kém

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.07.29. 09:00

Fotó: PHILIPPE DESMAZES / AFP
Oroszországban rejtőzhet az összeomlott német óriásvállalat, a Wirecard második embere. Jan Marsalek a gyanú szerint magánhadsereget szervezett Líbiában, s orosz pénzügyeket intézett a nagyvilágban.
Az osztrák-orosz baráti társaság Bécsben egyáltalán nem fogatlan oroszlán, nem véletlen, hogy valamennyi parlamenti párt magas szinten képviselteti magát benne. Elnöke Richard Schenz, az olajipari óriásvállalat, az OMV volt vezérigazgatója, díszelnöke pedig a bécsi orosz nagykövet, Dmitri Lubinski.  Az elmúlt hetek legnagyobb gazdasági csődjét okozó német fintech vállalat, a Wirecard két osztrák vezetője 2011 óta szenátori rangban tagja a társaságnak, azóta minden esztendőben 10 ezer euróval segítették a munkáját. A kétmilliárd euró hiánnyal elszámolni nem tudó, júniusig a német tőzsde legmagasabb körében forgott cég vezére, Markus Braun börtönben ül (első letartóztatásakor ötmillió euró óvadékért elengedték, de a később kikutatott fejlemények nyomán ismét rács mögé dugták), helyettese, a szintén bécsi születésű Jan Marsalek pedig a csődbejelentés június 20-ai bejelentése óta szökésben van. A 40 éves üzletembert, aki érettségi nélkül jutott a magasba, s aki 10 éve alvezér a cégnél, mindig is titokzatosság vette körül. Ritkán nyilatkozott a sajtónak, volt aki úgy fogalmazott, nem tudni, a titka volt-e több vagy a vágya nagyobb, hogy ezekről üzleti körökben homályos célzásokat tegyen. Egy londoni, a Wirecard ügyfeleiből álló társaságban 2018-ban például állítólag egy vaskos dossziét mutogatott, benne annak a Novicsok nevű különleges méregnek az összetételével, amellyel Salisburyben az orosz titkosszolgálat két embere próbálta egykori kollégájuk, Szergej Szkripal életét kioltani. A várt hatás Marsalek befolyásosságát illetően, nem maradt el. Marsalek a cége ázsiai ügyeiért felelt elsősorban, logikusnak tűnt hát, hogy a Fülöp-szigetek felé vette az irányt, amikor elhagyta a Wirecard München közeli székházát. Kiderült azonban, ez csak csel volt, Észtországon keresztül Minszkbe repült, ahonnan a feltevések szerint Moszkvába ment, az orosz titkosszolgálat oltalma alá. A kalandkedvelő üzletember az elmúlt évtizedben változatos helyeken bukkant fel a világban. Hírlik, hogy Grenada nevében próbált olasz titkosszolgálati számítástechnikát beszerezni, „orosz barátai szervezésében“ pedig megfordult a szíriai Palmirában. Hogy a cége vagy magánvállalkozásai nevében, azt nem mindig lehetett tudni. De, hogy két további helyszínen bukkant fel rendszeresen, talán nem is függetlenül egymástól, az vitathatatlan. Líbiában és Oroszországban. Az előbbiből nem csinált titkot, az utóbbi esetében viszont csak kevesen tudták, hogy az elmúlt években hatvanszor fordult meg Moszkvában, útjaihoz hat különböző útlevelet használt. Az említett osztrák-orosz baráti társaság révén, (amelynek főtitkárán keresztül Marsalek rendszeresen juttatott bizalmas belügyi információkat az osztrák szélsőjobboldali szabadságpártnak) talált szakembereket is, akiket líbiai beruházásokhoz toborzott. A legismertebb az invesztíciók között egy cementgyár volt, a Libian Cement Company, amely korábban – szerényebb változatban - az osztrák Asamer család érdekeltségéhez tartozott. A titokzatos osztrák 200 ezer fontot ígért a közreműködésért szakembereknek, s megtetézte az összeget további 120 ezer fonttal az osztrák kormány nevében. A szakértők egyike szerint a cementprojekt lassacskán látszatberuházássá változott, Marsalek gazdasági érdeklődése elapadt. Energiáit egyre inkább arra összpontosította, hogy a törzsi és hatalmi erők szabdalta Líbia déli partjainál egy 15 ezer fős magánhadsereget szervezzen, megállítandó a migrációt Európa felé. A Líbiában gyülekező zsoldosokról és becsempészett fegyverekről maga az ENSZ is beszámolt egy 80 oldalas jelentésben. A privátkatonák orosz hányadát a közismerten titkos Wagner-csoport kölcsönzi, emberei 2018 októbere óta már 800-1200-an fejlődtek fel az afrikai országban. Marsalek segítőjeként az általa csak „az ezredes“-nek nevezett Andrej Csuprigint emlegetik, egy nyugdíjas orosz arabszakértőt, akiről a hozzáértők gyanítják, hogy korábban vezető GRU-tiszt volt hazájában. Az orosz törvények tiltják ugyan magánhadseregek szervezését, de a brit Financial Times szerint Moszkva már ezeket vette igénybe Szíriában és Ukrajnában is. Oroszország évek óta terjeszkedik a térségben, ellensúlyt igyekszik kiépíteni a NATO-val szemben, s odaülni a nagyhatalmak asztalához. Úgy tűnik, hogy Jan Marsalek ezeknek az ambícióknak lett a segítője - mint lelkes amatőr „szuperman“, s mint egy fintech óriáscég pénzembere. Az egyik legismertebb orosz oknyomozó, Roman Dobrokhotov szerint az osztrák férfi elsősorban pénzszállítói feladatot látott el orosz szolgálatban, s megbízói azért segítenek neki bujkálni, nehogy ezekről a szolgálatairól fecsegjen.    
Kapcsolódó
Kipukkadt a csodalufi