Előfizetés

Nagy Tímea a Halhatatlanok elnöke

Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.29. 15:01
Nagy Tímea
Fotó: Zih Zsolt / MTI
Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt választotta elnöknek a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete szerdán. A közgyűlés összehívására az eddigi elnök, Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó júniusi halála miatt volt szükség. Az egyedüli jelölt Nagy Tímeát egyhangúlag választották meg a szervezet elnökévé. „Amikor az elnökség javaslatára elvállaltam a jelölést, azt kértem, hadd írhassak levelet minden Halhatatlannak, hogy csak akkor jelöltetem magam, ha nem lesz más pályázó, ugyanis én nem valakivel szemben, hanem az egyesületért akartam elnök lenni – mondta Nagy Tímea a megválasztása után az MTI-nek. Mivel senki más nem jelentkezett, és a tagság is támogatott, jó szájízzel mondtam igent a felkérésre. Megnyugtató volt az is, hogy a sportállamtitkárság is mellettem áll, Szabó Tünde államtitkár asszony személyes beszélgetésünkkor azt mondta, hogy örülnek a jelölésemnek.” A kilencvenes évek elején alakult Halhatatlanok Klubja, majd későbbi nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének kiemelt célja, hogy példaképeket állítson a fiatalok elé. A tagok nem kapnak díjazást, feladatuk, hogy járják az országot, a határon túli településeket, és pódiumbeszélgetések alkalmával iskolákban, művelődési házakban beszélgetnek sportpályafutásukról, terjesztve a sport értékeit, az olimpiai eszmét. A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének jelenlegi tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István.

A 80 milliárdos káddugó: ilyen népligeti arénát álmodik Kocsis

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.29. 11:58

Fotó: Kocsis Máté Facebook oldala
Korábban a beruházó sem tudta megmondani, milyen lesz az összkép, a kézilabda-szövetség fideszes elnöke viszont a jövőbe látott.
Most még csak képek, jövőre valóság. Íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve! - írta Facebook-oldalán Kocsis Máté, így harangozva be a becslések szerint nettó 74- 78 milliárdos költségvetéssel épülő csarnok első, felülnézeti látványtervét. 
A sportpotentát fideszes frakcióvezető szerint a formára leginkább gigantikus káddugóra emlékeztető aréna 20.022 néző befogadására lesz alkalmas, ami remekül illik ahhoz, hogy a beruházásnak a 2022-es kézilabda EB-re kell elkészülnie.
Kocsis szerint az épületnek „ (…) nem csak a kézilabda szurkolói örülhetnek, ugyanis az aréna nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is.” 

BFK: építkezés közben dől el, hogy fog kinézni

Kocsis bejelentése azért is érdekes, mert  - mint lapunk is beszámolt róla -
júniusban még a beruházó sem tudta megmondani, hogyan fog kinézni az aréna.

„A Fővállalkozó (...)»gördülő tervezéssel« végzi a munkát.  Ez az építkezés jelen fázisában azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek, azaz a látványterv markáns, meghatározó elemének véglegesítése.” „A végleges terv és a hozzá tartozó látványtervek 2020 második fél évében kerülnek leszállítása, a végleges látványterveket ezt követően tesszük közzé.” – írta a Budapesti Fejlesztési Központ, a 444.hu megkeresésére. Kocsis ehhez képest már egy hónappal később látványtervet mutatott be - kérdés persze, hogy ez tényleg a végleges koncepció. 

Áldásos tevékenység

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2020.07.29. 10:30

Fotó: BORSOS MÁTYÁS / KKM
A magyar külügyminiszter rabbi áldását vitte el a Guttmann Béla által elátkozott Benfica labdarúgócsapatához. Ha ez működik, akkor itthon is lehetne alkalmazni a módszert.
Kíváncsian várom a kimenetelt, de már most azt érzem, mégis van remény. Egy magyar küldöttség a külügyminiszter vezetésével Radnóti rabbi áldását vitte a Benficához, hogy a malaszt feloldja a lisszaboni Guttmann-átkot, amely 1963 óta tart. Talán nem mindenki tudja: Guttmann Béla, a portugál csapat akkori edzője a hatvanas évek első két esztendejében egyaránt BEK-diadalra vitte együttesét, de hiába folyamodott fizetésemelésért, kérését a klubelnök elutasította. Mire a tréner felmondott, és azt harsogta mérgében, hogy a Benfica a következő száz évben nem nyer európai kupát. A százból ötvennyolc esztendő már eltelt, a címvédő lisszaboni „sasok” 1963-ban elvesztették a Milan elleni BEK-döntőt (1:2), ahogyan 1965-ben kikaptak az Internazionalétól (0:1), 1968-ban a Manchester Unitedtől (1:4), 1988-ban tizenegyespárbajban alulmaradtak az Eindhovennel szemben (0:0 után 5:6), majd a kör bezárult: 1990-ben megint vereséget szenvedtek a Milantól (0:1). További három kontinentális döntőt vívtak még, hasonló balsikerrel: 1983-ban az Anderlecht babrált ki velük az UEFA Kupában (0:1, 1:1), míg 2013-ban a Chelsea (1:2), 2014-ben a Sevilla (0:0, 11-esekkel 2:4) lombozta le őket az Európa-ligában. Ám, ha mostantól a Benfica újabb aranykora kezdődik, akkor a külügyi közreműködés új távlatokat nyithat. De korántsem csupán a portugál klub szempontjából. Gondoljuk meg, a diplomácia vezetője elmehetne Münchenbe. Magyar csapat 1974, a Bayern–Újpest BEK-elődöntő esztendeje óta nem érte meg a tavaszt az első számú európai klubtornán. Noha Várhidi Pál Szentmihályi – Kellner, Harsányi, Horváth, Noskó (Fekete) – Dunai III, Zámbó, Tóth András (Hegyi) – Fazekas, Bene, Nagy László összeállítású együttesét senki nem ítélte kárhozatra, ám mi, akik még láttunk valódi magyar futballt – sajnos ehhez kell bizonyos kor –, átokként éljük meg, hogy azóta csak nyár, ősz, és tél van, tavasz nincs. Na, de ha a Benfica ismét feltör...! A közbenjárás eredményére persze várni kell. Addig helyben járás van, de álmodozni jó. Mert akciója sikere esetén a miniszter elmehetne Leonba is. A mexikói városban vívta mindmáig utolsó vb-meccsét Mezey György kapitány Disztl Péter – Sallai, Róth, Garaba, Varga József – Hannich (Nagy Antal), Kardos, Détári – Kovács Kálmán (Bognár), Dajka, Esterházy összeállítású válogatottja. Még 1986-ban. A franciáktól elszenvedett 0-3 óta Magyarország labdarúgása mintha kiiratkozott volna a világból, legutóbb már a selejtezőkön is ég és föld – világrekordot jelentő tizennégy pont – volt a két továbbjutó együttes, valamint címeres mezes honfitársaink között. Égető szükség van tehát a vizitre, legföljebb a jótékony célú utazást a külügyér helyében nem kötném össze hivatalos látogatással. A lisszaboni sajtótájékoztatón ugyanis akadt némi bonyodalom, a portugál újságírók valódi kérdésekkel zavarták meg a magyar kormány ilyesmitől idehaza már régóta elszokott tagját. Nálunk a geometrikus fogadás dívik: ha a minisztert meghívják egy újsághoz, derékszögbe hajlanak előtte. Az erről készült fotó alighanem bekerül a magyar sajtótörténetbe, mint a hazai újságírás valaha volt legszomorúbb pillanatainak egyike. Mennyivel vidámabb lesz az, ha az áldásos tevékenység nyomán idővel Bernt is felkeresi a – tegyük fel – diadalmas misszionárius. A svájci fővárosban vívott legutóbb vb-döntőt Sebes Gusztáv szakvezető Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth Mihály összetételű tizenegye. Az NSZK legjobbjaitól a csúcstalálkozón elszenvedett 2:3-nak immár hatvanhat éve. Ám megfelelő segédlettel az sincs kizárva: csapatunk annyi sivár évtized után nemhogy újra vb-résztvevő, de egyenesen finalista lesz. Talán még nyer is. Amennyiben ez bekövetkezne, úgy a minimum az volna, hogy a Világ Kupát a FIFA elnöke társaságában a magyar külügyminiszter adja át az új Puskás Ferencnek, a csapat kapitányának. (Ahogyan a vb-döntővel nem konkuráló Honvéd–Mezőkövesd Magyar Kupa-döntőn tette.) Hiszik vagy sem: ha megérném e pillanatot, a külügyért megvárnám odakinn, s amikor kilép a stadion kapuján, magam is térdig hajolnék előtte. Ha nem épp a nyakába ugranék.