– Tükörbe akar nézni egy év múlva is. Vendégek híján a presszó teraszán unottan ücsörgő pincér a sokadik kérdésünkre préseli ki magából e rövidke mondatot, aztán visszatemetkezik a keresztrejtvényébe. A válasz olyan sokatmondó, amilyen tömör. Véleményével nincs egyedül, a Népszava által megszólított helyiek mind ezt gondolják. A falut 18 éve vezető Balassa Balázs július 23-án dobta be a törölközött. Alig kilenc hónappal azután, hogy újabb öt esztendőre megválasztották. Vele együtt a négy tagú képviselő-testület is lemondott.
– Állítólag tavaly már nem akart indulni, de amikor kiderült, kik szeretnének pályázni a székére, mégis vállalta az újabb ciklust – magyarázza egy asszony a posta előtt. Végül nem lett ellenfele, mert azt mindenki tudja a faluban: ha ő elindul, akkor polgármester lesz, mert a többség őt akarja. „Neki tényleg csak Szigliget számított, ha igazából hatalmat akarna, lett volna rá lehetősége feljebb lépni. Lehetett volna parlamenti képviselő vagy nagy ember a megyében. De nem akart elmenni innen, s neki köszönhető, hogy Szigliget még nem olyan, mint Tihany” – jellemzi Balassát. Ezzel beszélgetőpartnerünk arra utalt, hogy az óriásberuházások, a NER-celebek építkezései miatt a nagy múltú település lassan felismerhetetlen, a természeti értékek is veszélybe kerültek.
Való igaz, a 71-es útról Badacsony után lekanyarodva mintha nem is a Balaton-partra érkezne az ember. Egy élhető kistelepülés bújik meg a hegyoldalban, amelyet valahogyan elkerült az elmúlt tíz év NER-őrülete. Sehol egy lezárt partszakasz, épülő gigaszálloda, kisajátított-átjátszott hajdani állami ingatlan. A helyiek szerint Balassa dacolt a NER-polippal. – Voltak itt tervek, elképzelheti! – állítja egy a háza előtt füvet nyíró férfi. – A polgármester nem engedett idejönni senkit, semmilyen csodaígéret nem vett be.
Balassa nem véletlenül nem szavazta meg az állami hajózási társaság közgyűlésén a Bahart új terveit sem, hiszen Szigliget rosszul jött volna ki a dologból. A faluban van vitorláskikötő, amit dobra lehet verni, bérbe lehet adni. A polgármesternek viszont éppenséggel az volt a célja – állítják a helyiek –, hogy a falu maradjon meg olyannak, amilyen most.
Erről szóltak a polgármester Szigligettel kapcsolatos tervei is: egy nappal lemondása előtt a Hírbalatonnak még arról beszélt, hogy nemcsak a tíz éve bevezetett, szigorú építési szabályokkal próbálják konzerválni a jelent, de két nagy parkolóval, s a falun belüli elektromos buszok csatasorba állításával, a kerékpáros turizmus támogatásával a forgalmat is csökkentenék. Aztán alig huszonnégy óra alatt az álomprojektből rémálom lett.
– Nagyjából mi voltunk az utolsók, ahol még nem jelent meg a nagytőke – mondja egy férfi a Patak utcában. Ő csak nyaralótulajdonos, de ismeri a helyi viszonyokat, s úgy beszél Balassáról, aki az utolsó nádszálnak is utána nézett, ha a falu érdeke úgy kívánta. – Pedig, ha akarnák, lenne hely a nagy építkezések számára, s pláne lenne itt mit vinni – teszi hozzá sejtelmesen a közeli alkotóház felé intve.
Az épület a vár mellett Szigliget egyik országos hírű intézménye, a 20. századi magyar irodalom egyik ikonikus helye saját partszakasszal, kis kikötővel. Eszményi hely egy exkluzív luxusüdülőt álmodó NER-lovagnak, ráadásul a hajdani kastélyt nemrég felújították, így nemcsak jövedelmező, de költségkímélő projekt is lehetne.
– Lehet, hogy nagy a nyomás, de szerintem a várprojektből lett elege a polgármesternek – nyit új fejezetet egy vendéglős. – Úgy nyolc-tíz éve kezdődött a felújítás, akartak itt mindenféle hülyeséget építeni a régi romhoz, de nem engedte. Ami persze csípte az illetékesek szemét.
Forrásaink szerint a bajok ez után kezdődtek csak igazán: három éve Szigliget újabb, közel félmilliárd forintot nyert a vár fejlesztésére, és bár már régen le kellett volna zárni a projektet, a munkálatok még most is tartanak. Ami azonban ennél is komolyabb probléma, hogy a falu meghitelezte az államnak a pályázati pénzt, vagy legalábbis egy részét, amelyet a mai napig nem kapott meg. Így aztán polgármester – állítják a helyiek – belefáradt a harcba a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. Állítólag az is felmerült, hogy a bonyodalmak miatt a falu egyik jelképének számító vár tulajdonjogát átvenné az állam.
Mindez persze csak találgatás, Balassa Balázs ugyanis a lemondás óta nem szólalt meg. Lapunk megkeresését is hárította, pontosabban nekünk is azt a nyilatkozatot küldte át, amit korábban a Hírbalatonnak tett: „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkát, amiben hiszek, és amit képviseltem”, s „egyre nehezebben élem meg az igazságtalan, rosszindulatú támadásokat. Rá kellett döbbennem arra, hogy nagyon megváltozott az a közeg, ami körülvesz bennünket, és amiért korábban időt, energiát nem kímélve szerettem dolgozni”. Távozásának konkrét okáról azonban nem beszélt, azt mondta, talán majd egyszer. A Népszava érdeklődésére, mikor jön el ez az idő, Balassa Balázs azt mondta konkrétumok említése nélkül, hogy egy bizonyos döntésre vár. Annyit azonban elismerte, lemondását külső okok váltották ki.
NER-tenger
Alig akad már olyan tóparti település, ahova a Nemzeti Együttműködés Rendszerének haszonélvezői ne tették volna be a lábukat. Elég ránézni a turizmusfejlesztésre szánt állami támogatásokat osztó Kisfaludy-program nyerteseinek májusban közzétett listájára.
A több mint 83 milliárd forint jelentős részét Mészáros Lőrinc, és üzlettársa, Szíjj László, a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve volt üzlettársa, Paár Attila, az Orbán Viktorral közismerten baráti viszonyt ápoló Garancsi István cégei, a NER-be az utóbbi években beilleszkedő Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és a Mol vezetője, Hernádi Zsolt cégei kapták zömében balatoni fejlesztésekre.
A kormányközeli milliárdosok balatoni területfoglalása Tiborcz bő öt évvel ezelőtti keszthelyi kikötővásárlásával vette kezdetét: az Orbán vejéhez köthető cég – a helyi önkormányzat hathatós közreműködésével – megvásárolta a Bahart Zrt. keszthelyi kikötőjét, amelyhez az akkor állami résztulajdonban lévő Gránit Bank adott több mint félmilliárdos kölcsönt. Szintén Tiborcz-közeli cég szerezte meg a városban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót, előbbi felújításához 3,99 milliárdos támogatás érkezett az állami Kisfaludy-programból, s hajdani Zala kemping is a kormányfő vejének köreihez – Paár Attila WHB-csoportjához és ifj. Szeivolt István Épkar Zrt.-jéhez – került. A pusztulásra ítélt Hotel Via helyén hamarosan az ötcsillagos Hotel Baron állhat majd Keszthelyen, a Szíjj érdekeltségébe tartozó projekt sikerességéhez összesen 5,8 milliárdos támogatást nyújtott a Kisfaludy-program.
A déli parton a legjelentősebb projekt a hajdani aligai pártüdülő, a Club Aliga fejlesztése, amelynek tulajdonosa jelenleg Jellinek Dániel, korábban azonban ez a beruházás is a Tiborcz- és Mészáros érdekkörhöz tartozott. Ez a szabadstrandjukat féltő helyiek tiltakozását kiváltó fejlesztés 8,35 milliárdos állami támogatással valósulhat meg. Szántódon a BalaLand Hotelt a Matolcsy György MNB-elnök környezetéhez sorolt Nagy Róza érdekeltségéhez tartozó cég építi hárommilliárdos állami támogatással, Fonyódon pedig a gyerektábort újíthatja fel Mészáros és a Bahart igazgatótanácsi elnöke, Szabadics Zoltán 4,88 milliárdért.
Mészáros Zánkán is feltűnt, a felcsúti oligarcha érdekeltsége 16,7 milliárdot kapott a helyi gyermektábor felújítására. Tihanyban Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt CDHT Hotel Projekt Kft.-je építi a Tihanyi Kastélyszállót a hajdani Habsburg-kastély területén 11,5 milliárdos állami támogatással. Balatonfüreden 5,4 milliárdos állami támogatással a Nemzeti Vitorlásközpont újulhat meg természetesen egy kormányközeli cég, az egykoron Mészáros-érdekeltségű Appennin leányvállalata közreműködésével.
Csányi Sándor egyik vállalkozása pedig 550 milliót kapott a Kisfaludy-programból egy e-kikötő kialakítására. Balatonalmádiban a Mészáros-féle Hotel Bál Resort felújítására adott az állam 1,45 milliárdot, míg Balatonkenesén a Fidesz-közeli őrző-védő cég vezetője, Varga Lajos és köre újíthatja fel az egykori Telekom szállodát 2,75 milliárdos állami hozzájárulással.