Előfizetés

„Csípte az illetékesek szemét”

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egyetlen nap alatt nagyot változott a világ Szigligeten: a múlt hét elején még a település jövőjéről beszélt, egy nappal később viszont lemondott a polgármester. Mi lehet a háttérben?
– Tükörbe akar nézni egy év múlva is. Vendégek híján a presszó teraszán unottan ücsörgő pincér a sokadik kérdésünkre préseli ki magából e rövidke mondatot, aztán visszatemetkezik a keresztrejtvényébe. A válasz olyan sokatmondó, amilyen tömör. Véleményével nincs egyedül, a Népszava által megszólított helyiek mind ezt gondolják. A falut 18 éve vezető Balassa Balázs július 23-án dobta be a törölközött. Alig kilenc hónappal azután, hogy újabb öt esztendőre megválasztották. Vele együtt a négy tagú képviselő-testület is lemondott. – Állítólag tavaly már nem akart indulni, de amikor kiderült, kik szeretnének pályázni a székére, mégis vállalta az újabb ciklust – magyarázza egy asszony a posta előtt. Végül nem lett ellenfele, mert azt mindenki tudja a faluban: ha ő elindul, akkor polgármester lesz, mert a többség őt akarja. „Neki tényleg csak Szigliget számított, ha igazából hatalmat akarna, lett volna rá lehetősége feljebb lépni. Lehetett volna parlamenti képviselő vagy nagy ember a megyében. De nem akart elmenni innen, s neki köszönhető, hogy Szigliget még nem olyan, mint Tihany” – jellemzi Balassát. Ezzel beszélgetőpartnerünk arra utalt, hogy az óriásberuházások, a NER-celebek építkezései miatt a nagy múltú település lassan felismerhetetlen, a természeti értékek is veszélybe kerültek. Való igaz, a 71-es útról Badacsony után lekanyarodva mintha nem is a Balaton-partra érkezne az ember. Egy élhető kistelepülés bújik meg a hegyoldalban, amelyet valahogyan elkerült az elmúlt tíz év NER-őrülete. Sehol egy lezárt partszakasz, épülő gigaszálloda, kisajátított-átjátszott hajdani állami ingatlan. A helyiek szerint Balassa dacolt a NER-polippal. – Voltak itt tervek, elképzelheti! – állítja egy a háza előtt füvet nyíró férfi. – A polgármester nem engedett idejönni senkit, semmilyen csodaígéret nem vett be. Balassa nem véletlenül nem szavazta meg az állami hajózási társaság közgyűlésén a Bahart új terveit sem, hiszen Szigliget rosszul jött volna ki a dologból. A faluban van vitorláskikötő, amit dobra lehet verni, bérbe lehet adni. A polgármesternek viszont éppenséggel az volt a célja – állítják a helyiek –, hogy a falu maradjon meg olyannak, amilyen most. Erről szóltak a polgármester Szigligettel kapcsolatos tervei is: egy nappal lemondása előtt a Hírbalatonnak még arról beszélt, hogy nemcsak a tíz éve bevezetett, szigorú építési szabályokkal próbálják konzerválni a jelent, de két nagy parkolóval, s a falun belüli elektromos buszok csatasorba állításával, a kerékpáros turizmus támogatásával a forgalmat is csökkentenék. Aztán alig huszonnégy óra alatt az álomprojektből rémálom lett. – Nagyjából mi voltunk az utolsók, ahol még nem jelent meg a nagytőke – mondja egy férfi a Patak utcában. Ő csak nyaralótulajdonos, de ismeri a helyi viszonyokat, s úgy beszél Balassáról, aki az utolsó nádszálnak is utána nézett, ha a falu érdeke úgy kívánta. – Pedig, ha akarnák, lenne hely a nagy építkezések számára, s pláne lenne itt mit vinni – teszi hozzá sejtelmesen a közeli alkotóház felé intve. Az épület a vár mellett Szigliget egyik országos hírű intézménye, a 20. századi magyar irodalom egyik ikonikus helye saját partszakasszal, kis kikötővel. Eszményi hely egy exkluzív luxusüdülőt álmodó NER-lovagnak, ráadásul a hajdani kastélyt nemrég felújították, így nemcsak jövedelmező, de költségkímélő projekt is lehetne. – Lehet, hogy nagy a nyomás, de szerintem a várprojektből lett elege a polgármesternek – nyit új fejezetet egy vendéglős. – Úgy nyolc-tíz éve kezdődött a felújítás, akartak itt mindenféle hülyeséget építeni a régi romhoz, de nem engedte. Ami persze csípte az illetékesek szemét. Forrásaink szerint a bajok ez után kezdődtek csak igazán: három éve Szigliget újabb, közel félmilliárd forintot nyert a vár fejlesztésére, és bár már régen le kellett volna zárni a projektet, a munkálatok még most is tartanak. Ami azonban ennél is komolyabb probléma, hogy a falu meghitelezte az államnak a pályázati pénzt, vagy legalábbis egy részét, amelyet a mai napig nem kapott meg. Így aztán polgármester – állítják a helyiek – belefáradt a harcba a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. Állítólag az is felmerült, hogy a bonyodalmak miatt a falu egyik jelképének számító vár tulajdonjogát átvenné az állam. Mindez persze csak találgatás, Balassa Balázs ugyanis a lemondás óta nem szólalt meg. Lapunk megkeresését is hárította, pontosabban nekünk is azt a nyilatkozatot küldte át, amit korábban a Hírbalatonnak tett: „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkát, amiben hiszek, és amit képviseltem”, s „egyre nehezebben élem meg az igazságtalan, rosszindulatú támadásokat. Rá kellett döbbennem arra, hogy nagyon megváltozott az a közeg, ami körülvesz bennünket, és amiért korábban időt, energiát nem kímélve szerettem dolgozni”. Távozásának konkrét okáról azonban nem beszélt, azt mondta, talán majd egyszer. A Népszava érdeklődésére, mikor jön el ez az idő, Balassa Balázs azt mondta konkrétumok említése nélkül, hogy egy bizonyos döntésre vár. Annyit azonban elismerte, lemondását külső okok váltották ki.

NER-tenger

Alig akad már olyan tóparti település, ahova a Nemzeti Együttműködés Rendszerének haszonélvezői ne tették volna be a lábukat. Elég ránézni a turizmusfejlesztésre szánt állami támogatásokat osztó Kisfaludy-program nyerteseinek májusban közzétett listájára. A több mint 83 milliárd forint jelentős részét Mészáros Lőrinc, és üzlettársa, Szíjj László, a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve volt üzlettársa, Paár Attila, az Orbán Viktorral közismerten baráti viszonyt ápoló Garancsi István cégei, a NER-be az utóbbi években beilleszkedő Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és a Mol vezetője, Hernádi Zsolt cégei kapták zömében balatoni fejlesztésekre. A kormányközeli milliárdosok balatoni területfoglalása Tiborcz bő öt évvel ezelőtti keszthelyi kikötővásárlásával vette kezdetét: az Orbán vejéhez köthető cég – a helyi önkormányzat hathatós közreműködésével – megvásárolta a Bahart Zrt. keszthelyi kikötőjét, amelyhez az akkor állami résztulajdonban lévő Gránit Bank adott több mint félmilliárdos kölcsönt. Szintén Tiborcz-közeli cég szerezte meg a városban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót, előbbi felújításához 3,99 milliárdos támogatás érkezett az állami Kisfaludy-programból, s hajdani Zala kemping is a kormányfő vejének köreihez – Paár Attila WHB-csoportjához és ifj. Szeivolt István Épkar Zrt.-jéhez – került. A pusztulásra ítélt Hotel Via helyén hamarosan az ötcsillagos Hotel Baron állhat majd Keszthelyen, a Szíjj érdekeltségébe tartozó projekt sikerességéhez összesen 5,8 milliárdos támogatást nyújtott a Kisfaludy-program. A déli parton a legjelentősebb projekt a hajdani aligai pártüdülő, a Club Aliga fejlesztése, amelynek tulajdonosa jelenleg Jellinek Dániel, korábban azonban ez a beruházás is a Tiborcz- és Mészáros érdekkörhöz tartozott. Ez a szabadstrandjukat féltő helyiek tiltakozását kiváltó fejlesztés 8,35 milliárdos állami támogatással valósulhat meg. Szántódon a BalaLand Hotelt a Matolcsy György MNB-elnök környezetéhez sorolt Nagy Róza érdekeltségéhez tartozó cég építi hárommilliárdos állami támogatással, Fonyódon pedig a gyerektábort újíthatja fel Mészáros és a Bahart igazgatótanácsi elnöke, Szabadics Zoltán 4,88 milliárdért. Mészáros Zánkán is feltűnt, a felcsúti oligarcha érdekeltsége 16,7 milliárdot kapott a helyi gyermektábor felújítására. Tihanyban Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt CDHT Hotel Projekt Kft.-je építi a Tihanyi Kastélyszállót a hajdani Habsburg-kastély területén 11,5 milliárdos állami támogatással. Balatonfüreden 5,4 milliárdos állami támogatással a Nemzeti Vitorlásközpont újulhat meg természetesen egy kormányközeli cég, az egykoron Mészáros-érdekeltségű Appennin leányvállalata közreműködésével. Csányi Sándor egyik vállalkozása pedig 550 milliót kapott a Kisfaludy-programból egy e-kikötő kialakítására. Balatonalmádiban a Mészáros-féle Hotel Bál Resort felújítására adott az állam 1,45 milliárdot, míg Balatonkenesén a Fidesz-közeli őrző-védő cég vezetője, Varga Lajos és köre újíthatja fel az egykori Telekom szállodát 2,75 milliárdos állami hozzájárulással.

Senki sem mozdult a bulinegyedért

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.29. 20:38

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A nagyszabású tüntetés először utcabállá változott volna, végül az utolsó pillanatban le is mondták a szervezők.
Noha nagy felháborodást váltott ki még júniusban, hogy a koronavírus-járvány közepette a Niedermüller Péter (DK) által vezetett erzsébetvárosi önkormányzat kihirdette a belvárosi szórakozó helyek korlátozásáról szóló rendeletét, szerda estére hiába hirdettek megmozdulást a bulinegyed jövőjéért. A nagyszabású tüntetés először utcabállá változott volna, végül az utolsó pillanatban le is mondták a szervezők. „Nagyon harcias volt a szervezés, és noha sok vendéglátós egyetértett azzal, hogy a válsághelyzet közepette nem volt időszerű, sőt káros az új szabályok kihirdetése, inkább kihátráltak az ügy mögül” – fogalmazott a szervezésre rálátó forrásunk. Elmondása szerint évek óta komoly problémája a vendéglátóknak, hogy bár fontosnak látják a közös érdekképviseletet, mikor konfrontációra kerülne sor a kerülettel, akkor mindenki a saját vállalkozásának érdekeit nézi, hogy ne érintse hátrányosan a tiltakozás. Ennek következményének tudja be, hogy a szervezők elálltak a tüntetéstől.  Pedig a vendéglátóhelyeket a kieső turizmus okozta válság és a korlátozások is hátrányosan érintek. Rengeteg étterem és szórakozóhely él meg súlyos veszteségeket, széleskörűek voltak az elbocsátások, illetve sok stáb csökkentett számban dolgozik.  „Az évek óta tartó kerületi politikai nyomás miatt sok vendéglátó nem mert kiállni a demonstráció mellett, így sosem lesz eredményes az érdekek érvényesítése” – felelte kérdésünkre Német G. Dániel szervező. Hozzátette, a rendőrségnél késésbe kerültek, veszélyben volt, hogy nem lesz hivatalos engedélyük, ezért is döntöttek a lemondás mellett.  A erzsébetvárosi rendelet szerint nyár végétől a nagyobb szórakozóhelyeknek vendégszámlálót kell használniuk és csökkenteniük kell a zaj szintjét. Minden helynek ügyelnie kell arra, hogy alkoholt ne lehessen az utcán fogyasztani a teraszok kivételével, illetve a tisztaságról is gondoskodniuk kell. Emellett az önkormányzat szigorúan ellenőrizni kezdte a teraszengedéllyel rendelkező helyeket – betartatva egy több éves szabályozást –, hogy valóban bezárják-e este 10 órakor, bizonyos helyeken éjfélkor a teraszokat. Ez ugyancsak élezte a feszültségeket a vendéglátók körében, akik súlyos bírságokat kaptak erősen véleményes esetekben is. Niedermüller Péter a tiltakozó hangokra válaszul jelezte, hogy a teraszok szabályozásában lehetnek módosítások, de a helyben lakók érdekeit mindenképp figyelembe veszik.

Szivárványos billoggal figyelmeztetne a homoszexualitást bemutató filmekre a Mi Hazánk

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.29. 16:02
Toroczkai László
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Szivárványszínű karikában 18-as korhatárjelzés – a szélsőjobboldali párt szerint így már meg lehetne óvni a kiskorúakat az „aberrációtól”.
 A "homoszexuális propagandára" utaló jelzés bevezetését követeli a filmeknél és televíziós műsoroknál a Mi Hazánk Mozgalom - jelentette be szerdai, fővárosi sajtótájékoztatóján a párt elnöke  Toroczkai László be is mutatta azt a - szivárványszínű karikában látható, 18-as korhatárjelzést tartalmazó - ábrát, amelynek használatával szerinte meg lehetne óvni a kiskorúakat az "aberrációtól" és a "devianciától". A Mi Hazánk nem is áll meg a kis karikák tervezésétől: törvényjavaslatot kíván benyújtani az Országgyűlésben a jelzés bevezetése érdekében.
Toroczkai László szerint évek óta azt tapasztalják, hogy szinte már nem is készülhet olyan film, amely nem tartalmaz "homoszexuális propagandát".A gyermekek egészséges fejlődését viszont az szolgálja, ha a szülőket figyelmeztetik arra, hogy homoszexuális tartalmú jelenet szerepel egy filmben, a szülők ugyanis ebben az esetben megakadályozhatják azt, hogy gyermekük megnézze a műsort – vélkedetett a szélsőjobboldali párt elnöke, hozzátéve, hogy a lehető leghatározottabban kell fellépni az "erőszakos LMBTQ-propaganda" ellen.
Toroczkai László a Budapest Pride ellentüntetői között
Fotó: Szergej Markoszov
Bár talán senkinek nem jelent újdonságot, így is érdemes emlékeztetni rá, hogy Mi Hazánk szimbólumjavaslata baljós történelmi korszakot és bűnöket idéz - még ha nem is emberekre, hanem műsorokra aggatnák a szivárványszínű plecsnit: a koncentrációs táborokban is megkülönböztető jelzést, rózsaszín háromszöget kellett viselniük a melegeknek. A nácik ugyanis különböző színkódokkal és szimbólumokkal – vörös, zöld és fekete háromszögekkel, sárga Dávid-csillaggal jelölték a származásuk, nézeteik vagy életformájuk miatt kényszermunkára, kivégzésre ítélt foglyokat. A Mi Hazánk terve ugyanakkor felidézik a Putyin-féle autokrácia homofóbiáját is: Oroszországban 2013 óta van érvényben a "homoszexuális propagandát" tiltó, homályosan megfogalmazó törvény, azóta pedig megszaporodtak a melegek, leszbikusok elleni gyűlölettámadások is, amiket az igazságszolgáltatás is elnézően kezel. Mint a hvg.hu írja, idén februárban például a moszkvai esküdtszék felmentett a gyilkosság vádja alól egy homoszexuális férfit halálra késelő férfit, és csak súlyos testi sértés miatt ítélték el, 
a testület ugyanis elfogadta a vádlott védekezését, hogy áldozata csak beleesett az elé tartott késbe.