Előfizetés

Visszatérni az álmainkhoz - interjú Lóth Balázzsal, a Pesti balhé rendezőjével

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.07.29. 19:21

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hollywoodi művek híján Lóth Balázs Pesti balhé című, holnap debütáló filmje ígérkezik az idei év nagy slágerének a mozikban. A rendező szerint a produkció amerikai recepten épülő, de ízig-vérig magyar akció-vígjáték.
Számos kisjátékfilm, videoklip, reklám után vágott bele az első profi egészestés produkciójába. Miért várt ki ilyen sokáig? A Pesti balhén öt évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni. Ebben közrejátszott az a tény is, hogy mi abba a generációba tartozunk, akiknek a projektje beleesett a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnése a Magyar Nemzeti Filmalap létrejötte közötti csaknem kétéves űrbe. Mindeközben persze kerestük azt a formát, mely hozzám és a csapatomhoz közel áll: hogy olyan filmet tudjunk létrehozni, melyen a közönség velünk sír, velünk nevet. Azért három iskolát is elvégzett, mire leforgatta a Pesti balhét. Visszakérdezek: filmrendezőként lehet, vagy érdemes a rövid úton járni? Egy szórakoztató film elkészítéséhez is nagyon szükséges az a tapasztalat és szakmai tudás, hogy élő karaktereket alkoss, melyekkel a néző azonosulni tud. Van, aki erre húszévesen is képes, én érni szerettem volna. Nyilván nekem ezek az évek egyfajta útkeresést is jelentettek, de, most látva a végeredményt, tudom, hogy ilyen filmeket szeretnék készíteni. Vígjátékokat? Nem kizárólag. Műfaji filmeket. A hatáskeltés mestersége érdekel. Legyen az izgalom, katarzis, öröm – a lényeg, hogy képes legyek a néző figyelmét két órán keresztül magamnál tartani. Ezt örömmel hallom olyan alkotótól, aki az SZFE-n végzett, mivel a kritikus hangok szerint ott csupán alanyi művészképzés zajlik. Az SZFE számomra a szabadságot jelképezte, nagyon hálás vagyok minden tanáromnak. Én a Pesti balhét szerzői műfajfilmnek tartom, ha szabad ilyesmit mondanom. Nyilván ez a produkció egy amerikai recepten épülő, de ízig-vérig magyar akció-vígjáték. A főszereplő karakter, Marcell életútja, aki csodagyerekként indult, majd a pénzszerzést választotta, melyben megcsömörlött és mindeközben elfelejtette gyermeki énjét, sokunknak ismerős. Leszámolunk az álmainkkal, melyekhez néha szeretnénk mégiscsak visszatérni. Én nem voltam csodagyerek, de emlékszem, hétéves koromban apám kamerájával a kezemben elkészítettem az első gyurmafilmemet és készültem a nagy rendezői karrierre. Ehhez képest, tényleg hosszú utat tettem meg, mire elkészült a Pesti balhé, mely több mint nyolcvan vásznon kerül a magyar mozikba. Mit szól az SZFE-t érintő modellváltáshoz, mely ellen számos mostani és volt hallgató, elismert művész tiltakozik? Mélyen együtt érzek és nagyon bízom abban, hogy a fordulatok ellenére jövőben az SZFE megmaradhat az a szabad alkotóműhely, ami mindig is volt. Amikor a New York Film Academy-t végeztem Amerikában, bárkivel beszélgettem, két egyetemet ismert a régiónkból: a Łódź-I Nemzeti Filmiskolát és a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemet. Ez nem véletlen, hiszen elképesztő sikerek állnak az intézmény mögött. Annyit elárulhatunk, hogy a Pesti balhéban a csapat nem ki, hanem belopni akar egy festményt egy aukcióra. Ez kinek jutott az eszébe? Sajnos nekem! Vállalom a fordított képrablás ötletét. Írótársaimmal eleinte egy osztálytalálkozó-szerű filmben gondolkodtunk, melyben egy baráti csoport, úgy dönt, hogy elkövet valamiféle közös dolgot, nemes cselekedetet. Erre jött a gondolat, hogy a sikertelen festő barátjuk képét belopják egy aukcióra, hogy megmutathassa magát a világnak és az őt sosem támogató apjának. Ez pedig remek lehetőséget adott arra, hogy cinikusan tekintsenek a művészvilágra. Nem akartunk pálcát törni a magas művészet előtt, nem lépünk túl a fricska határain. Jól bevált „sikerarcok” mellett a Pesti balhé nagy felfedezése Inotay Ákos. Nem tudja, hol volt ő eddig? A sikerarcok kérdése tekintetében: Mészáros Bélát már 2016-ban kiválasztottuk a főszerepre, amikor még alig szerepelt magyar filmben. Hála Istennek, hogy más is úgy gondolta, hogy csillogó tehetség és mára sztárrá vált – ez nekünk jó. Inotay Ákos húsz éve jó barátom, mint számos más filmet, közösen írtunk. Én elkezdek egy mondatot, ő pedig befejezi. Hozzánk csatlakozott Kis-Szabó Márk, aki Katarban élt, így igazi nemzetközi munka volt. Ákossal természetes szövetség volt és amikor formálódtak a karakterek beugrott, hogy tökéletes lenne az egyik szerepre. Hogy hol volt ő eddig? Ákos nem egy extrovertált színész és nem igazán önmenedzselő típus. Én évek óta tudom, hogy generációja egyik legjobb filmszínésze és főleg sorozatokban és kisfilmekben láthattuk. Meglepő módon több amerikai filmben lehetett látni, mint magyarban. Remélem, hogy végre a magyar nagyközönség is felfedezi magának. A Pesti balhét látva sokszor Guy Ritchie jutott az eszembe. Ez az előzetesre igaz inkább. Előttem sokkal inkább a heist movie műfaja, azaz a képrablásos filmek lebegtek, mint az Ocean’s Eleven vagy Az olasz meló. Illetve számos haver és felnövéstörténet, mint a Másnaposok. Nagyon mélyen merítettünk és rengeteg a referencia a Pesti balhéban, de hiszem, hogy végül egy tökös magyar zsánerfilmet készítettünk, melyre nagy szükség van a mozikban. Azt hadd tegyem hozzá: könnyű műfajt csak nézni könnyebb, nem csinálni. A magyar zsánerfilm fogalma eddig többnyire kamara kabaré jellegű komédiákat jelentett, melyeket többnyire lehúztak a kritikusok, de a pénztáraknál meglepően jól teljesítettek. A kritika szubjektív műfaj, én nyilván azt szeretném, hogy az ítészek is jól szórakozzanak a Pesti balhén, hiszen ők is csak nézők. Történelmi filmet készítene? Történelmi indíttatású filmet igen, mert önállóan a zsáner nem létezik. A kosztümös film is csak technikai fogalom. Amúgy meg, miért ne? Ha az adott film története eljut a szívemig, ezáltal tudok vele hatni, az élet szép oldalát mutatja meg, érdekel. A mohácsi vésznek van esetleg ilyen oldala? Hollywood minden bukásban megtalálja a kis emberi sikertörténeteket, megfogható katartikus momentumokat. Akár a mohácsi vész esetében is meg lehet találni ezeket, melyektől egy kataklizma elviselhető, sőt felemelő lehet annyira, hogy gazdagabban jöjjünk ki a moziból. Gondol még a Celluloid Műhelyre? A kilencvenes években fiatalokból álló csoportra, akik autodidakta módon készítettek filmeket. Hogyne, hiszen olyan alkotók kerültek ki innen, mint Orosz Dénes, aki sorra szállítja a közönségsikereket. De hosszan sorolhatnám azokat a neveket, akiknek mi adtuk meg a lehetőséget első kisfilmjeik megvalósítására: ez volt a Celluloid Workshop melynek keretében, film nyersanyagra két-három nap alatt hat-nyolc kisfilm készült el. Ez a műhely nagyon demokratikus kezdeményezés volt, ahol senkinek sem az ego volt a lényeg.   

Névjegy

Lóth Balázs 1977-ben született, tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szak televíziós szakirányán (operatőr képzéssel), a New York Film Academy Total Immersion Course-on, valamint a Budapest Cinematography Masterclass 2003-on (operatőri mesterkurzus Zsigmond Vilmos és Kovács László vezetésével, observer) végezte. 2010-ben diplomázott a Szinház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. 

A covidinkától a trikiniig

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.07.29. 11:00

2020 eddigi eseményei mindenkit váratlan helyzetek elé állítottak, nem meglepő, hogy több száz új magyar kifejezés is született a vírushoz és a kényszerű otthonléthez kapcsolódóan. Ezeket listázza a most megjelent Karanténszótár.
Az elmúlt hónapokban olyan, eddig nem ismert, inkább tudományos közegben alkalmazott kifejezések, mint a pandémia, a nyájimmunitás, a vakcina vagy a karantén a mindennapjaink részévé váltak. Ezzel párhuzamosan új szavak is létrejöttek, akár a karanténkovász, az elgyőrfipalisodott vagy a vécépapír-bűnözés. Ezeket gyűjtötte össze dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, aki január óta követte figyelemmel és dokumentálta a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. A projektbe egyetemi hallgatóit és ismerőseit is bevonta, így már márciusban kétszáznál is több új szó és kifejezés gyűlt össze. Tudatosan figyelte a sajtónyelvet és a közösségi médiát, mígnem július elején, négyszáz szónál zárta le a kutatás eddigi fázisát, ekkor jelent meg a Karanténszótár, amely hat hónap új kifejezéseit tartalmazza.
Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben, és a ritkábban használtak elavulnak, a szókincs változása nem újkeletű jelenség, a különböző társadalmi változások rendszerint új szóalkotásokat hoznak magukkal – mondta lapunknak a nyelvész, és példaként a digitális kommunikációval, a közösségi média használatával létrejött szókincselemeket (szkájpolás, lájk, spam) említette, amelyek az elmúlt húsz-harminc évben folyamatosan jelentek meg, ám nem ilyen léptékben, mint most. – A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja a járványhoz és a kijárási korlátozáshoz köthető szóteremtések robbanásszerű megjelenését – részletezte Veszelszki Ágnes. Szerinte elképzelhető, hogy korábban is születtek nagyobb tömegben új szavak, de azokat nem dokumentálták azonnal, mint a Karanténszótár esetében, amelybe szinte a születésük pillanatában bekerültek az új vagy új jelentésben használt szavak. Úgy véli, korábbi példákat azért nehéz említeni, mert a nyelvi jelenségek kodifikálása, rögzítése a digitalizáció előtt sokkal lassabb folyamat volt, elég csak a hagyományos szótárkészítés aprólékos létrehozására gondolni. Hangsúlyozta, ebben az esetben a digitális technológia a korábbiakhoz képest exponenciálisan meggyorsította a folyamatot: mind a szógyűjtésben, mind a definíciók megírásakor, mind pedig a digitális nyomtatás révén. A gyűjtésből látszik, olyan egyébként ritka szóalkotási móddal is jöttek létre kifejezések, mint a szóösszevonás, szóalakvegyülés – emelte ki Veszelszki Ágnes. Erre lehet példa a karantárs, az a személy, akivel együtt töltjük a karantént, vagy a karantea, ami a karantén idején fogyasztott teát jelenti, amelyről általában a közösségi médiában megosztott fotódokumentáció is készül. Hasonló szóalkotás a karantén ideje alatt, a Teams szolgáltatáson keresztül megvalósuló társas összejövetelt jelölő karanTeam-party, illetve a járvány és annak következményei miatti idegeskedés, a karantéboly. Feltűnő, hogy a nyelvi divat is hat a szavakra – emelte ki a nyelvész –, többet közülük az angol nyelvből vettünk át, míg mások tükörfordítással jöttek létre. Utóbbira példa a koronakóma (angolul coronacoma), amely jelölheti a koronavírus-fertőzés okozta kómát, és lehet a kijárási korlátozás, az otthonlét időszakának elnevezése, vagy a hosszú alvásé a karanténban. Szintén ilyen a koronapokalipszis (a korona és az apokalipszis szó összevonása, angolul coronapocalypse), amely a koronavírus miatti világvége(érzés)t jelenti. Továbbá születtek kifejezések, amelyek az eredetire csak utalnak – részletezte –, mint a covidinka (az angol covidiot szóból, a covid és a hülye szavak vegyülése), amely jelentheti a betegséggel nem foglalkozó személyt, aki tagadja a vírus létezését, vagy lebecsüli a tüneteit, és nem tartja be a járvánnyal kapcsolatos utasításokat, illetve azt is, aki pánikol, és túlságosan nagy készleteket halmoz fel. A szó egyúttal rájátszik a kövidinka magyar szőlőfajta nevére is. Noha e kifejezések használata nagyban meghatározta az elmúlt időszakot, a kötet megjelenésének idejére egy részük akár már el is tűnhetett a szókészletünkből. Veszelszki Ágnes megerősítette, az újonnan bevezetett vagy újszerűen használt nyelvi kifejezések legfőképpen alkalmi, ad-hoc jellegűek, ezért többnyire tiszavirág-életűek. – A szótárban összegyűjtött kifejezések nagy része is alkalmi szóhasználatnak tekinthető, mint a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

További példák a Karanszótárban szereplő kifejezésekre

APERITIF TÖRZS - A járvány kezelésére létrejött operatív törzs humoros névváltozata  JÁRVÁNYKÓRHÁZ - A XX. század eleji spanyolnátha-járvány idején egyes kórházakat kifejezetten a fertőzöttek kezelésére jelöltek ki. A kifejezés a koronavírus-járvány idején, 2020-ban újjáéledt. A vírusfertőzöttek gyógyítására szolgáló, régebbi vagy újonnan épített kórházakat jelöli.  KARANTÉNEK - 1. A digitális zenei szórakoztatás új műfaja: a karanténról szóló dal. 2. Karanténban ének(lés). 3. A karanténban megtartott énekóra.  KARANTÉNRECEPT - Olyan recept, amelyet könnyedén el lehetett készíteni, mert az alapanyagai megtalálhatók otthon, nem kell külön bevásárolni miatta.  TRIKINI - A háromrészes fürdőruha új, a maszkviseléshez igazított változata: a bikinihez illesztett harmadik ruhadarab a mintában és színben illeszkedő maszk.

Infó:

Dr. Veszelszki Ágnes: Karanténszótár Interkulturális Kutatások Kft., Budapest, 2020.

"Örökké csak élni akartok!"

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.07.29. 10:00

Fotó: RÁDÓCZY BÁLINT / RADNÓTI SZÍNHÁZ
A nyolc éve elhunyt Vallai Péter után új hangot kerestek Petri György versei. Pál András és Rozs Tamás előadása azokra is hat, akik jó előre eldöntötték, hogy ez lehetetlen.
Az előadás előtti fészkelődés közben félhangos megjegyzés töltötte be a nézőteret: nekem Petri Vallai hangján szól! A felvetés igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga Petri György is úgy dedikálta a köteteit Vallai Péternek, hogy a „Hangomnak.” - írja a rendező, Valz Péter, Vallai Péter fia a 2017-ben bemutatott, azóta is rendszeresen hol pesti színpadon, hol vidéki fesztiválon pódiumra kerülő produkció szórólapján. Volt, akiben ezt a hiányérzet szülte dacot kellett legyőzni, volt, akiben a Petri Györgytől való idegenkedést. Mert nem adja könnyen magát az a líra, amelyben akár egy strófán belül lehet megjárni a legéteribb költői magasságokat és a legalpáribb prózai mélységeket. Pál András és Rozs Tamás a másfél évszázados csellójával nem indult hát nagyon jó eséllyel a július végi estén a Tesla kertjének színpadán. Ám ahogy teltek a másfél óra percei, csökkent és csökkent az ellenállás, annyira sodorták magukkal a közönséget a játszók. Akik játszottak a kívülállással is. Hol kibeszéltek az előadásból, hol a legnagyobb átéléssel mondtak, énekeltek Petri-sorokat. A terézvárosi körfolyosós ház legénylakásában összeállított est készültének körülményeiről szóló sztorik versek közé kerülve plusz értelmet kaptak. Előadók és költő eggyé váltak a tekintélytiszteletlenségben is. Pál András és Rozs Tamás megengedte magának, hogy sört osszon a színházi közönségnek. Petri megengedte magának Shakespeare 75. szonettjének parafrazeálását az Az vagy nekem-ben „Az vagy nekem, mi seggnek a tenyér: hol simogat, hol üt (új gép: alig lelem az ü-betűt); mi szemnek a nap, szájnak a kenyér: mindennapi és szembesüt.” Petri György cinizmusa, szarkazmusa, az érzelmek kimondásának elutasítása, a tűpontosan ábrázolt valóság, a zavarba ejtő, olykor túlságosan is láttató képek – mind-mind kegyetlenek, mert szembenézésre kényszerítenek. A Pál-Rozs duónak köszönhetően mégis természetesek. Az ellentmondások a két férfi játékában semmissé lesznek. Az Andrzej és Wanda pofátlan kezdésétől a halállal állandóan játszó, annak nyelvet nyújtó költő dicsőiti az életet. „Egy vécékefe és egy láncosbomba elment a Pártközpontba” (...) „Folyton laknátok, jóllaknátok, takarodjatok el ti átkok, kik ellenségeink malmára hajtjátok a nehézvizet. Omolnak a szirtek, s ti szartok, örökké csak élni akartok!” Az kiderült, hogy Rozs Tamás csellózása és akusztikai játéka mennyi humort, érzést képes hozzátenni Petri György verseihez. Az is, hogy Vallai Péter után Pál Andrásé is lehet Petri György hangja. Azonban hiába ismerjük jól ma is, milyen a „haszontalan, de igényes csevegés – jobbadán arról, hogy itt nemigen lehet élni” (Demi sec) fel, ki- és elszabadulva az estből először megfogalmazódik a kérdés: mit érthet meg Petriből a mai tizenéves, aki nem ismerheti a füstös pesti presszót. Aki nem égetett még cukorpapírt a hamutálban. Aki nem tudja elképzelni a széncsúszdára tévedt macskát. Aki nem látott szarházi telefon drótot. Aki nem tudja még, hogyan unhat szeretőt és azt sem, hogy másképp is el lehet érni a napsütötte sávig. Aztán hirtelen felötlik az emlék és a felismerés: annyit biztosan, amennyit az épp a Radnóti Színházban zajlott Holmi nyitóesten 1989-ben az akkori tizenéves, aki azon a napon kezdett évtizedes belső küzdelembe a megtörtségében is dalia költővel szemben. A Teslában végleg kiderült: Petri győzött. Infó: Kezdhetek folytatódni Pál András és Rozs Tamás Petri György-estje  Rendezte: Valz Péter  Radnóti Színház, Tesla Labor kertje július 27. Az évadban a Keres Emil Próbateremben látható.