Előfizetés

Kiürülőben a foglalkoztatási kassza

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Április és június között egyszerre nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, közben kimerülőben van a foglalkoztatási alap.
Látszólag egymásnak ellentmondó adatokat publikált szerdán a statisztikai hivatal a munkaerőpiaci folyamatokról, ugyanis egyfelől júniusban 240 ezer munkanélkülit találtak, ami májushoz képest 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel több. Így a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz mérten fél százalékponttal, 2019 júniusához képest pedig 1,9 százalékkal nőtt. Eközben azonban a foglalkoztatottak száma is bővült, júniusban 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest azonban 38 ezer fővel kevesebben dolgoztak. Az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, mert számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit ahhoz, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni őket. Mindazonáltal tisztulnak az adatok, mivel az inaktívak száma jelentősen csökkent, nagyjából annyival, amennyivel a munkanélküliek száma megugrott - értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank senior elemzője szerint a KSH adatok a munkanélküliségi ráta lassú emelkedéséről tanúskodnak, miközben a változások reálgazdaságban sokkal gyorsabban mentek végbe. Az ellentmondásoknak azonban itt még nincs vége, hiszen míg a KSH júniusban – a nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO módszertana szerint számba véve – „csak” 240 ezer munkanélkülit talált, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ezzel szemben már 376 ezer munkanélküli regisztrált, ami 13 ezer fős növekedés a májushoz, és 126 ezer fős emelkedés az előző évhez képest. A két adat lassan közelít egymáshoz, ám a valóság még ennél is rútabb lehet, hisz március és május között átmenetileg több százezeren vesztették el megélhetésüket. A foglalkoztatási aktivitásra utaló adatok viszont azt mutatják, hogy a sokkon túl van a munkaerőpiac: kevesebben dolgoznak, mint a márciusi leállások előtt, de már emelkedett a foglalkoztatottak száma. Virovácz Péter szerint viszont habár látni némi javulást a munkaerőpiacon, a kormányzati támogatások nyár végi kifutása és átalakítása (Kurzarbeit, munkahelyteremtő támogatás) újabb bizonytalanságot hozhat. Emellett a folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A nyilvántartott álláskeresők számából kiindulva, és a kormányzati munkaerőpiaci intézkedések kifutásának hatásával számolva, a következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta tovább emelkedhet és év végére elérheti a 7-8 százalékos szintet. Az emelkedő munkanélküliségi ráta nyomás alá helyezi a foglalkoztatási alapot. A kormány tavaly tavasszal azzal számolt, hogy álláskeresési járadékra idén egész évben 83 milliárd forintot kell költeni, ami meggyezik a tavalyi kiadással. Ezzel szemben csak júniusban 29 milliárdot fizettek ki járadékra, az egész évi keret bő harmadát, így nem meglepő módon, július végére el is fogy az erre szánt pénz. Ez nem azt jelenti, hogy nem folyósítják az ellátásokat, hanem arról van szó, hogy a kiadások az államháztartási hiányt fogják növelni. A munkaerőpiaci alap önállóságát eddig is folyamatosan szűkítették azzal, hogy többféle célra pénzt vettek ki az alapból. A végső lökést azonban az Orbán-kormány adta meg 2011-ben, amikor az elvileg biztosítási alapon járó járadék folyósítási idejét kilencről három hónapra csökkentette, az így felszabaduló pénzeket pedig közmunkaprogramokra költötte, amely eredetileg nem volt célja a munkáltatók és munkaadók befizetéseinek. Bodó Sándor az innovációs tárca foglalkoztatási államtitkára az állami televízióban úgy kommentálta az adatokat, hogy mintegy 100 ezer ember veszítette el a munkáját. Ezeket a nehézségeket nyilván nagyon nehezen élte meg a magyar gazdaság és nagyon komoly szakmai intézkedéseket kellett tennünk - hangsúlyozta, hozzátéve, a munkahelyvédelmi bértámogatások 200 ezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint 40 ezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül 20 ezer embernek nyújtottak támogatást.   

Háromról kilenc hónapra

 A júniusi adatok látva az MSZP tegnap újra felvetette az álláskeresési ellátás kilenc hónapra való visszaemelését, amelynek összege nem lehetne alacsonyabb százezer forintnál. Olyan álláskeresési támogatásra van szükség, amely esélyt teremt mindazoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni, és gondoskodik azokról, akik átmenetileg elvesztették a munkájukat – olvasható a szocialisták közleményében. A Demokratikus Koalíció szerint a kudarcos válságkezelésnek, a kormányzati kapkodásának a következménye, hogy hónapról hónapra emelkedik a munkanélküliek száma. Ha Orbánék időben intézkednek, vállalkozásokat és munkahelyeket menthettek volna meg, és enyhíthettek volna a válság okozta csapásokon. A DK pedig már hónapokkal ezelőtt letett egy húszpontos válságkezelő csomagot az asztalra, de a Fidesz-kormány kizárólag a saját oligarcháinak megmentésén fáradozott – mondta Barkóczi Balázs a DK szóvivője. 

345,35 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 345,35 forinton forgott reggel hét órakor, 41 fillérrel esett az árfolyama a szerda esti 345,76 forinthoz képest. A dollár árfolyama 293,70 forintról 293,41 forintra, a svájci franké pedig 321,39 forintról 321,31 forintra csúszott le. A jent 2,7905 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,7969 forinttal. Az euró 1,1766 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,20 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,13 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0743 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9131 frankot adtak, 0,08 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,22 százalékkal drágult a dollár, 105,15 jenen jegyezték csütörtök reggel.

Terjednek az e-töltők

M. I.
Publikálás dátuma
2020.07.29. 19:23

Fotó: Népszava
Magyarország legtöbb elektromosautó-használója ma már 50 kilométeren belül talál legalább egy nyilvános töltőt - állapítja meg a KSH munkatársának tanulmánya.
Tavaly év végére az ország szinte összes településéhez esett 50 kilométeren belül egy elektromosautó-töltő - állapítja meg Gerse József, a KSH munkatársa Felvillanyozva: az elektromos autók töltőhálózatának terjedése Magyarországon című, a KSH Területi Statisztika című folyóiratában megjelent tanulmánya. De ez a távolság gyakorta már 25 kilométeren belüli. Térképeik tanúsága szerint gyorstöltő csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye néhány északi településétől esik e távolságon kívülre. Villámtöltők esetében ugyanakkor ez mondható rajtuk kívül a Tiszántúl, illetve Somogy megye egyes térségeire is. A 2010-es évek első felében leginkább még csak Budapesten és a Dunántúlon, autópályák valamint a Balaton mentén voltak elérhetők nyilvános gyorstöltők. A lefedettségen - különösen az utóbbi két év során - sokat lendített az állami kezdeményezésű töltőtelepítés. De a nagyobb városokban a versenyszereplők is növelték a töltőpontok számát - állapítja meg az írás. A nagyobb teljesítményű, gyorsabb töltést biztosító villámtöltők lefedettsége még ritkásabb. Táblázatuk jelenleg akár 2 ezernél is többre becsüli a közútról elérhető nyilvános töltők számát. (A besorolást nehezítik ezek jelentősen eltérő tulajdonságai.) Míg 2015 végéig az 500-at sem érte el a Magyarországon nyilvántartott, kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsik száma, addig 2019 végén már mintegy 6600 darabot tartottak nyilván. A 2010-es évek első felében az elektromosjármű-kínálat nagy részének hatótávja 150–200 kilométer alatt állt. Ezt mostanra a legtöbb gyártónak sikerült túllépni. Magyarországon 2011-ben a más, konkrét belföldi településre ingázó – nem feltétlenül a csak autóval közlekedő – foglalkoztatottak több mint háromnegyede, közel 900 ezer fő közúton 30 kilométernél rövidebb távolságra lakott a munkahelyétől. Ezt a távot oda-vissza a legtöbb elektromos autó egy feltöltéssel gond nélkül megteszi. 

Versenyben az idővel

A töltés hagyományos dugaljból akár fél napba is beletelhet. Legalább 22 kilowatt (kW) teljesítményű gyorstöltőn az autó – típustól függően – néhány óra alatt teljesen feltölthető. A 43 kW-s villámtöltőn mindehhez egy óra sem szükséges, de már léteznek akár 75 kW-osnál is nagyobb, ultragyors villámtöltők is. Igaz, ezek teljes kapacitását nem minden autó képes kihasználni. Ráadásul Európában az autókon ötféle, ehhez igazodva a gyors- és a villámtöltőkön négyféle csatlakozó terjedt el. Magyarországon számos kedvezmény és támogatás segíti az elektromos autók terjedését, de az ingyenes közúti e-tankolás lehetősége mára megszűnt - állapítja meg a tanulmány.