Előfizetés

Kórházukért tüntetnek a beregiek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:00

Fotó: SZSZBMK.HU
A koronavírusra hivatkozva bezártak Vásárosnaményban a fekvőbeteg-osztályok, a helyiek attól tartanak, ez ürügy lesz az ágyszámok csökkentésére.
A koronavírus miatt márciusban elrendelt, azóta megszüntetett veszélyhelyzet óta zárva vannak a vásárosnaményi kórház fekvőbeteg osztályai, hivatalosan ugyanis ez az intézmény biztosítja most a lehetséges COVID-fertőzöttek elhelyezését a megyében. A helyiek azonban attól tartanak, hogy a járványra hivatkozva nemcsak átmenetileg, de végleg elveszik tőlük a száznegyven ápolási, rehabilitációs, krónikus, bel-, és gyermekgyógyászati ágyat, netán idősek otthonává alakítják át az intézmény ezen részét, s csak a járóbeteg-ellátást tartják meg. Aggodalmaikat a már több mint hatezer tagot számláló Nem adjuk a kórházunkat! elnevezésű közösségi oldalukon is közreadták, s bejelentették: szombaton tiltakozó demonstrációt tartanak azért, hogy újból fogadjanak fekvőbetegeket a vásárosnaményi intézményben. - Míg országszerte mindenhol újranyitották a kórházi osztályokat - a legutolsót július 1-jén -, addig a mi városunkban ez a mai napig nem történt meg. Negyvenezer ember maradt kórházi fekvőbeteg ellátás nélkül, rákényszerülve arra, hogy távol, más városokban kezeltesse magát, miközben kórházunk soha nem ápolt koronavírusos beteget. A beregi térség elszegényedő, idősödő, beteg embereire aránytalanul nagy terhet ró a felesleges utaztatás és időtöltés, amit a tömegközlekedés silány járatszámai csak felerősítenek, tovább fokoznak – fogalmaztak. Sápi Mónika jogász, a megmozdulás szervezője a Népszavának az mondta: nem lehet megjósolni, hányan jelennek majd meg a tüntetésen, mert nagyon sok a megfélemlített, a hatalomnak kiszolgáltatott ember ebben a térségben. Rengetegen élnek közmunkából, s számuk a város varrodájának bezárása után vélhetően még nőni fog. Szavai szerint elsősorban a betegeket érinti hátrányosan, hogy sokat kell utazniuk az ellátásért: egy lónyai lakosnak például a gyér hálózatú tömegközlekedés miatt akár több óráig is eltarthat eljutni a számára most kijelölt fehérgyarmati kórházba, hiába, hogy a két település között „csak” harminc kilométer a távolság. De a kórház alkalmazottainak sem könnyebb az életük, nekik is utazni kell, ha a fekvőbeteg ellátásban dolgoznak: az ő „ágyaikat”, amely mellett a szolgálatot látják el, szintén a fehérgyarmati kórházban jelölték ki. Egyikük elmondása szerint ez is okoz némi feszültséget a befogadó intézmény munkatársai és közöttük, hisz mindenki félti az állását, s nem szeret konkurenciát látni maga mellett. Lukács László György jobbikos országgyűlési képviselő az ügyben kérdést intézett a parlamentben Kásler Miklóshoz. Szerinte a vásárosnaményi kórház esete azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak papíron gondoskodtak az esetleges Covid-fertőzöttek számára kijelölt húsz százalékos kapacitás megteremtéséről. - Mindenki számára világos, hogy önmagában a vásárosnaményi kórház sem a technikai, sem személyi feltételekkel nem rendelkezik a tényleges betegek nagyszámú kezelésére. Azzal, hogy a komplett kórház gyakorlatilag funkciókat veszítve zárva maradt, nem csak bosszúságot és nehézséget okoztak a beregi lakosoknak, hanem minden bizonnyal egy részleges kórházbezárást készítenek elő a telephelyen – érvelt. Hozzátette: felháborító, hogy mindehhez a járványt használják fel ürügynek. - Nem véletlenül lesz szombaton demonstráció a meghozott intézkedésekkel szemben, és nem véletlenül követelik vissza a helyi lakosok az érdemi ellátásukat az elődeik – vagyis nem az állam - által épített kórházukba – fogalmazott. Rétvári Bence államtitkár erre úgy reagált: a fekvőbeteg-ellátás a megye más telephelyein biztosított volt, szeptembertől pedig tervezetten, a járványhelyzet alakulását is figyelembe véve megkezdik a vásárosnaményi kórház korábbi kapacitásának visszaállítását. Mindezt megerősítette a vásárosnaményi kórház lapunknak adott válasza, amely szerint szeptember elsejétől a jelenleg Fehérgyarmaton működő belgyógyászati fekvőbeteg-ellátó osztályok változatlan kapacitásokkal kezdik meg, illetve folytatják működésüket a vásárosnaményi telephelyen belgyógyászati aktív, krónikus, valamint, ápolási osztályokkal. A tüntetés szervezői erre úgy reagáltak: majd akkor hiszik el ezt az ígéretet, ha azt be is váltják a döntéshozók.  

Zivatar, felhőszakadás és hőség – Országszerte figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 34 fok között várható.
BaranyaBács-KiskunBékés, Borsod-Abaúj-ZemplénCsongrád-CsanádHajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-BeregJász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre a zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Felhőszakadásokra Baranya, Bács-KiskunCsongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyében figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint a reggeli, délelőtti órákban az északi, északkeleti megyékben, majd délutántól a déli, délkeleti tájakon mutatkozik jobb esély néhol zivatar kialakulására. Délen felhőszakadás, jégeső és szél is társulhat a zivatarokhoz.
A déli és a középső tájakon a középhőmérséklet jellemezően meghaladja a 25 fokot. A hőség miatt a fővárosban és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, BékésCsongrád-Csanád, FejérHajdú-Bihar, SomogyJász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében is riasztások vannak érvényben.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 34 fok között várható, késő estére 20 és 26 fok közé hűl le a levegő.

Bűncselekmény az indexes híváslista kiadása

M. László Ferenc Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Jogászok szerint nemcsak a lista adatainak nyilvánosságra hozatala, de a szolgáltatótól való lekérése is szabálytalan lehetett.
„Az Index kirúgott főszerkesztőjének híváslistája bizonyítja: az Altus egyik telefonszámán folyamatosan Gyurcsánynét hívta”. Ezzel a címmel jelent meg az kormányközeli Origón egy cikk, amely azt állította, az Index múlt hét szerdán leváltott főszerkesztője, Dull Szabolcs baloldali politikusokkal egyeztetve maga „robbantotta szét” az általa vezetett hírportált.    Jogászok szerint nemcsak a lista adatainak nyilvánosságra hozatala, de a szolgáltatótól való lekérése is szabálytalan lehetett. A legrosszabb forgatókönyv, hogy az ügyészség kérte ki, esetleg titkosszolgák turkáltak egy független lap adatai közt. Az sem zárható ki, hogy a helyreigazítási pereit rendszeresen elveszítő Origo megint kamuzott.      A legfontosabb kérdés, hogy ki kérheti le a szolgáltatótól a híváslistát. Mint azt a Népszavának Dull elmondta, a telefonja a céges flottába tartozott, az Index.hu Zrt. fizette a számlát. A cég ügyeit az igazgatósági elnöke, Dull korábbi munkáltatója, Bodolai László intézi. A volt főszerkesztő azt mondta, ő nem rendelkezik azzal a kóddal, amivel lekérhető a lista, Bodolai pedig a Népszavának kedden azt nyilatkozta, sem ő, sem más a cégnél nem kérte le a híváslistát a szolgáltatótól. Ezt azt jelenti, hogy vagy nem mond igazat valaki, vagy a cégnél a szolgáltatóval kapcsolatban álló személy Bodolai tudta nélkül intézkedett, vagy az Origo bekamuzta, hogy lenne bizonyítéka az ügyben. Az kizárható, hogy Dull maga adta ki a listát, hogy aztán lejáratókampány indulhasson ellene.  – A munkáltató ellenőrizheti akár a híváslistát is, ha az adatok ellenőrzésének a célja a megfelelő munkavégzés felügyelete. Az így kapott adatokat más célra nem használhatják fel – nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, aki a konkrét esetet nem kívánta minősíteni, általánosságban értékelte a jogi helyzetet. Szerinte munkajogi szankciói lehetnek annak, ha valaki a céges eszközt személyes céljaira használja, arról azonban nincs szó, hogy az illető lemondana a személyes adatainak védelméről, és azokat a munkáltató bármire felhasználhatná. Az Európai Unió által lefektetett adatvédelmi, úgynevezett GDPR-szabályok tiltják, hogy munkáltató nyilvánossá tegye egy alkalmazott levelezését, híváslistáját vagy SMS-eit, hiába az ő eszközein találhatóak. Magyar György ügyvéd blogján pedig szerdán arról írt: arról is értesíteni kellett volna Dullt, ha ellenőrizni akarják a tevékenységét, még akkor is, ha volt arról megállapodás, hogy személyes hívásokat is indíthat céges telefonjáról. Remport szerint elvi lehetőség van arra is – ez lenne a legsúlyosabb forgatókönyv –, hogy a nemzetbiztonság vagy az ügyészség hozzáférjen a híváslistához, mert annak metaadataiban (a hívott szám és a hívás időpontja) bírói engedély nélkül is betekinthetnek, de ez is titkos nyomozati anyag lenne, kiszivárogtatása törvényellenes. Ám semmi nem utal arra, hogy folyna bármilyen nyomozás az Index körül - ami indokolná a nyomozóhatóság lépését. Bodolai azt nyilatkozta, hiába gyanítja, hogy Dull üzleti titkokat sértett, ő semmilyen feljelentést nem tett. A notórius feljelentő, Tényi István pedig kedden tett bejelentést, amit az ügyészségnek még be kell fogadnia. „Indokolt esetben a titkosszolgálatok is kikérhetik a híváslistát, ám jelen esetben nem látom, hogy erre lenne bármilyen jogalap” – mondta Gulyás József volt parlamenti képviselő, aki évekig volt a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Szerinte az is elképzelhető, hogy egykori titkosszolgák szerezték meg a listát, mert ehhez a kapcsolatrendszerük és a technikai tudásuk is megvan, ám ez teljesen illegális lenne. „Kérdés, hogy a jogállam mai állapotában fel fogják-e deríteni, hogy történt-e ilyen törvénysértés. Félek, hogy az ügy következmények nélkül marad” – mondta. Polyák Gábor médiajogász szerint a lista kiszivárogtatása a személyes adatok és a levéltitok védelmét is semmibe veszi, s mindkettő a Büntető törvénykönyvbe ütközik. Ugyanakkor a Népszava úgy értesült, a híváslistára való hivatkozás már Dull kirúgásának másnapján előkerült házon belül. Bodolai a szerkesztőknek többek között azzal indokolta a bizalomvesztést, hogy a főszerkesztő baloldali politikusokkal beszél az Index ügyeiről, és azt állította, ezt akár bizonyítani is tudja. Később, de még mielőtt az Origo előállt volna a keddi cikkével, egy zárt Facebook-csoportban Bodolai szintén megismételte állítását, amit a Media1-nek nyilatkozva végül megerősített. 

Lejáratókampány

Azt, hogy az Origo keddi anyaga mennyire illeszkedik a kormányzati kommunikációba, mi sem mutatja jobban, hogy a cikk megjelenése előtt nem sokkal Dömötör Csaba államtitkár azt állította, a tömeges indexes felmondások mögött Gyurcsány Ferenc, illetve a DK európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára áll. Érdekes, hogy szerdán már a fideszes narratívát fújó portál is visszakozott, cikkeiben már arra utalt, hogy „távozó indexesek” beszéltek a volt főszerkesztő hívásairól. Ráadásul a Fidesz által írt, 2011-ben hatályba lépett médiatörvény kifejezetten védi a lapok forrásait, Polyák szerint csakis súlyos bűncselekmény esetén és bírói felszólításra köteles felfedni beszélgetőpartnereinek, informátorainak kilétét.