Bűncselekmény az indexes híváslista kiadása

Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Jogászok szerint nemcsak a lista adatainak nyilvánosságra hozatala, de a szolgáltatótól való lekérése is szabálytalan lehetett.
„Az Index kirúgott főszerkesztőjének híváslistája bizonyítja: az Altus egyik telefonszámán folyamatosan Gyurcsánynét hívta”. Ezzel a címmel jelent meg az kormányközeli Origón egy cikk, amely azt állította, az Index múlt hét szerdán leváltott főszerkesztője, Dull Szabolcs baloldali politikusokkal egyeztetve maga „robbantotta szét” az általa vezetett hírportált.    Jogászok szerint nemcsak a lista adatainak nyilvánosságra hozatala, de a szolgáltatótól való lekérése is szabálytalan lehetett. A legrosszabb forgatókönyv, hogy az ügyészség kérte ki, esetleg titkosszolgák turkáltak egy független lap adatai közt. Az sem zárható ki, hogy a helyreigazítási pereit rendszeresen elveszítő Origo megint kamuzott.      A legfontosabb kérdés, hogy ki kérheti le a szolgáltatótól a híváslistát. Mint azt a Népszavának Dull elmondta, a telefonja a céges flottába tartozott, az Index.hu Zrt. fizette a számlát. A cég ügyeit az igazgatósági elnöke, Dull korábbi munkáltatója, Bodolai László intézi. A volt főszerkesztő azt mondta, ő nem rendelkezik azzal a kóddal, amivel lekérhető a lista, Bodolai pedig a Népszavának kedden azt nyilatkozta, sem ő, sem más a cégnél nem kérte le a híváslistát a szolgáltatótól. Ezt azt jelenti, hogy vagy nem mond igazat valaki, vagy a cégnél a szolgáltatóval kapcsolatban álló személy Bodolai tudta nélkül intézkedett, vagy az Origo bekamuzta, hogy lenne bizonyítéka az ügyben. Az kizárható, hogy Dull maga adta ki a listát, hogy aztán lejáratókampány indulhasson ellene.  – A munkáltató ellenőrizheti akár a híváslistát is, ha az adatok ellenőrzésének a célja a megfelelő munkavégzés felügyelete. Az így kapott adatokat más célra nem használhatják fel – nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, aki a konkrét esetet nem kívánta minősíteni, általánosságban értékelte a jogi helyzetet. Szerinte munkajogi szankciói lehetnek annak, ha valaki a céges eszközt személyes céljaira használja, arról azonban nincs szó, hogy az illető lemondana a személyes adatainak védelméről, és azokat a munkáltató bármire felhasználhatná. Az Európai Unió által lefektetett adatvédelmi, úgynevezett GDPR-szabályok tiltják, hogy munkáltató nyilvánossá tegye egy alkalmazott levelezését, híváslistáját vagy SMS-eit, hiába az ő eszközein találhatóak. Magyar György ügyvéd blogján pedig szerdán arról írt: arról is értesíteni kellett volna Dullt, ha ellenőrizni akarják a tevékenységét, még akkor is, ha volt arról megállapodás, hogy személyes hívásokat is indíthat céges telefonjáról. Remport szerint elvi lehetőség van arra is – ez lenne a legsúlyosabb forgatókönyv –, hogy a nemzetbiztonság vagy az ügyészség hozzáférjen a híváslistához, mert annak metaadataiban (a hívott szám és a hívás időpontja) bírói engedély nélkül is betekinthetnek, de ez is titkos nyomozati anyag lenne, kiszivárogtatása törvényellenes. Ám semmi nem utal arra, hogy folyna bármilyen nyomozás az Index körül - ami indokolná a nyomozóhatóság lépését. Bodolai azt nyilatkozta, hiába gyanítja, hogy Dull üzleti titkokat sértett, ő semmilyen feljelentést nem tett. A notórius feljelentő, Tényi István pedig kedden tett bejelentést, amit az ügyészségnek még be kell fogadnia. „Indokolt esetben a titkosszolgálatok is kikérhetik a híváslistát, ám jelen esetben nem látom, hogy erre lenne bármilyen jogalap” – mondta Gulyás József volt parlamenti képviselő, aki évekig volt a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Szerinte az is elképzelhető, hogy egykori titkosszolgák szerezték meg a listát, mert ehhez a kapcsolatrendszerük és a technikai tudásuk is megvan, ám ez teljesen illegális lenne. „Kérdés, hogy a jogállam mai állapotában fel fogják-e deríteni, hogy történt-e ilyen törvénysértés. Félek, hogy az ügy következmények nélkül marad” – mondta. Polyák Gábor médiajogász szerint a lista kiszivárogtatása a személyes adatok és a levéltitok védelmét is semmibe veszi, s mindkettő a Büntető törvénykönyvbe ütközik. Ugyanakkor a Népszava úgy értesült, a híváslistára való hivatkozás már Dull kirúgásának másnapján előkerült házon belül. Bodolai a szerkesztőknek többek között azzal indokolta a bizalomvesztést, hogy a főszerkesztő baloldali politikusokkal beszél az Index ügyeiről, és azt állította, ezt akár bizonyítani is tudja. Később, de még mielőtt az Origo előállt volna a keddi cikkével, egy zárt Facebook-csoportban Bodolai szintén megismételte állítását, amit a Media1-nek nyilatkozva végül megerősített. 

Lejáratókampány

Azt, hogy az Origo keddi anyaga mennyire illeszkedik a kormányzati kommunikációba, mi sem mutatja jobban, hogy a cikk megjelenése előtt nem sokkal Dömötör Csaba államtitkár azt állította, a tömeges indexes felmondások mögött Gyurcsány Ferenc, illetve a DK európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára áll. Érdekes, hogy szerdán már a fideszes narratívát fújó portál is visszakozott, cikkeiben már arra utalt, hogy „távozó indexesek” beszéltek a volt főszerkesztő hívásairól. Ráadásul a Fidesz által írt, 2011-ben hatályba lépett médiatörvény kifejezetten védi a lapok forrásait, Polyák szerint csakis súlyos bűncselekmény esetén és bírói felszólításra köteles felfedni beszélgetőpartnereinek, informátorainak kilétét. 

„Csípte az illetékesek szemét”

Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egyetlen nap alatt nagyot változott a világ Szigligeten: a múlt hét elején még a település jövőjéről beszélt, egy nappal később viszont lemondott a polgármester. Mi lehet a háttérben?
– Tükörbe akar nézni egy év múlva is. Vendégek híján a presszó teraszán unottan ücsörgő pincér a sokadik kérdésünkre préseli ki magából e rövidke mondatot, aztán visszatemetkezik a keresztrejtvényébe. A válasz olyan sokatmondó, amilyen tömör. Véleményével nincs egyedül, a Népszava által megszólított helyiek mind ezt gondolják. A falut 18 éve vezető Balassa Balázs július 23-án dobta be a törölközött. Alig kilenc hónappal azután, hogy újabb öt esztendőre megválasztották. Vele együtt a négy tagú képviselő-testület is lemondott. – Állítólag tavaly már nem akart indulni, de amikor kiderült, kik szeretnének pályázni a székére, mégis vállalta az újabb ciklust – magyarázza egy asszony a posta előtt. Végül nem lett ellenfele, mert azt mindenki tudja a faluban: ha ő elindul, akkor polgármester lesz, mert a többség őt akarja. „Neki tényleg csak Szigliget számított, ha igazából hatalmat akarna, lett volna rá lehetősége feljebb lépni. Lehetett volna parlamenti képviselő vagy nagy ember a megyében. De nem akart elmenni innen, s neki köszönhető, hogy Szigliget még nem olyan, mint Tihany” – jellemzi Balassát. Ezzel beszélgetőpartnerünk arra utalt, hogy az óriásberuházások, a NER-celebek építkezései miatt a nagy múltú település lassan felismerhetetlen, a természeti értékek is veszélybe kerültek. Való igaz, a 71-es útról Badacsony után lekanyarodva mintha nem is a Balaton-partra érkezne az ember. Egy élhető kistelepülés bújik meg a hegyoldalban, amelyet valahogyan elkerült az elmúlt tíz év NER-őrülete. Sehol egy lezárt partszakasz, épülő gigaszálloda, kisajátított-átjátszott hajdani állami ingatlan. A helyiek szerint Balassa dacolt a NER-polippal. – Voltak itt tervek, elképzelheti! – állítja egy a háza előtt füvet nyíró férfi. – A polgármester nem engedett idejönni senkit, semmilyen csodaígéret nem vett be. Balassa nem véletlenül nem szavazta meg az állami hajózási társaság közgyűlésén a Bahart új terveit sem, hiszen Szigliget rosszul jött volna ki a dologból. A faluban van vitorláskikötő, amit dobra lehet verni, bérbe lehet adni. A polgármesternek viszont éppenséggel az volt a célja – állítják a helyiek –, hogy a falu maradjon meg olyannak, amilyen most. Erről szóltak a polgármester Szigligettel kapcsolatos tervei is: egy nappal lemondása előtt a Hírbalatonnak még arról beszélt, hogy nemcsak a tíz éve bevezetett, szigorú építési szabályokkal próbálják konzerválni a jelent, de két nagy parkolóval, s a falun belüli elektromos buszok csatasorba állításával, a kerékpáros turizmus támogatásával a forgalmat is csökkentenék. Aztán alig huszonnégy óra alatt az álomprojektből rémálom lett. – Nagyjából mi voltunk az utolsók, ahol még nem jelent meg a nagytőke – mondja egy férfi a Patak utcában. Ő csak nyaralótulajdonos, de ismeri a helyi viszonyokat, s úgy beszél Balassáról, aki az utolsó nádszálnak is utána nézett, ha a falu érdeke úgy kívánta. – Pedig, ha akarnák, lenne hely a nagy építkezések számára, s pláne lenne itt mit vinni – teszi hozzá sejtelmesen a közeli alkotóház felé intve. Az épület a vár mellett Szigliget egyik országos hírű intézménye, a 20. századi magyar irodalom egyik ikonikus helye saját partszakasszal, kis kikötővel. Eszményi hely egy exkluzív luxusüdülőt álmodó NER-lovagnak, ráadásul a hajdani kastélyt nemrég felújították, így nemcsak jövedelmező, de költségkímélő projekt is lehetne. – Lehet, hogy nagy a nyomás, de szerintem a várprojektből lett elege a polgármesternek – nyit új fejezetet egy vendéglős. – Úgy nyolc-tíz éve kezdődött a felújítás, akartak itt mindenféle hülyeséget építeni a régi romhoz, de nem engedte. Ami persze csípte az illetékesek szemét. Forrásaink szerint a bajok ez után kezdődtek csak igazán: három éve Szigliget újabb, közel félmilliárd forintot nyert a vár fejlesztésére, és bár már régen le kellett volna zárni a projektet, a munkálatok még most is tartanak. Ami azonban ennél is komolyabb probléma, hogy a falu meghitelezte az államnak a pályázati pénzt, vagy legalábbis egy részét, amelyet a mai napig nem kapott meg. Így aztán polgármester – állítják a helyiek – belefáradt a harcba a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. Állítólag az is felmerült, hogy a bonyodalmak miatt a falu egyik jelképének számító vár tulajdonjogát átvenné az állam. Mindez persze csak találgatás, Balassa Balázs ugyanis a lemondás óta nem szólalt meg. Lapunk megkeresését is hárította, pontosabban nekünk is azt a nyilatkozatot küldte át, amit korábban a Hírbalatonnak tett: „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkát, amiben hiszek, és amit képviseltem”, s „egyre nehezebben élem meg az igazságtalan, rosszindulatú támadásokat. Rá kellett döbbennem arra, hogy nagyon megváltozott az a közeg, ami körülvesz bennünket, és amiért korábban időt, energiát nem kímélve szerettem dolgozni”. Távozásának konkrét okáról azonban nem beszélt, azt mondta, talán majd egyszer. A Népszava érdeklődésére, mikor jön el ez az idő, Balassa Balázs azt mondta konkrétumok említése nélkül, hogy egy bizonyos döntésre vár. Annyit azonban elismerte, lemondását külső okok váltották ki.

NER-tenger

Alig akad már olyan tóparti település, ahova a Nemzeti Együttműködés Rendszerének haszonélvezői ne tették volna be a lábukat. Elég ránézni a turizmusfejlesztésre szánt állami támogatásokat osztó Kisfaludy-program nyerteseinek májusban közzétett listájára. A több mint 83 milliárd forint jelentős részét Mészáros Lőrinc, és üzlettársa, Szíjj László, a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve volt üzlettársa, Paár Attila, az Orbán Viktorral közismerten baráti viszonyt ápoló Garancsi István cégei, a NER-be az utóbbi években beilleszkedő Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és a Mol vezetője, Hernádi Zsolt cégei kapták zömében balatoni fejlesztésekre. A kormányközeli milliárdosok balatoni területfoglalása Tiborcz bő öt évvel ezelőtti keszthelyi kikötővásárlásával vette kezdetét: az Orbán vejéhez köthető cég – a helyi önkormányzat hathatós közreműködésével – megvásárolta a Bahart Zrt. keszthelyi kikötőjét, amelyhez az akkor állami résztulajdonban lévő Gránit Bank adott több mint félmilliárdos kölcsönt. Szintén Tiborcz-közeli cég szerezte meg a városban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót, előbbi felújításához 3,99 milliárdos támogatás érkezett az állami Kisfaludy-programból, s hajdani Zala kemping is a kormányfő vejének köreihez – Paár Attila WHB-csoportjához és ifj. Szeivolt István Épkar Zrt.-jéhez – került. A pusztulásra ítélt Hotel Via helyén hamarosan az ötcsillagos Hotel Baron állhat majd Keszthelyen, a Szíjj érdekeltségébe tartozó projekt sikerességéhez összesen 5,8 milliárdos támogatást nyújtott a Kisfaludy-program. A déli parton a legjelentősebb projekt a hajdani aligai pártüdülő, a Club Aliga fejlesztése, amelynek tulajdonosa jelenleg Jellinek Dániel, korábban azonban ez a beruházás is a Tiborcz- és Mészáros érdekkörhöz tartozott. Ez a szabadstrandjukat féltő helyiek tiltakozását kiváltó fejlesztés 8,35 milliárdos állami támogatással valósulhat meg. Szántódon a BalaLand Hotelt a Matolcsy György MNB-elnök környezetéhez sorolt Nagy Róza érdekeltségéhez tartozó cég építi hárommilliárdos állami támogatással, Fonyódon pedig a gyerektábort újíthatja fel Mészáros és a Bahart igazgatótanácsi elnöke, Szabadics Zoltán 4,88 milliárdért. Mészáros Zánkán is feltűnt, a felcsúti oligarcha érdekeltsége 16,7 milliárdot kapott a helyi gyermektábor felújítására. Tihanyban Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt CDHT Hotel Projekt Kft.-je építi a Tihanyi Kastélyszállót a hajdani Habsburg-kastély területén 11,5 milliárdos állami támogatással. Balatonfüreden 5,4 milliárdos állami támogatással a Nemzeti Vitorlásközpont újulhat meg természetesen egy kormányközeli cég, az egykoron Mészáros-érdekeltségű Appennin leányvállalata közreműködésével. Csányi Sándor egyik vállalkozása pedig 550 milliót kapott a Kisfaludy-programból egy e-kikötő kialakítására. Balatonalmádiban a Mészáros-féle Hotel Bál Resort felújítására adott az állam 1,45 milliárdot, míg Balatonkenesén a Fidesz-közeli őrző-védő cég vezetője, Varga Lajos és köre újíthatja fel az egykori Telekom szállodát 2,75 milliárdos állami hozzájárulással.
Szerző
Témák
Balaton NER

Senki sem mozdult a bulinegyedért

Publikálás dátuma
2020.07.29. 20:38

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A nagyszabású tüntetés először utcabállá változott volna, végül az utolsó pillanatban le is mondták a szervezők.
Noha nagy felháborodást váltott ki még júniusban, hogy a koronavírus-járvány közepette a Niedermüller Péter (DK) által vezetett erzsébetvárosi önkormányzat kihirdette a belvárosi szórakozó helyek korlátozásáról szóló rendeletét, szerda estére hiába hirdettek megmozdulást a bulinegyed jövőjéért. A nagyszabású tüntetés először utcabállá változott volna, végül az utolsó pillanatban le is mondták a szervezők. „Nagyon harcias volt a szervezés, és noha sok vendéglátós egyetértett azzal, hogy a válsághelyzet közepette nem volt időszerű, sőt káros az új szabályok kihirdetése, inkább kihátráltak az ügy mögül” – fogalmazott a szervezésre rálátó forrásunk. Elmondása szerint évek óta komoly problémája a vendéglátóknak, hogy bár fontosnak látják a közös érdekképviseletet, mikor konfrontációra kerülne sor a kerülettel, akkor mindenki a saját vállalkozásának érdekeit nézi, hogy ne érintse hátrányosan a tiltakozás. Ennek következményének tudja be, hogy a szervezők elálltak a tüntetéstől.  Pedig a vendéglátóhelyeket a kieső turizmus okozta válság és a korlátozások is hátrányosan érintek. Rengeteg étterem és szórakozóhely él meg súlyos veszteségeket, széleskörűek voltak az elbocsátások, illetve sok stáb csökkentett számban dolgozik.  „Az évek óta tartó kerületi politikai nyomás miatt sok vendéglátó nem mert kiállni a demonstráció mellett, így sosem lesz eredményes az érdekek érvényesítése” – felelte kérdésünkre Német G. Dániel szervező. Hozzátette, a rendőrségnél késésbe kerültek, veszélyben volt, hogy nem lesz hivatalos engedélyük, ezért is döntöttek a lemondás mellett.  A erzsébetvárosi rendelet szerint nyár végétől a nagyobb szórakozóhelyeknek vendégszámlálót kell használniuk és csökkenteniük kell a zaj szintjét. Minden helynek ügyelnie kell arra, hogy alkoholt ne lehessen az utcán fogyasztani a teraszok kivételével, illetve a tisztaságról is gondoskodniuk kell. Emellett az önkormányzat szigorúan ellenőrizni kezdte a teraszengedéllyel rendelkező helyeket – betartatva egy több éves szabályozást –, hogy valóban bezárják-e este 10 órakor, bizonyos helyeken éjfélkor a teraszokat. Ez ugyancsak élezte a feszültségeket a vendéglátók körében, akik súlyos bírságokat kaptak erősen véleményes esetekben is. Niedermüller Péter a tiltakozó hangokra válaszul jelezte, hogy a teraszok szabályozásában lehetnek módosítások, de a helyben lakók érdekeit mindenképp figyelembe veszik.
Frissítve: 2020.07.29. 23:35