Évtizedeken át észrevétlenül terjedhetett a koronavírus a denevérekben

Publikálás dátuma
2020.07.30. 08:21

Fotó: Vishal Bhatnagar/NurPhoto / AFP
Feltárták a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét.
Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 
40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen.

A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el.
David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője a BBC Newsnak elmondta, hogy miközben a SARS-CoV-2 koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, időben több évtizede szétváltak. „Ez azt jelzi, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra” – magyarázta.
A kutatók összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval. A SARS-CoV-2 genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlít a RaTG13 koronavírusra, amelynek mintáit egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13 vírustól. A kutatók felfedezték, hogy a kettőnek közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta.
A denevérek világszerte megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más vadállatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel szoros kapcsolatban állnak az illegális vadkereskedelem során.
Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2 vírus evolúciójában, de ez a legújabb tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelemben érintett állatok révén került át a vírus.
Szerző

Intelligens algoritmus állítja össze az iskolai menüt

Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:38
Bhután - A programnak köszönhetően helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó ételeket kapnak a gyerekek
Fotó: WFP
Az ENSZ világélelmezési szervezete, a World Food Programme integrált információs rendszerének segítségével ugyanannyi pénzből jóval több gyermeknek lehet tápláló ételt biztosítani az elmaradott országokban. A szoftver középpontjában a helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó menük tervezése áll. A világ 60 legszegényebb országában a számítások szerint nap mint nap több mint 70 millió gyermek érkezik éhesen az iskolába. Bár többségük legalább egyszer kap ételt a helyszínen, annak minősége és tápértéke a legtöbb esetben nem éri a megfelelő szintet. A rendszer első éles bevetésére 2019 második felében került sor az ázsiai Bhután egyik elmaradott régiójában. A végeredmény igazolta a fejlesztők várakozásait: a szoftver használatával az ugyanazt a tápértéket tartalmazó ételadagot 20 százalékkal kisebb költséggel állították elő, míg a rendelkezésre álló pénzkeretből összességében 70 százalékkal több élelmiszert szereztek be a helyi termelőktől. Az online eszköz fejlesztésében a legnagyobb magyar big data cég, a Starschema is jelentős szerepet vállal. Részben a Starschema szakértőinek munkája teszi lehetővé, hogy a WFP már idén további országokra terjessze ki az iskolai étkeztetést támogató programját. 
Szerző
Frissítve: 2020.07.29. 21:10

Jégkorszakból maradt moszatokat azonosítottak

Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: HAUSER Patrice / hemis.fr / AFP/hemis.fr
16 ezer éve élnek Skócia, Írország és Franciaország partjainál "drasztikus változásokat" is átvészelve, de most, az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében elpusztulhatnak.
A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál. A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén – írja a BBC egy fikológiai (moszattudományi) folyóiratban megjelent kutatást idézve.
A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén. A szakemberek szerint ezeknek a populációknak "drasztikus változásokat" átvészelve sikerült fennmaradniuk.
"A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel" – mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat. Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.
Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein. 
"A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra" – jegyezte meg a szakértő. "A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek" – mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa. 
A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
Szerző