Előfizetés

Intelligens algoritmus állítja össze az iskolai menüt

M.K.
Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:38
Bhután - A programnak köszönhetően helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó ételeket kapnak a gyerekek
Fotó: WFP
Az ENSZ világélelmezési szervezete, a World Food Programme integrált információs rendszerének segítségével ugyanannyi pénzből jóval több gyermeknek lehet tápláló ételt biztosítani az elmaradott országokban. A szoftver középpontjában a helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó menük tervezése áll. A világ 60 legszegényebb országában a számítások szerint nap mint nap több mint 70 millió gyermek érkezik éhesen az iskolába. Bár többségük legalább egyszer kap ételt a helyszínen, annak minősége és tápértéke a legtöbb esetben nem éri a megfelelő szintet. A rendszer első éles bevetésére 2019 második felében került sor az ázsiai Bhután egyik elmaradott régiójában. A végeredmény igazolta a fejlesztők várakozásait: a szoftver használatával az ugyanazt a tápértéket tartalmazó ételadagot 20 százalékkal kisebb költséggel állították elő, míg a rendelkezésre álló pénzkeretből összességében 70 százalékkal több élelmiszert szereztek be a helyi termelőktől. Az online eszköz fejlesztésében a legnagyobb magyar big data cég, a Starschema is jelentős szerepet vállal. Részben a Starschema szakértőinek munkája teszi lehetővé, hogy a WFP már idén további országokra terjessze ki az iskolai étkeztetést támogató programját. 

Koronavírus: télen csúcsokat dönthet, de nyáron is hatékony, nem hullámokban támad, és mindig is fertőz

BJ
Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:02

Fotó: Andrew Brookes / AFP
Nyáron sem szabad félvállról venni az előképeitől eltérően viselkedő kórokozót – figyelmeztetett a WHO.
Még mindig évszakokban gondolkodunk, pedig azt kellene észben tartani, hogy ez egy új vírus, és másként viselkedik, mint a korábban támadók – próbálta mindenkiben tudatosítani Margaret Harris, hogy ne a kialakult rutinok alapján gondolkodjon a koronavírusról. A WHO szóvivője szerint például el kell felejteni a járványhullámokat (így rohamoz az influenza), mert úgy tűnik, folyamatos jelenlétről, ha úgy tetszik, egyetlen nagy hullámról van szó - és időnként intenzívebb, máskor kevésbé aktív a kórokozó, de nem húzódik vissza. "A legjobb, amit tenni lehet, ellaposítani az emelkedő görbét, és aztán csökkenő ágba kényszeríteni egészen a zéró tengelyig" – fogalmazott.

Szerdai számok

A világon 16 682 030 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 659 374, a gyógyultaké pedig 9 711 187 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem reggeli adatai szerint.

Nem "főtt meg"

Hiába reméltük tavasszal, hogy a meleg megfékezi a vírust, a júliusi hőhullám idején mégis erőre kap a járvány, a jelenség okára egyelőre nincs válasz – írja a Webbeteg. Az időjárási feltételek hasonlóak voltak Új-Zéland egyes részein, Dél-kelet Ausztrália bizonyos térségeiben, Dél-Afrikában és Argentína egyes területein, az esetek mégis jelentősen eltértek egymástól. Durva járványgócok alakultak ki Argentínában és Dél-Afrikában, eközben szinte érintetlen maradt Új-Zéland, és meglehetősen kevés eset fordult elő Ausztráliában. Azaz nem lehet mindent az időjárással magyarázni.
A Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, a legnagyobb gócok pedig éppen a legmelegebb államokban alakultak ki. A Princeton Environmental Institute kutatói a Science Magazinban azt írták: talán hat a vírusra az időjárás, ám valószínűtlen, hogy a nyár érdemben befolyásolná a megbetegedés terjedését, vagy épp a visszaszorulását. Bár ők is úgy gondolják, hogy a vírust gyengítheti a napsugárzás és a meleg, a kutatás fő megállapítása az, hogy egy új vírus nem talál(hat)ja szemben magát immunitással, ezért jóval hatékonyabban támad, így terjedhet futótűzként is, időjárástól függetlenül. Ez akkor is igaz, ha a koronavírus egyébként az influenzához hasonlóan vakcina nélkül szezonálisan térne vissza, de most még alapvetően a lakossági "védtelenség" befolyásolja a mozgását. A kutatók megjegyezték, a tél hozhat új csúcsokat is.
A Maryland Egyetem virológus kutatói a JAMA tudományos folyóiratban arról írtak, hogy bár a SARS-CoV-2 vírusra rosszul hat a meleg és a napsugárzás, valószínűleg könnyebben terjed hideg, száraz időben, még a hőségtől legyengült vírusok sem tűnnek el a nyári hónapokban. Ez főleg a mobilitással magyarázható; a magas hőmérséklet és páratartalom a déli államokban arra készteti az embereket, hogy légkondicionált helyiségekbe húzódjanak. Mivel ezekben ablakot sem nyitnak, minden adott a vírus átadására, a gócok kialakulására.

Nem örök a védettség

A svéd egészségügyi hatóságok szerint fél évig tart a fertőzésen átesett emberek koronavírussal szembeni immunitása, függetlenül attól, hogy a szervezetük termelt-e antitestet vagy sem. Anders Tegnell epidemiológus szerint azonban immunitás esetén is terjeszthető a vírus, ezért mindenkinek be kell tartania a szociális távolságtartás szabályait és a higiéniai előírásokat – írta a Portfolio.
Néhány hete az Index azt írta, hogy egy új tanulmány szerint a Covid-19-ből felépült betegeknél három hét után tetőzik a vírus ellen fellépő antitestek száma, három hónappal később viszont megcsappan. A King's College London tudósai több mint 90 beteget és kórházi dolgozót vizsgáltak meg, akiknek 60 százaléka hatékony immunreakcióval lépett fel a fertőzés ellen, de három hónappal később csak 17 százaléknál volt hasonlóan erős a védelem. Az antitestek száma akár a huszonharmadára is csökkenhetett, de olyanok is voltak, akiknél már ki sem tudták mutatni jelenlétüket. 
Egyelőre úgy tűnik, hogy minél súlyosabb valakinél a Covid-19 lefolyása, annál több antitestet termel. A kutatók arra számítanak, hogy az immunrendszer memóriája miatt egy esetleges újrafertőződéskor enyhébb lehet a betegség lefolyása, viszont ugyanolyan fertőző, mint először. A kutatás eredménye szerint egy esetleges védőoltás is hasonló eredményeket érhet el, így lehet, hogy a védettséghez az influenzához hasonlóan rendszeres oltásra lesz szükség.

Később is felismerhetik

A Webbeteg hétfői cikke szerint nem baj, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek gyorsan gyengülnek és elillannak, szingapúri kutatók szerint az immunrendszerben lévő T-, illetve B-sejtek emlékeznek a vírusra, így be tudják indítani az immunválaszt. A T-sejtek képesek megölni a megfertőzött sejteket, ezáltal lassítják a vírus szervezeten belüli terjedését, és segítenek megtanítani a B-sejteknek, hogyan hozzanak létre antitesteket. A Nature című tudományos lap számolt be a kutatásukról, amely szerint a 2003-as koronavírus-fertőzést, a SARS-t túlélők szervezetében talált „emlékező” T-sejtek felismerték az új koronavírust is. Vizsgáltak olyan embereket is, akik nem fertőződtek meg egyik koronavírussal sem, több mint felüknél találtak azonban olyan védő (protektív) T-sejteket, ami arra utal, hogy szervezetük valaha már találkozhatott valamilyen koronavírussal, így él bennük egy előzetesen kialakult (pre)immunitás az újjal szemben is.  

Jégkorszakból maradt moszatokat azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 16:27
Képünk illusztráció
Fotó: HAUSER Patrice / hemis.fr / AFP/hemis.fr
16 ezer éve élnek Skócia, Írország és Franciaország partjainál "drasztikus változásokat" is átvészelve, de most, az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében elpusztulhatnak.
A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál. A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén – írja a BBC egy fikológiai (moszattudományi) folyóiratban megjelent kutatást idézve.
A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén. A szakemberek szerint ezeknek a populációknak "drasztikus változásokat" átvészelve sikerült fennmaradniuk.
"A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel" – mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat. Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.
Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein. 
"A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra" – jegyezte meg a szakértő. "A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek" – mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa. 
A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.