Tizenkilenc újabb embernél mutatták ki a koronavírust

Publikálás dátuma
2020.07.30. 09:35

Fotó: Varga György / AFP/MTI
76 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.
Tizenkilenc újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4484-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, így az elhunytak száma változatlanul 596 fő, 3346-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 542 fő – közölték csütörtökön a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 34 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, és a gyógyultak 45 százaléka budapesti. 76 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 336 461 mintavétel történt eddig. „A járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzuk a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. A beutazási korlátozások bevezetése óta a hatósági házi karanténban lévők száma emelkedett, jelenleg 7819 embernél van érvényben. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. A kormány, az Operatív Törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a járványügyi helyzetet, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz. Az általános szabályok változatlanok: továbbra is viselni kell a maszkot az üzletekben, a tömegközlekedésben és továbbra sem tartható 500 fő feletti zenés, táncos rendezvény” – írták. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (2044) és Pest megyében (682) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (380), Komárom-Esztergom (312) és Zala (264) megye. A legkevesebb fertőzött Tolna (15), Békés (15), Jász-Nagykun-Szolnok (23) és Vas (24) megyében van Magyarországon.

Meghaladta a 17 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

A világon 17 029 155 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 667 011, a gyógyultaké pedig 9 948 163 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban még 16 682 030 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 659 374, a gyógyultaké pedig 9 711 187 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

Szerző

Index-rovatvezető: Ez évek óta időzített bomba volt, amely most robbant fel

Publikálás dátuma
2020.07.30. 08:49

Fotó: Béres Márton / Népszava
Valójában nem Bodolai a valódi aktor ebben a történetben – mondta Jenei Miklós.
Évek óta egy időzített bomba volt, amely most robbant fel – így jellemezte az Index működési modelljét Jenei Miklós, a portál gazdasági rovatvezetője a Klubrádió műsorában. Jenei azt mondta: a felmondások teljesen közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Dull Szabolcs főszerkesztőt kirúgták, kicsit távolabbról nézve pedig az, hogy úgy érezték, a függetlenségüket ezzel olyan mértékben sértették, ami már nem vállalható. Mint mondta, a szerkesztőségnek megalakulása óta alapelve volt, hogy senki nem szólhat bele abba, mit írnak, miről írnak és kik a munkatársaik. Úgy fogalmazott,
ha valaki kívülről áttöri ezt a pajzsot, amelyet a szerkesztőség eddig tartani tudott, akkor a függetlenségük már vállalhatatlan mértékben sérül, ezért számít ez vörös vonalnak.

Jenei Miklós azt is mondta, hogy Gerényi Gábor korábbi Index-alapítónak, az Azonnali.hu társtulajdonosának volt egy tanácsadóként megfogalmazott terve; őt és tanácsadótársát, Erdélyi Zsoltot az Index vezetésének „fejére ültették”, nem kérték fel őket, hanem rájuk kényszerítette ezt a helyzetet az Indamedia, amely körbeveszi és pénzügyileg kontrollálni tudja az Indexet. Ezek a tanácsadók olyan átalakítási tervet fogalmaztak meg – ki akartak szervezni rovatokat –, amely a szerkesztőség végét jelentette volna – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a márciusban érkezett „Fidesz-közeli médiavégrehajtó”, Vaszily Miklós milyen befolyással volt az Index.hu vállalatra, Jenei Miklós azt mondta, ez nehéz és komplex helyzet. Arról van szó, hogy maga az Index.hu, amelyet látnak az olvasók, az újságírókból és néhány számítógépből áll, de annak felületeit már az Indamedia adja el, minden szolgáltatást tőle kell vásárolni, általuk ismeretlen szerződéseken keresztül. Az Index saját akaratából nem tudott szabadulni ebből a helyzetből és rajtuk, tehát az Indamedián múlt, mennyi reklámot ad el, abból mennyi jut vissza a szerkesztőséghez. Ez kódoltan már korábban is veszélyeztette az Indexet, de eddig nem volt olyan beavatkozási kísérlet, amely ellen kiálltak volna.
Ez „évek óta időzített bomba volt”, amely most robbant fel

– fogalmazott Jenei Miklós.

Jenei Miklós azt mondta: úgy jelenik meg ez kifelé, mintha Dull Szabolcs és Bodolai László állna szemben egymással, de nekik valójában nem Bodolaival volt az alapvető és közvetlen problémájuk. Sokat tett azért az elmúlt években, hogy ebben az alapítványi formában működhessenek, biztosan rengeteg villámot elhárított, ami érte a szerkesztőséget. Szerinte Bodolai próbált mozogni ebben a nagyon nehéz viszonyrendszerben, és most erősen elmérte a mozgásterét, de valójában „nem ő a valódi aktor” ebben a történetben.
Szerző
Témák
index média

Rémisztő helyzet: alig lesz utánpótlás tanárokból

Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya, a szakmai szervezetek aggódnak.
Alig több mint 6400-an nyertek felvételt idén valamilyen pedagógusképzésre, ami az elmúlt évek egy újabb negatív rekordja a felsőoktatásban. A felvi.hu friss adataiból jól látszik, hogy az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a tanárszakon továbbtanulók aránya. Igaz, idén a jelentkezők száma is rekordalacsony volt: 11,1 ezren próbáltak meg bekerülni a pedagógus szakokra, 37 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a helyzet rémisztő. Az eddigi tapasztalatok, tendenciák alapján ugyanis biztosan kijelenthető, hogy a felvettek számánál még kevesebben lesznek azok, akik eljutnak a diplomáig. A PSZ becslései szerint átlagosan a tanárszakos egyetemisták mintegy fele szerez oklevelet, s még közülük sem biztos, hogy mindenki tanárnak áll. Ráadásul a pedagógusszakmában jelentős a korai pályaelhagyás; azok közül, akik diploma után rögtön iskolában kezdenek dolgozni, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Totyik Tamás úgy véli, a most felvett 6400 elsőéves pedagógushallgatóból jó, ha 1500-an eljutnak majd a katedráig. Ezzel viszont veszélybe kerül az utánpótlás: a szakszervezet számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy majd nyugdíjba. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, Trencsényi László is. Mint mondta, a pedagógusok korfája nagyon rossz, szinte hónapról hónapra romlik, a fiatal tanárok hiánya egyre aggasztóbb. Szerinte több oka is van a jelentkezők nagyarányú csökkenésének. Ezek közé tartoznak a demográfiai változások (az érettségiző korosztály száma is csökkent), a felsőoktatásba való bejutás nehézségei, a bolognai rendszer megszüntetése a tanárképzésben, illetve az is, hogy az értelmiségi, s azon belül a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, különösen anyagi szempontból. A szakértők szerint a problémák a döntéshozók előtt is ismertek, ezt alátámasztja az is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban – az eddigiektől eltérően – már a pedagógusképzés területén is lehet államilag támogatott férőhelyekre jelentkezni. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bemutatott, 2020-as versenyképességi jelentésében is kénytelen volt elismerni, hogy a kormánypropaganda szólamaival ellentétben a tanári pálya anyagi megbecsülése Magyarországon az uniós átlagnál jelentősebb mértékben elmarad más, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban a közoktatásban dolgozók bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagkeresetének 64-74 százaléka (ugyanez az arány uniós szinten 85-95 százalék). Totyik Tamás szerint az oktatásirányításban is látják a gondokat, ám felsőbb szinteken nincs politikai akarat ezek megoldására. Abban a PSZ alelnöke és az MPT elnöke is egyetértett, ha nem változik a helyzet, nem lesz más megoldás, mint emelni a tanárok óraszámait és az osztályok maximális létszámát. Trencsényi László szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végszükség esetén pedagógiai képesítés nélküli oktatókat vonnak be a tanításba. – Ilyenre van már precedens az 1960-as évekből. Talán nem is kell mondanom, nem tett túl jót a közoktatásnak – fogalmazott. Totyik Tamás szerint elsősorban jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével lehetne vonzóbbá tenni a pedagóguspályát.  
Szerző