Index-rovatvezető: Ez évek óta időzített bomba volt, amely most robbant fel

Publikálás dátuma
2020.07.30. 08:49

Fotó: Béres Márton / Népszava
Valójában nem Bodolai a valódi aktor ebben a történetben – mondta Jenei Miklós.
Évek óta egy időzített bomba volt, amely most robbant fel – így jellemezte az Index működési modelljét Jenei Miklós, a portál gazdasági rovatvezetője a Klubrádió műsorában. Jenei azt mondta: a felmondások teljesen közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Dull Szabolcs főszerkesztőt kirúgták, kicsit távolabbról nézve pedig az, hogy úgy érezték, a függetlenségüket ezzel olyan mértékben sértették, ami már nem vállalható. Mint mondta, a szerkesztőségnek megalakulása óta alapelve volt, hogy senki nem szólhat bele abba, mit írnak, miről írnak és kik a munkatársaik. Úgy fogalmazott,
ha valaki kívülről áttöri ezt a pajzsot, amelyet a szerkesztőség eddig tartani tudott, akkor a függetlenségük már vállalhatatlan mértékben sérül, ezért számít ez vörös vonalnak.

Jenei Miklós azt is mondta, hogy Gerényi Gábor korábbi Index-alapítónak, az Azonnali.hu társtulajdonosának volt egy tanácsadóként megfogalmazott terve; őt és tanácsadótársát, Erdélyi Zsoltot az Index vezetésének „fejére ültették”, nem kérték fel őket, hanem rájuk kényszerítette ezt a helyzetet az Indamedia, amely körbeveszi és pénzügyileg kontrollálni tudja az Indexet. Ezek a tanácsadók olyan átalakítási tervet fogalmaztak meg – ki akartak szervezni rovatokat –, amely a szerkesztőség végét jelentette volna – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a márciusban érkezett „Fidesz-közeli médiavégrehajtó”, Vaszily Miklós milyen befolyással volt az Index.hu vállalatra, Jenei Miklós azt mondta, ez nehéz és komplex helyzet. Arról van szó, hogy maga az Index.hu, amelyet látnak az olvasók, az újságírókból és néhány számítógépből áll, de annak felületeit már az Indamedia adja el, minden szolgáltatást tőle kell vásárolni, általuk ismeretlen szerződéseken keresztül. Az Index saját akaratából nem tudott szabadulni ebből a helyzetből és rajtuk, tehát az Indamedián múlt, mennyi reklámot ad el, abból mennyi jut vissza a szerkesztőséghez. Ez kódoltan már korábban is veszélyeztette az Indexet, de eddig nem volt olyan beavatkozási kísérlet, amely ellen kiálltak volna.
Ez „évek óta időzített bomba volt”, amely most robbant fel

– fogalmazott Jenei Miklós.

Jenei Miklós azt mondta: úgy jelenik meg ez kifelé, mintha Dull Szabolcs és Bodolai László állna szemben egymással, de nekik valójában nem Bodolaival volt az alapvető és közvetlen problémájuk. Sokat tett azért az elmúlt években, hogy ebben az alapítványi formában működhessenek, biztosan rengeteg villámot elhárított, ami érte a szerkesztőséget. Szerinte Bodolai próbált mozogni ebben a nagyon nehéz viszonyrendszerben, és most erősen elmérte a mozgásterét, de valójában „nem ő a valódi aktor” ebben a történetben.
Szerző
Témák
index média

Rémisztő helyzet: alig lesz utánpótlás tanárokból

Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya, a szakmai szervezetek aggódnak.
Alig több mint 6400-an nyertek felvételt idén valamilyen pedagógusképzésre, ami az elmúlt évek egy újabb negatív rekordja a felsőoktatásban. A felvi.hu friss adataiból jól látszik, hogy az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a tanárszakon továbbtanulók aránya. Igaz, idén a jelentkezők száma is rekordalacsony volt: 11,1 ezren próbáltak meg bekerülni a pedagógus szakokra, 37 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a helyzet rémisztő. Az eddigi tapasztalatok, tendenciák alapján ugyanis biztosan kijelenthető, hogy a felvettek számánál még kevesebben lesznek azok, akik eljutnak a diplomáig. A PSZ becslései szerint átlagosan a tanárszakos egyetemisták mintegy fele szerez oklevelet, s még közülük sem biztos, hogy mindenki tanárnak áll. Ráadásul a pedagógusszakmában jelentős a korai pályaelhagyás; azok közül, akik diploma után rögtön iskolában kezdenek dolgozni, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Totyik Tamás úgy véli, a most felvett 6400 elsőéves pedagógushallgatóból jó, ha 1500-an eljutnak majd a katedráig. Ezzel viszont veszélybe kerül az utánpótlás: a szakszervezet számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy majd nyugdíjba. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, Trencsényi László is. Mint mondta, a pedagógusok korfája nagyon rossz, szinte hónapról hónapra romlik, a fiatal tanárok hiánya egyre aggasztóbb. Szerinte több oka is van a jelentkezők nagyarányú csökkenésének. Ezek közé tartoznak a demográfiai változások (az érettségiző korosztály száma is csökkent), a felsőoktatásba való bejutás nehézségei, a bolognai rendszer megszüntetése a tanárképzésben, illetve az is, hogy az értelmiségi, s azon belül a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, különösen anyagi szempontból. A szakértők szerint a problémák a döntéshozók előtt is ismertek, ezt alátámasztja az is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban – az eddigiektől eltérően – már a pedagógusképzés területén is lehet államilag támogatott férőhelyekre jelentkezni. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bemutatott, 2020-as versenyképességi jelentésében is kénytelen volt elismerni, hogy a kormánypropaganda szólamaival ellentétben a tanári pálya anyagi megbecsülése Magyarországon az uniós átlagnál jelentősebb mértékben elmarad más, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban a közoktatásban dolgozók bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagkeresetének 64-74 százaléka (ugyanez az arány uniós szinten 85-95 százalék). Totyik Tamás szerint az oktatásirányításban is látják a gondokat, ám felsőbb szinteken nincs politikai akarat ezek megoldására. Abban a PSZ alelnöke és az MPT elnöke is egyetértett, ha nem változik a helyzet, nem lesz más megoldás, mint emelni a tanárok óraszámait és az osztályok maximális létszámát. Trencsényi László szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végszükség esetén pedagógiai képesítés nélküli oktatókat vonnak be a tanításba. – Ilyenre van már precedens az 1960-as évekből. Talán nem is kell mondanom, nem tett túl jót a közoktatásnak – fogalmazott. Totyik Tamás szerint elsősorban jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével lehetne vonzóbbá tenni a pedagóguspályát.  
Szerző

Kórházukért tüntetnek a beregiek

Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:00

Fotó: SZSZBMK.HU
A koronavírusra hivatkozva bezártak Vásárosnaményban a fekvőbeteg-osztályok, a helyiek attól tartanak, ez ürügy lesz az ágyszámok csökkentésére.
A koronavírus miatt márciusban elrendelt, azóta megszüntetett veszélyhelyzet óta zárva vannak a vásárosnaményi kórház fekvőbeteg osztályai, hivatalosan ugyanis ez az intézmény biztosítja most a lehetséges COVID-fertőzöttek elhelyezését a megyében. A helyiek azonban attól tartanak, hogy a járványra hivatkozva nemcsak átmenetileg, de végleg elveszik tőlük a száznegyven ápolási, rehabilitációs, krónikus, bel-, és gyermekgyógyászati ágyat, netán idősek otthonává alakítják át az intézmény ezen részét, s csak a járóbeteg-ellátást tartják meg. Aggodalmaikat a már több mint hatezer tagot számláló Nem adjuk a kórházunkat! elnevezésű közösségi oldalukon is közreadták, s bejelentették: szombaton tiltakozó demonstrációt tartanak azért, hogy újból fogadjanak fekvőbetegeket a vásárosnaményi intézményben. - Míg országszerte mindenhol újranyitották a kórházi osztályokat - a legutolsót július 1-jén -, addig a mi városunkban ez a mai napig nem történt meg. Negyvenezer ember maradt kórházi fekvőbeteg ellátás nélkül, rákényszerülve arra, hogy távol, más városokban kezeltesse magát, miközben kórházunk soha nem ápolt koronavírusos beteget. A beregi térség elszegényedő, idősödő, beteg embereire aránytalanul nagy terhet ró a felesleges utaztatás és időtöltés, amit a tömegközlekedés silány járatszámai csak felerősítenek, tovább fokoznak – fogalmaztak. Sápi Mónika jogász, a megmozdulás szervezője a Népszavának az mondta: nem lehet megjósolni, hányan jelennek majd meg a tüntetésen, mert nagyon sok a megfélemlített, a hatalomnak kiszolgáltatott ember ebben a térségben. Rengetegen élnek közmunkából, s számuk a város varrodájának bezárása után vélhetően még nőni fog. Szavai szerint elsősorban a betegeket érinti hátrányosan, hogy sokat kell utazniuk az ellátásért: egy lónyai lakosnak például a gyér hálózatú tömegközlekedés miatt akár több óráig is eltarthat eljutni a számára most kijelölt fehérgyarmati kórházba, hiába, hogy a két település között „csak” harminc kilométer a távolság. De a kórház alkalmazottainak sem könnyebb az életük, nekik is utazni kell, ha a fekvőbeteg ellátásban dolgoznak: az ő „ágyaikat”, amely mellett a szolgálatot látják el, szintén a fehérgyarmati kórházban jelölték ki. Egyikük elmondása szerint ez is okoz némi feszültséget a befogadó intézmény munkatársai és közöttük, hisz mindenki félti az állását, s nem szeret konkurenciát látni maga mellett. Lukács László György jobbikos országgyűlési képviselő az ügyben kérdést intézett a parlamentben Kásler Miklóshoz. Szerinte a vásárosnaményi kórház esete azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak papíron gondoskodtak az esetleges Covid-fertőzöttek számára kijelölt húsz százalékos kapacitás megteremtéséről. - Mindenki számára világos, hogy önmagában a vásárosnaményi kórház sem a technikai, sem személyi feltételekkel nem rendelkezik a tényleges betegek nagyszámú kezelésére. Azzal, hogy a komplett kórház gyakorlatilag funkciókat veszítve zárva maradt, nem csak bosszúságot és nehézséget okoztak a beregi lakosoknak, hanem minden bizonnyal egy részleges kórházbezárást készítenek elő a telephelyen – érvelt. Hozzátette: felháborító, hogy mindehhez a járványt használják fel ürügynek. - Nem véletlenül lesz szombaton demonstráció a meghozott intézkedésekkel szemben, és nem véletlenül követelik vissza a helyi lakosok az érdemi ellátásukat az elődeik – vagyis nem az állam - által épített kórházukba – fogalmazott. Rétvári Bence államtitkár erre úgy reagált: a fekvőbeteg-ellátás a megye más telephelyein biztosított volt, szeptembertől pedig tervezetten, a járványhelyzet alakulását is figyelembe véve megkezdik a vásárosnaményi kórház korábbi kapacitásának visszaállítását. Mindezt megerősítette a vásárosnaményi kórház lapunknak adott válasza, amely szerint szeptember elsejétől a jelenleg Fehérgyarmaton működő belgyógyászati fekvőbeteg-ellátó osztályok változatlan kapacitásokkal kezdik meg, illetve folytatják működésüket a vásárosnaményi telephelyen belgyógyászati aktív, krónikus, valamint, ápolási osztályokkal. A tüntetés szervezői erre úgy reagáltak: majd akkor hiszik el ezt az ígéretet, ha azt be is váltják a döntéshozók.  
Szerző