Csaknem 1200 fertőzöttet találtak egy nap alatt Ukrajnában, ismét kötelező házi karantén jöhet Lengyelországban

Publikálás dátuma
2020.07.30. 12:59

Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
A román kormány a helyi hatóságokra bízta a további korlátozások elrendelését.
Továbbra is gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés Ukrajnában, csütörtökre újabb rekordot döntött az egy nap alatt azonosított fertőzöttek száma csaknem 1200 esettel, s a főváros Kijevben is az eddigi legtöbb új beteget regisztrálták – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által szerdán közölt adatokból, amelyeket az egészségügyi miniszter is megerősített szokásos napi tájékoztatóján. Az elmúlt napon 1197 új esettel 68 794-re nőtt a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 23 újabb halálos áldozattal 1673-ra, miközben eddig 38 154-en gyógyultak meg, közülük előző nap 760-an. Az aktív betegek száma 28 967-re emelkedett. A korábbi legmagasabb napi növekményt, 1109 új esettel június 26-án regisztrálták az országban. Július eleje óta ugyanakkor Ukrajnában egy-két napot leszámítva folyamatosan nyolcszáz fölötti volt az újonnan azonosított fertőzöttek száma. Kijevben előző nap, kedden úgyszintén rekordszámú, 199 új beteget jegyeztek fel, velük együtt az igazolt fertőzöttek száma a fővárosban már elérte a 8131-et, amivel Kijev az ország második lefertőzöttebb területe. Haláleset az elmúlt napban nem történt Kijevben, az eddig elhunytak száma így 132, míg 2877 a gyógyultaké. Az ország legfertőzöttebb régiójában, a nyugat-ukrajnai Lviv megyében 131 új esettel 9379-re nőtt az azonosított Covid-19-betegek száma, az elhunytaké pedig hat újabb halálos áldozattal 255-re, míg eddig 2256-an gyógyultak meg. Kárpátaljáról 70 új fertőzöttet és hét halálesetet jelentettek. A megyében velük együtt már 5078 fertőzöttet azonítottak, 183-an haltak bele a betegségbe, miközben 1980-an győzték le a kórt. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szokásos napi tájékoztatóján hozzáfűzte, hogy előző nap 248 koronavírusos beteget kellett kórházba szállítani. Az egészségügyi alkalmazottak közül újabb 67 kapta el a vírust, körükben már 8 576-an fertőződtek meg. Előző nap 31 699 tesztet végeztek el az országban, ebből 15 494 PCR-tesztet és 16 205 antitestszűrést. Az egészségügyi tárca adatai alapján jelenleg az ország fele, azaz 12 megye, köztük Kárpátalja, valamint a főváros nem áll készen arra, hogy könnyíthessen a karanténkorlátozásokon.

Újra bevezetnének korábbi óvintézkedéseket Lengyelországban

A lengyel kormány újból bevezetheti a kötelező házi karantént azok számára, akik a koronavírus-járvány intenzív erősödéséről beszámoló európai és Európán kívüli országokból térnek vissza. Piotr Müller kormányszóvivő közölte: a lengyel állami intézmények a koronavírus-járvány esetleges erősödésére készülnek, ezért lehetséges, hogy egyes korábbi óvintézkedéseket újból bevezetnek. Mint megjegyezte, a kormány „nem szeretné” a korlátozásokat a március-áprilisi állapotokhoz hasonló mértékben megújítani. Mindazonáltal fontolóra veszik az Európai Unió egyes államaiból, illetve az európai közösségen kívülről visszatérők karanténba helyezését. Az erről szóló döntés két-három héten belül születhet meg, de az intézkedés hamarabb is bevezethető, amennyiben valamelyik külföldi turisztikai központban, ahol sok lengyel tartózkodik, hirtelen megugrik a fertőzések száma – tette hozzá a szóvivő. Lengyelországban csütörtökön a koronavírus-járvány kitörése óta rekordmagas napi növekményt jegyeztek, 615 új koronavírus-fertőzést mutattak ki. A legtöbb, 160 új fertőzés a Sziléziai vajdasághoz kötődik, ahol folytatódik a bányászok általános vírusszűrése, és ahol egy-két helyi, népesebb lakodalmi ünnepségekhez kötődő járványgóc is kialakult. Magas adatot, 133 új esetet mutattak ki a déli Kis-lengyelországi vajdaságban is. Jelenleg 11 ezer 388 az aktív esetek száma, mivel a járvány március eleji kitörése óta megfertőzött 45 ezer 31 ember közül 33 ezer 643-an felgyógyultak. Eddig 1709 koronavírusos beteg hunyt el, az utóbbi 24 óra alatt tizenöt fertőzött, többségében más betegségekben is szenvedő ember halt meg. A rekordmagas napi növekmény kapcsán az egészségügyi tárca szóvivője, Wojciech Andrusiewicz sajtóértekezletén arra figyelmeztetett: az adat sejteti, mi történhet, ha a lakosok nem tartják be a távolságtartásra és szájmaszk viselésére vonatkozó szabályokat. Lengyelországban továbbra is kötelező a szájmaszk viselése a nyilvános zártterű helyeken, például a boltokban.

A helyi hatóságok döntenek Romániában

A román kormány nem vezetett be országos szinten kötelező további korlátozásokat: az újabb intézkedések elrendelését a helyi hatóságokra bízta. A veszélyhelyzetről szóló kormányhatározat főleg az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) ajánlásait vette át, de több – a sajtó és az emberi jogi szervezetek által – vitatott rendelkezés kimaradt: a jogszabályban nincs már szó arról, hogy a vendéglátóhelyeken a fizikai kontaktusok elkerülése érdekében tilos lenne a tánc, és az sem, hogy a strandokon csak a házastársak, illetve a gyerekek és az őket felügyelő szülők, nagyszülők tartózkodhatnak két méternél közelebb egymáshoz. A kormányhatározat továbbra is a megyékben, illetve a fővárosban alakult helyi járványügyi operatív törzsek döntésére bízza azt, hogy szükség esetén regionális szinten kötelezővé tegyék a felnőttek és öt évet betöltött gyerekek számára a védőmaszkok viselését a kültéri nyilvános helyeken, ahol és amikor nagyobb tömegek gyűlhetnek össze. A helyi hatóságok elsősorban a piacokon, villamos- és buszmegállókban, vasútállomásokon, népünnepélyeken, búcsújáróhelyeken, és a népszerű idegenforgalmi látványosságoknál tehetik kötelezővé a védőmaszk viselését. Az erről szóló rendeletet jól látható módon kell a bejáratoknál kifüggeszteni. A kerthelyiségek és vendéglátóhelyek nyitvatartásának korlátozásáról országos szinten a CNSU, regionális szinten pedig a megyei operatív törzsek dönthetnek. A CNSU ajánlásai szerint elrendelhetik az étel- és italértékesítés, illetve fogyasztás szüneteltetését 23 és 6 óra között, valamint azt, hogy a vendéglátóhelyek nappal sem fogadhatnak több vendéget, mint ahány ülőhellyel rendelkeznek. Romániában már a kormányhatározat megjelenése előtt a fertőző gócoknak számító megyék járványügyi operatív törzsei további korlátozásokat rendeltek el. Bukarestben a kerthelyiségeiről nevezetes óvárosban tették kötelezővé a védőmaszk viselését, a fővárostól északra található Arges, Dambovita, Brassó és Valcea megyében pedig a piacokon és vásárokon kell maszkot viselni, helyenként pedig az eladókat kesztyű viselésére is kötelezik. Romániában eddig is kötelező volt a védőmaszk viselése minden zárt nyilvános térben (tömegközlekedési eszközökön, munkahelyeken, üzletekben), és a strandokon is kötelező a kétméteres távolság betartása a nem egy háztartásban élők számára.

Magas a napi esetek száma Csehországban

Csehországban ismét magas a napi újabb koronavírus-fertőzések száma: kedden és szerdán is több mint 275 Covid-19 megbetegedést mutattak ki, holott június végén a napi növekedés már jóval száz eset alatt mozgott – derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján közölt statisztikából.      A szerdai esetekkel az eddigi igazolt fertőzött száma átlépte a 16 ezret. Ezek több mint hetven százaléka már meggyógyult, az aktív betegek száma jelenleg 4290. Kórházban több mint 120 személy fekszik, a súlyosnak minősíthető esetek száma húszra tehető. Az eddig elhunytak száma a csütörtök reggeli adatok szerint 374. A napi új fertőzések száma mintegy két hete kezdett el újra növekedni, s országszerte több mint egytucat helyi fertőzésgóc van. Jelenleg a legtöbb eset Észak-Morvaországban, Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban van. A koronavírus által az érintett településeken, illetve régiókban szigorították az óvintézkedéseket. Többnyire tilos a látogatás a kórházakban és az idősotthonokban, s a zárt helyeken vagy a tömegközlekedési eszközökön kötelező a szájmaszk viselete. Prágában a metróban, a kórházakban és az egészségügyi intézményekben is kötelező a száj és az orr eltakarása. A cseh kormány hétfőn bevezette az úgynevezett szemafor-rendszert, amely a járvány súlyossága alapján négy kategóriába (piros, sárga, zöld, kék) sorolta a településeket és a régiókat. Pirossal az olyan régiókat jelölik, ahol sok a fertőzés és a helyzet súlyos, míg a kék szín vírusmentes területet jelent. A minisztérium és az országos tisztiorvosi szolgálat az általános országos fertőzés-helyzetet továbbra is kielégítőnek minősítette, de az illetékesek folyamatosan az óvintézkedések betartására figyelmeztetik a lakosságot.

Rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak Boszniában

Rekordszámú, 363 új fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában Bosznia-Hercegovinában, ahol a koronavírus-járvány kezdete óta hivatalosan 11 109-en fertőződtek meg. A nyugat-balkáni országban csütörtökre nyolcan haltak bele a Covid-19 betegségbe, a halálos áldozatok száma ezzel 305-re nőtt. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a veteránügyi minisztere szerdán belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe. Az 53 éves Salko Bukvarevicet a múlt héten szállították kórházba tüdőgyulladással és légzési problémákkal, és hamar kiderült, ő is elkapta a fertőzést. Szerbiában szerdáról csütörtökre 24 520-ról 24 892-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Szerdán hét újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 558-ra nőtt. Belgrádban megtiltották nagyobb rendezvények szervezését a hajókon és a folyóparti szórakozóhelyeken. Koszovóban egy nap alatt 7652-ről 7846-ra emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Néggyel 196-ra nőtt a halálos áldozatok száma. Észak-Macedóniában egy nap alatt 10 316-ról 10 504-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Szerdán öt halálos áldozata volt a Covid-19-betegségnek, így a halottak száma 476. Annak ellenére, hogy továbbra sem csökken száz alá a napi új fertőzöttek száma, az egészségügyi miniszter szerint a helyzet stabil, a nagyszámú teszt elvégzésével sok tünetmentes beteget is azonosítanak, ami segít meggátolni a fertőzés további terjedését. Montenegróban csütörtökre 2950-ről 3017-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában két halálos áldozata volt a koronavírusnak, így a halottak száma 47. Milo Djukanovic köztársasági elnök közölte, az augusztus végére tervezett parlamenti választást nem halasztják el, a szakértők kézben tartják a koronavírus-helyzetet, és felelősségteljes döntéseket tudnak hozni.

Egyre több természetvédőt gyilkolnak meg

Publikálás dátuma
2020.07.30. 11:30

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Minden eddiginél több, 212 olyan aktivistát öltek meg 2019-ben, akik földjükért vagy a környezetük védelmében harcoltak.
Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történik a föld- és környezetvédőket érintő gyilkosságok fele, de a valós számok sokkal magasabbak lehetnek, miközben az elkövetők büntetlenek maradnak - áll a független megfigyelő szervezet a Global Witness (Globális Tanú) ez évi jelentésében. „A mezőgazdasági üzletek, az olaj- és gázbizniszek, a bányászat mindig is az elsők között szerepeltek a föld- és környezetvédők elleni támadások okai között, és egyben ezek azok a területek, amelyek az elszabadult klímaváltozásért felelősek az erdőirtások és a megnövekedett szénkibocsájtás révén” - mondta Rachel Cox, a Global Witness egyik aktivistája. Megfigyeléseik szerint szám szerint a legtöbb föld- és környezetvédő halálát a bányászati cégek számlájára lehet írni, utána a mezőgazdaság és a fakitermelés majd a bűnbandák következnek. A bennszülött közösségek aránytalanul jobban ki vannak téve az erőszaknak, a halálesetek 40 százaléka körükben történt. A Global Witness szerint a tavalyi 212 ismertté vált gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.  A kormányok a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat - állapította meg a szervezet. Brazíliában, ahol tavaly 24 aktivistát öltek meg, arra figyelmeztették a bennszülött közösségeket, hogy „kihalással néznek szembe” a járvány miatt. A vezetők azzal vádolják a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnököt, hogy „kihasználja” a COVID-19-et, hogy megszabaduljon a bennszülöttektől. Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a Farc gerillamozgalom 2016-ban békét kötött, ez azonban nem hozott megnyugvást, mert a gerillák helyére bűnözőbandák nyomulnak be, különösen vidéken. Az országban 14 haláleset köthető ahhoz a programhoz, amelyben a farmereket ahhoz segítik hozzá, hogy kokacserje helyett kávét vagy kakaót termeljenek. A Fülöp-szigeteken, ahol a világon a legtöbb gyilkosság történt, tavaly például 43, az egyik áldozat Datu Kaylo Bonto volt, aki a hadsereg által végzett légi bombázás áldozata lett Észak-Mindanaóban, ahol Rodrigo Duerte elnök azt tervezi, hatalmas területeket alakít át ipari növénytermelésre. Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. Európa a legkevésbé érintett, de Romániában két természetvédelmi őrt megöltek 2019-ben, akik illegális fakitermelést próbáltak megakadályozni a kontinens egyik legérintetlenebb erdejében. A GW szerint az Afrikai adatok nagyon alulreprezentáltak a megfigyelői kapacitások hiánya miatt, onnan csupán hét haláleset jelentettek tavaly.  
Szerző
Frissítve: 2020.07.30. 12:40

UNICEF: A világon 800 millió gyereket fenyeget az ólommérgezés

Publikálás dátuma
2020.07.30. 11:15

Fotó: UNI157477/Kiron/UNICEF
Minden korábbinál magasabb a gyerekek szervezetének ólomszennyezés-mértéke.
Minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a deciliterenkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a Pure Earth nevű környezetvédelmi szervezettel közösen elkészített, csütörtökön közzétett tanulmányából, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a veszélyeztetett gyerekek közel fele Dél-Ázsiában él. A Toxikus igazság címet viselő jelentés szerint az erős neurotoxinnak – azaz idegrendszeri károsodást okozó méregnek – számító ólom
helyrehozhatatlan károkat okozhat a fejlődő szervezetben, és minél később mutatják ki és kezdik meg a kezelést, annál valószínűbb, hogy halálhoz vezet.

A jelentés szerzői hozzátették, hogy a gyerekek szervezetének ólomszennyezés-mértéke minden korábbinál magasabb. A gyermekkori ólom-kitettség összefüggésbe hozható a mentális egészség zavaraival, viselkedési problémákkal, valamint a bűnözés és az erőszak növekedésével is. Az idősebb gyermekeknél növeli a vesekárosodás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – húzták alá a jelentésben. A vizsgálat szerint
az ólommérgezések mintegy 85 százalékáért a távközlésben és a háztartási, illetve elektromos eszközökben használt ólom-sav tartalmú akkumulátorok a felelősek.

A jelentés rámutatott arra, hogy míg ezeket az akkumulátorokat az Egyesült Államokban és Európában újrahasznosítják, a fejlődő országokban nincsenek olyan létesítmények, ahol ezt megtehetik. A Ghánáról, Mexikóról, Grúziáról, Bangladesről és Mexikóról esettanulmányt tartalmazó jelentés több megoldást vázol fel az érintett országoknak az ólomszennyezés csökkentésére. E javaslatok közt van
  • a vérólomszint-vizsgálaton alapuló monitorozó rendszer,
  • az egészségügyi rendszer felkészítése az ólommérgezés tüneteinek felismerésére,
  • és megelőző, valamint ellenőrző intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy elkerüljék a gyermekek veszélyes helyeken tartózkodását, az ólmot tartalmazó termékek használatát.
Szerző