Előfizetés

Most a NAV egymilliárdos tenderén futott nagyot a 4iG

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.30. 12:57

Fotó:
Valósággal tarol a közbeszerzéseken Jászai Gellért cége, két másik céggel együtt fejleszthetik az adóhivatal új szerverrendszerét.
A  Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közölte csütörtökön a 4iG informatikai vállalat, hogy újabb közbeszerzést nyertek el: ezúttal a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás hirdette ki nyertes ajánlataként a 4iG, a Getronics Magyarország Kft., valamint ASH Szoftverház Kft. közös ajánlatát – írja a hvg.hu. A beszerzési eljárás a KEF által kötött keretmegállapodás alapján, versenyújranyitással történt. A beszerzés célja a Nemzeti Adó és Vámhivatal intézményei részére szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése. A konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG. Az ajánlat értéke 1,1 milliárd forint + áfa – derül ki a hirdetményből.  A Jászai Gellért irányításával működő 4iG egymás után nyeri az több százmilliós tendereket, hol egyedül, hol más konzorciumi partnerekkel: július 28-án derült ki, hogy a Nádor Rendszerház Zrt.-vel együtt 306 millió forintért szereznek be jegynyomtató gépeket a MÁV-nak.  Mint a HVG megjegyzi, a 4iG decemberben és idén januárban összesen 8,3 milliárd forint értékű munkákra nyert el megbízásokat, februárban több százmilliós, márciusban milliárdos volt a végösszeg. A vállalat korábban Mészáros Lőrinc és Jászai közös érdekeltsége volt, ám Jászai idővel átvette, Mészáros köre pedig átengedte a vezetést – július 1-én aztán Jászai Gellért  vagyonkezelő Kft.-je többségi tulajdonossá vált az informatikai cégnél.    

Jóval kevesebb alma és körte terem idén a tavaszi fagyok és az aszály miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.30. 09:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt.
Várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem idén az átlaghoz képest a tavaszi fagyok és az aszály miatt; a körtét még ennél is jobban is megviselte az időjárás, abból egy átlag évhez képest akár 50-60 százalékkal is kevesebbet szüretelhetnek a gazdák – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) termésprognózisából. A szervezetek csütörtöki közleménye szerint
a kedvezőtlen időjárás miatt idén 300-350 ezer tonna lehet az almatermés, amely egy átlagos, évi 600 ezer tonnát kitevő termés 50-60 százalékának felel meg. Körtéből idén 13-16 ezer tonnára számítanak a szakemberek, ezen gyümölcsből egy átlagos évben 32 ezer tonnát szüretelnek.

A gyenge termést azzal magyarázták, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket, illetve az aszály is komoly károkat okozott. Hozzátették, hogy az alma esetében az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek között nincsenek markáns különbségek, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés. A Gala- és a Golden-féléknél viszonylag jó a termés, míg kifejezetten gyenge a Jonagold, Jonathan és Idared fajtáknál. A Red Delicious, a Pinova, a Braeburn, a Fuji fajták termése erősen eltérő, általában gyenge. A körténél a dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, az ország északi, észak-keleti részein valamivel jobb a helyzet, de a termés itt is jelentősen alulmúlja még a tavalyi, gyenge szintet is. A Vilmos körte várható mennyisége a helyzethez képest elfogadható, a többi fajta általában nagyon gyengén teljesít – tették hozzá. Az agrárgazdasági kamara az MTI érdeklődésére közölte azt is, hogy Magyarországon 24 ezer hektáron termesztenek almát, a legjelentősebb termesztőkörzet 17 ezer hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A körte belföldi termőterülete 2100 hektár, a legjelentősebb termesztőkörzet 3500 hektárral Borsod-Abaúj-Zemplén megye és 1100 hektárral Heves megye.

Kiürülőben a foglalkoztatási kassza

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Április és június között egyszerre nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, közben kimerülőben van a foglalkoztatási alap.
Látszólag egymásnak ellentmondó adatokat publikált szerdán a statisztikai hivatal a munkaerőpiaci folyamatokról, ugyanis egyfelől júniusban 240 ezer munkanélkülit találtak, ami májushoz képest 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel több. Így a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz mérten fél százalékponttal, 2019 júniusához képest pedig 1,9 százalékkal nőtt. Eközben azonban a foglalkoztatottak száma is bővült, júniusban 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest azonban 38 ezer fővel kevesebben dolgoztak. Az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, mert számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit ahhoz, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni őket. Mindazonáltal tisztulnak az adatok, mivel az inaktívak száma jelentősen csökkent, nagyjából annyival, amennyivel a munkanélküliek száma megugrott - értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank senior elemzője szerint a KSH adatok a munkanélküliségi ráta lassú emelkedéséről tanúskodnak, miközben a változások reálgazdaságban sokkal gyorsabban mentek végbe. Az ellentmondásoknak azonban itt még nincs vége, hiszen míg a KSH júniusban – a nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO módszertana szerint számba véve – „csak” 240 ezer munkanélkülit talált, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ezzel szemben már 376 ezer munkanélküli regisztrált, ami 13 ezer fős növekedés a májushoz, és 126 ezer fős emelkedés az előző évhez képest. A két adat lassan közelít egymáshoz, ám a valóság még ennél is rútabb lehet, hisz március és május között átmenetileg több százezeren vesztették el megélhetésüket. A foglalkoztatási aktivitásra utaló adatok viszont azt mutatják, hogy a sokkon túl van a munkaerőpiac: kevesebben dolgoznak, mint a márciusi leállások előtt, de már emelkedett a foglalkoztatottak száma. Virovácz Péter szerint viszont habár látni némi javulást a munkaerőpiacon, a kormányzati támogatások nyár végi kifutása és átalakítása (Kurzarbeit, munkahelyteremtő támogatás) újabb bizonytalanságot hozhat. Emellett a folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A nyilvántartott álláskeresők számából kiindulva, és a kormányzati munkaerőpiaci intézkedések kifutásának hatásával számolva, a következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta tovább emelkedhet és év végére elérheti a 7-8 százalékos szintet. Az emelkedő munkanélküliségi ráta nyomás alá helyezi a foglalkoztatási alapot. A kormány tavaly tavasszal azzal számolt, hogy álláskeresési járadékra idén egész évben 83 milliárd forintot kell költeni, ami meggyezik a tavalyi kiadással. Ezzel szemben csak júniusban 29 milliárdot fizettek ki járadékra, az egész évi keret bő harmadát, így nem meglepő módon, július végére el is fogy az erre szánt pénz. Ez nem azt jelenti, hogy nem folyósítják az ellátásokat, hanem arról van szó, hogy a kiadások az államháztartási hiányt fogják növelni. A munkaerőpiaci alap önállóságát eddig is folyamatosan szűkítették azzal, hogy többféle célra pénzt vettek ki az alapból. A végső lökést azonban az Orbán-kormány adta meg 2011-ben, amikor az elvileg biztosítási alapon járó járadék folyósítási idejét kilencről három hónapra csökkentette, az így felszabaduló pénzeket pedig közmunkaprogramokra költötte, amely eredetileg nem volt célja a munkáltatók és munkaadók befizetéseinek. Bodó Sándor az innovációs tárca foglalkoztatási államtitkára az állami televízióban úgy kommentálta az adatokat, hogy mintegy 100 ezer ember veszítette el a munkáját. Ezeket a nehézségeket nyilván nagyon nehezen élte meg a magyar gazdaság és nagyon komoly szakmai intézkedéseket kellett tennünk - hangsúlyozta, hozzátéve, a munkahelyvédelmi bértámogatások 200 ezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint 40 ezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül 20 ezer embernek nyújtottak támogatást.   

Háromról kilenc hónapra

 A júniusi adatok látva az MSZP tegnap újra felvetette az álláskeresési ellátás kilenc hónapra való visszaemelését, amelynek összege nem lehetne alacsonyabb százezer forintnál. Olyan álláskeresési támogatásra van szükség, amely esélyt teremt mindazoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni, és gondoskodik azokról, akik átmenetileg elvesztették a munkájukat – olvasható a szocialisták közleményében. A Demokratikus Koalíció szerint a kudarcos válságkezelésnek, a kormányzati kapkodásának a következménye, hogy hónapról hónapra emelkedik a munkanélküliek száma. Ha Orbánék időben intézkednek, vállalkozásokat és munkahelyeket menthettek volna meg, és enyhíthettek volna a válság okozta csapásokon. A DK pedig már hónapokkal ezelőtt letett egy húszpontos válságkezelő csomagot az asztalra, de a Fidesz-kormány kizárólag a saját oligarcháinak megmentésén fáradozott – mondta Barkóczi Balázs a DK szóvivője.