Kihalhat a vakond és a sün is Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:47

Fotó: Ann & Steve Toon/robertharding / AFP
Vörös lista készült a veszélyeztetett brit emlősökről.
Az őshonos emlősök negyedét fenyegeti a kihalás veszélye Nagy-Britanniában. Tizenegy fajt a fenyegetett, ötöt a mérsékelten fenyegetett, négyet az adathiányos kategóriába soroltak a kutatók, utóbbi azt jelenti, hogy kevés információval rendelkeznek róluk. A Sussexi Egyetem kutatói vezetésével készített dokumentum szerint 47 őshonos emlősből 11 áll a közeli kihalás szélén.
A kihalás veszélyével fenyegetett állatok között van mások között vízi patkány, az orkneyi patkány, a vakond, a sündisznó, a mogyorós pele, az európai mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülú denevér. Az európai farkas már ki is halt a szigetországban.
Az első vörös lista, amely a kihalással fenyegetett brit emlősökről, megkapta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jóváhagyását regionális szinten, ami azt jelenti, hogy a fenyegetett fajok listája ugyanolyan szilárd nemzetközileg egyeztetett rendszer szerint készült, mint a világszövetség vörös listája – olvasható az egyetem közleményében.
Szerző

Egyre több természetvédőt gyilkolnak meg

Publikálás dátuma
2020.07.30. 11:30

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Minden eddiginél több, 212 olyan aktivistát öltek meg 2019-ben, akik földjükért vagy a környezetük védelmében harcoltak.
Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történik a föld- és környezetvédőket érintő gyilkosságok fele, de a valós számok sokkal magasabbak lehetnek, miközben az elkövetők büntetlenek maradnak - áll a független megfigyelő szervezet a Global Witness (Globális Tanú) ez évi jelentésében. „A mezőgazdasági üzletek, az olaj- és gázbizniszek, a bányászat mindig is az elsők között szerepeltek a föld- és környezetvédők elleni támadások okai között, és egyben ezek azok a területek, amelyek az elszabadult klímaváltozásért felelősek az erdőirtások és a megnövekedett szénkibocsájtás révén” - mondta Rachel Cox, a Global Witness egyik aktivistája. Megfigyeléseik szerint szám szerint a legtöbb föld- és környezetvédő halálát a bányászati cégek számlájára lehet írni, utána a mezőgazdaság és a fakitermelés majd a bűnbandák következnek. A bennszülött közösségek aránytalanul jobban ki vannak téve az erőszaknak, a halálesetek 40 százaléka körükben történt. A Global Witness szerint a tavalyi 212 ismertté vált gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.  A kormányok a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat - állapította meg a szervezet. Brazíliában, ahol tavaly 24 aktivistát öltek meg, arra figyelmeztették a bennszülött közösségeket, hogy „kihalással néznek szembe” a járvány miatt. A vezetők azzal vádolják a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnököt, hogy „kihasználja” a COVID-19-et, hogy megszabaduljon a bennszülöttektől. Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a Farc gerillamozgalom 2016-ban békét kötött, ez azonban nem hozott megnyugvást, mert a gerillák helyére bűnözőbandák nyomulnak be, különösen vidéken. Az országban 14 haláleset köthető ahhoz a programhoz, amelyben a farmereket ahhoz segítik hozzá, hogy kokacserje helyett kávét vagy kakaót termeljenek. A Fülöp-szigeteken, ahol a világon a legtöbb gyilkosság történt, tavaly például 43, az egyik áldozat Datu Kaylo Bonto volt, aki a hadsereg által végzett légi bombázás áldozata lett Észak-Mindanaóban, ahol Rodrigo Duerte elnök azt tervezi, hatalmas területeket alakít át ipari növénytermelésre. Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. Európa a legkevésbé érintett, de Romániában két természetvédelmi őrt megöltek 2019-ben, akik illegális fakitermelést próbáltak megakadályozni a kontinens egyik legérintetlenebb erdejében. A GW szerint az Afrikai adatok nagyon alulreprezentáltak a megfigyelői kapacitások hiánya miatt, onnan csupán hét haláleset jelentettek tavaly.  
Szerző
Frissítve: 2020.07.30. 12:40

Tíz évvel is megrövidítheti az élettartamot a légszennyezettség

Publikálás dátuma
2020.07.30. 08:51

Fotó: Mehedi Hasan/NurPhoto / AFP
Hosszú távon jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus, kutatók szerint az emberi egészség számára ez a legnagyobb kockázat.
Világszerte átlagosan csaknem két évvel csökkenti a várható élettartamot a légszennyezettség az AQLI (Air Quality Life Index), a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti ok-okozati összefüggést számszerűsítő index szerint.
„Ez jelenti a legnagyobb kockázatot az emberi egészség számára”

– közölték a kutatók.

A Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) munkatársai az elmúlt két évtizedet vizsgálták. 
Az index a főként a fosszilis égéstermékek használatával keletkező finompor-részecskék okozta légszennyezettség hatását vizsgálja az emberi egészségre. 
A különösen súlyosan érintett országokban a légszennyezettség a várható átlagos élettartamot csaknem tíz évvel rövidíti meg. Súlyosan érintettek a tanulmány szerint Banglades, India, Nepál és Pakisztán, ahol a világ népességének csaknem egynegyede él. Itt a légszennyezettség mértéke 44 százalékkal magasabb, mint 20 évvel korábban. A várható élettartam ezáltal átlagosan öt évvel csökkent, India és Banglades egyes régióban azonban csaknem tíz évvel.
Délkelet-Ázsiában főként az erdő- és bozóttüzek, a közlekedés és az erőművek szennyezik a levegőt. A légszennyezettség mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket a régió 89 százalékában lépi túl. A területen összesen 650 millió ember él.
Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban javult a levegő minősége – írták a kutatók. Világátlagban azonban továbbra is csaknem két évvel csökken a várható élettartam.
Michael Greenstone, az AQLI alapítója szerint hosszú távon a légszennyezettség jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus. A terhelése ráadásul Covid-19 megbetegedés esetén megnöveli az egészségügyi kockázatokat.
Szerző