A NASA közép-európai idő szerint csütörtök este közölte, hogy műszaki problémák léptek fel a Mars-járó, a Perseverance (Állhatatosság) hordozórakétájával. Az irányítóközpontba érkező adatok arra utalnak, hogy a rakéta biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az irányítóközpontban valószínűnek tartják, hogy a Föld árnyéka miatt a hordozórakéta egy része túlságosan lehűlt.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor – közép-európai idő szerint 13.50-kor – indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, február 18-án fog landolni a Mars felszínén. Az eszközt egy Atlas V-ös hordozórakétával juttatják el a vörös bolygóra.
A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak. „A történelem során ez az első alkalom, hogy azzal a kifejezett céllal indulunk útnak a Mars felé, hogy az élet nyomaira bukkanjunk egy másik bolygón” – mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.
Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű Perseverance robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson. Feladata az lesz, hogy folytassa a bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutasson, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjtsön.
A Mars-járó elsőként kíséreli meg, hogy kőzettani mintákat gyűjtsön egy másik bolygóról. Ezeket szivarméretű kapszulákba csomagolja, de eljuttatásuk a Földre már egy későbbi misszió feladata lesz.
A Mars-járóval együtt az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a NASA sikeresen tartotta a 2,4 milliárd dolláros (több mint 705 milliárd forintos) misszió tervezett menetrendjét. Ez lesz az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. A NASA első Mars-járója, a Sojourner 1997-ben landolt a vörös bolygón. Az űrkutatási hivatal azóta két másik Mars-járót (Spirit, Opportunity) és három űrszondát (Pathfinder, Phoenix, InSight) küldött a planéta feltérképezésére. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.
