Előfizetés

Majd alszunk a föld alatt - na ennél nagyobb hülyeség kevés van

BJ
Publikálás dátuma
2020.07.30. 15:23

Fotó: Lilian Cazabet / AFP/Hans Lucas
Kialvatlanul dolgozni olyan, mint másnaposan robotolni, ráadásul „népgazdasági” szempontból sincs túl sok értelme.
Több ideje jut alvásra annak, aki gazdag – állapított meg egy nyilvánvalónak tűnő dolgot mintegy 40 ezer ember megvizsgálása után az Egyesült Államok Járványügyi Hatósága. Az úgynevezett szegénységi küszöb alatt élőknek csupán 55 százaléka alszik legalább napi 7-8 órát, míg a négyszer annyit keresőknél kétharmados az arány – írta a hvg.hu. Az eredmény nem túl meglepő, hiszen a jómódú emberek, különösen ha nem dolgoznak látástól vakulásig, nemcsak jobb körülmények között élnek, hanem olyan élvezetes tevékenységet is megengedhetnek maguknak, ami tartalmasabbá teszi napjaikat. Ha pedig az alvásukkal lenne gondjuk, a kezelést is ki tudják fizetni. A szegényebbeknek többet, akár két-három munkahelyen vagy műszakban kell dolgozniuk, és általában még így sem veti fel őket a pénz. A létfenntartásért folytatott küzdelem, ahogy az alvás és annak zavaraiból eredő, gyakran öngerjesztő folyamatok ördögi körbe taszítják az érintetteket.  
Ez a felmérés korábban, 2011 és 2014 között készült, miközben az eredmények ma még rosszabbak lennének: a koronavírus idején általánossá vált az alvásidő megrövidülése. Az élet korábbi rendjének felborulása, az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság miatti szorongás, a bezártság, a mozgáshiány, a stressz is megzavarta az élet és az alvás úgynevezett cirkadián ritmusát. A home office-ozás, ami a járvány előtt akár sokaknak vonzónak is tűnhetett, a legtöbb embernél nemcsak kevesebb ingert, hanem sokkal több munkát, ezáltal kevesebb alvást is eredményez(ett). 
Sokak szerint az éjszakai pihenés megkurtítása nemcsak hatékony kínzóeszköz, hanem a (z egyik) legnagyobb munkáltatói kizsákmányolás is. De azt már több kutatás bizonyította, hogy az emberi szervezeté biztosan, ugyanis aki eleget és jól alszik, jobban teljesít - mindenben. Az alvászavarok viszont rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményekkel járnak.
Többször írtunk mi is az alvás mennyiségének és minőségének fontosságáról. Itt például azt, hogy ha az éjszakai nyugodalom nem megfelelő mennyiségű és minőségű, a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, vírusokra és általában a betegségekre. Azt is megírtuk, a koronavírus-járvány felerősíthette a már korábban is létező alvásproblémákat, azaz insomniás tüneteket okozott, így nem meglepő, hogy a Magyar Alvás Szövetség tapasztalatai szerint a pandémia idején jelentősen megnőtt az alvászavarral küzdő magyarok száma.

Mennyi?

Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, több tényező, például az életkor, a genetika, de az aktivitási szint is befolyásolja. Az amerikai alváskutató intézet, a National Sleep Foundation ajánlása szerint az 1-2 éves gyermekeknek 11-14 órára van szükségük, az iskoláskorú, 6-13 év közötti gyerekeknek már elegendő 9-11 órát aludni, a tinédzsereknek pedig 8-10 órát tartanak ideálisnak a szakemberek. 64 éves korig a 7-9 óra közötti alvásidő a legegészségesebb, idősebbeknek pedig 7-8 óra is elég, hogy a szervezetük kipihenje magát.

A zavartalan éjszakai pihenés védi az egészséget, javítja a memóriát, segít a fogyásban és a hangulatot is befolyásolja. Pihentető alvás után sokkal gyorsabban oldunk meg akár bonyolultabb helyzeteket is, mint fáradtan. Ha valaki nem alszik eleget vagy megfelelő minőségben, ingerlékenységgel, koncentrációs problémákkal szembesülhet. Kevés alvás hatására olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet. A rossz alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság. A tartós kialvatlanság gyengíti az immunrendszert, kutatások szerint a kevés vagy rossz alvás növeli a rákos betegségek, a szívroham, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét.
Matt Walker agykutató, alvásszakértő nem ismer kártékonyabb mondást a nagyszüleinktől hallott „majd alszunk a föld alatt” (anti)bölcsességnél. Az alváshiánynak olyan katasztrofális következményei lehetnek, amelyek amelyek messze túlmutatnak egy másnapi fáradt, dekoncentrált állapoton. Mint a Kaliforniai Berkeley Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora fogalmazott: „milliókon végzett kórbonctani és járványügyi tanulmányok egyértelműen mutatják, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevesebb ideig élünk. 

Kialvatlanság = másnaposság

A kialvatlanság, okozza bármi is, olyan hatással van a szervezetre, mint a másnaposság; kínzó fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség jellemzi. Az alvás nélkülözhetetlen a létfontosságú anyagcsere-folyamatokhoz, ami azt is jelenti, hogy a hiánya, ha nem is közvetlenül, de a halál előszobája – írta az Index. Már 4 óra alváshiány 70 százalékkal csökkenti az immunrendszer aktivitását. Egy 2014-es, a Chicagói Egyetem által készített tanulmány szerint már a 24 órás ébrenlét is hallucinációkat okozhat az érzékenyebbeknél, de még a strapabíróbbak mentális és fizikai egészségét is felborítja. Egy magyar televíziós műsorvezető, Tokár Tomi videóra vette, hogy érzi magát 48 óra ébrenlét közben, a felvétel ide kattintva megnézhető, de a lényeg: ne próbáljuk ki!
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock

Magyarok: kütyüzve rosszul keveset

Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvók. Nemrég az Aludj jól, Magyarország! Program  több mint hatezer résztvevővel készített alvásfelmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége (63%) 9 és 11 óra között fekszik le, a lefekvés előtti egy órában, illetve közvetlenül az alvás előtt is tévézéssel és/vagy okoseszközökkel tölti az idejét, a válaszadók 13 százaléka ráadásul ezekkel is alszik el. A szakemberek szerint ez kifejezetten ártalmas, ugyanis olyan rövid hullámhosszú, kék fényt bocsátanak ki, amely aktiválja a „belső órát”, ezáltal csökkenti az álmosságért felelős melatonin hormon termelődését. Így aztán nem meglepő, hogy a válaszadók egyharmadának (33%) több mint fél órába telik az elalvás, és az éjszaka sem túl pihentető. A megkérdezettek 30 százaléka 6 óránál kevesebbet alszik éjszakánként, minden második ember kevésnek érzi az alvásmennyiségét, 29 százalékuk a munkával, és az azzal járó stresszel hozza összefüggésbe a kevés alvást. A felmérés szerint meglepően kevesen (8%) alszanak zavartalanul. 10-ből átlagosan 6-an egy héten legfeljebb három nap kezdik kipihenten a napot. 

Jó munkához jó alvás kell

Az Egyesült Államok 1,2 millió munkanapot veszít évente az elégtelen alvás miatt, a brit és a német munkaadóknál is 200-200 ezer munkanapra rúg a hiány, de valószínűleg a magyar helyzet sem sokkal jobb. Egy, négy nagy amerikai vállalatot érintő kutatás szerint a kialvatlanság alkalmazottanként évente 2000 dolláros veszteséget jelent, országos szinten akár a GDP 2-3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés ugyanis rontja a teljesítményt és növeli a hiányzások arányát. A kialvatlan dolgozók kevésbé lelkesek, romlik az önkontrolljuk és a viselkedésük. Az álmos, fáradt munkaerő nem hatékony: a kevesebb alvás alacsonyabb munkatempót és még az egyszerűbb feladatok lassabb elvégzését is eredményezi. A kialvatlan ember kevesebb és pontatlanabb döntést hoz, azokat is kapkodva. A kialvatlanság hatására a munkavállalók mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, kevésbé szorgalmasak és kreatívak. Ha a munkahelyi stressz miatt alszanak kevesebbet és másnap nem tudnak jól teljesíteni, az újabb stresszfaktort jelent, ami tovább nehezíti az alvást. Előfordul, hogy mivel nem végezték el a feladatukat, túlórázni is kényszerülnek, ami miatt később jutnak ágyba, és így is elindul a negatív spirál.

Évtizedeken át észrevétlenül terjedhetett a koronavírus a denevérekben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.30. 08:21

Fotó: Vishal Bhatnagar/NurPhoto / AFP
Feltárták a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét.
Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 
40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen.

A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el.
David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője a BBC Newsnak elmondta, hogy miközben a SARS-CoV-2 koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, időben több évtizede szétváltak. „Ez azt jelzi, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra” – magyarázta.
A kutatók összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval. A SARS-CoV-2 genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlít a RaTG13 koronavírusra, amelynek mintáit egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13 vírustól. A kutatók felfedezték, hogy a kettőnek közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta.
A denevérek világszerte megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más vadállatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel szoros kapcsolatban állnak az illegális vadkereskedelem során.
Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2 vírus evolúciójában, de ez a legújabb tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelemben érintett állatok révén került át a vírus.

Intelligens algoritmus állítja össze az iskolai menüt

M.K.
Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:38
Bhután - A programnak köszönhetően helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó ételeket kapnak a gyerekek
Fotó: WFP
Az ENSZ világélelmezési szervezete, a World Food Programme integrált információs rendszerének segítségével ugyanannyi pénzből jóval több gyermeknek lehet tápláló ételt biztosítani az elmaradott országokban. A szoftver középpontjában a helyben előállított mezőgazdasági élelmiszereket tartalmazó menük tervezése áll. A világ 60 legszegényebb országában a számítások szerint nap mint nap több mint 70 millió gyermek érkezik éhesen az iskolába. Bár többségük legalább egyszer kap ételt a helyszínen, annak minősége és tápértéke a legtöbb esetben nem éri a megfelelő szintet. A rendszer első éles bevetésére 2019 második felében került sor az ázsiai Bhután egyik elmaradott régiójában. A végeredmény igazolta a fejlesztők várakozásait: a szoftver használatával az ugyanazt a tápértéket tartalmazó ételadagot 20 százalékkal kisebb költséggel állították elő, míg a rendelkezésre álló pénzkeretből összességében 70 százalékkal több élelmiszert szereztek be a helyi termelőktől. Az online eszköz fejlesztésében a legnagyobb magyar big data cég, a Starschema is jelentős szerepet vállal. Részben a Starschema szakértőinek munkája teszi lehetővé, hogy a WFP már idén további országokra terjessze ki az iskolai étkeztetést támogató programját.