Előfizetés

Még mindig nincs megállapodás az oroszokkal a magyar űrhajósról

Batka Zoltán Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.01. 06:00
Farkas Bertalan és Kubasov
Fotó: Mokletsov Alexander / Sputnik/AFP
Hiába álmodik magyar égre magyar űrhajóst a programot felügyelő Szijjártó Péter, a 2024-25-ös képtelenség tartani, ráadásul a költségek is kilőhetnek.
Továbbra sincs megállapodás az oroszok és a magyar fél között a magyar űrhajós fellövéséről - tudta meg lapunk a Roszkoszmosztól. Pedig alig kilenc hónappal ezelőtt a magyar kormány még azt kommunikálta, a Magyarország rövid időn belül ismét olyan nemzetközi sikert tud felmutatni, mint 1980-ban, amikor a Szojuz-36 fedélzetén szovjet segítséggel Farkas Bertalan kijutott a világűrbe. A Roszkoszmosznak a Népszava kérdéseire küldött válaszleveléből ugyanis kiderül: még kész szerződésszöveg sincs csak egy tervezet, amiről jelenleg a két ország tudományos együttműködésével foglalkozó bizottság egyik albizottságában egyeztetnek. Pedig a programot koordináló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019 novemberében azt állította, a „politikai megállapodás” már megvan, mi több, 2024-ben, rosszabb esetben 2025-ben akár nézhetjük is a tévében a második hazai űrhajós fellövését.      A Roszkozmosz szerint a magyar-orosz megállapodást tárgyaló bizottság albizottságának első ülésére június 19-én került sor, és mostanra megállapodtak három újabb munkacsoport személyi összetételéről. Pedig a magyar külügyminiszter tavaly még azt állította, az ügy jól halad, külön kiemelte egyik nyilatkozatában, hogy a „kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul” megkezdik. Csakhogy még ettől is messze vagyunk. Ugyanis a Roszkozmosz honlapja szerint a kiválasztásig eljutni is sok idő: a napokban zárult le a tavaly júniusban kihirdetett (és a koronavírus járvány miatt kitolt) nyilvános jelentkezési határidő az orosz jelentkezők számára. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya űrkutató maga is azt mondta, a kiválasztást majd a teljes nyilvánosság bevonása mellett végzik, azaz várhatóan nyilvános pályázaton toboroznak majd űrhajóst. Márpedig ahhoz, hogy elkezdődhessen az újabb magyar űrhajós kiképzése, még meg kéne kötni a magyar-orosz megállapodás, le kéne folytatni a jelentkezési procedúrát, a majd megtalálni a legalkalmasabb személyt. Az utóbbi szintén időigényes: a Roszkoszmosz honlapján az olvasható, hogy a kiválasztási folyamat során áttekintik a jelöltek egészségi állapotát, fizikai felkészültségét, eddigi tudásukat, tanulási készségüket, pszichikai és pszichofiziológiai tulajdonságaikat, motivációjukat, viselkedésüket, illetve szakmai előéletüket. Végül pedig jöhet a kiképzés, ami már maga a célegyenes: Farkast két év alatt készítették fel. 1980-ban ráadásul leegyszerűsítette ezt a folyamatot, hogy nem kutatót, hanem vadászpilótát küldtek fel, akkoriban pedig a magyar hadsereg tisztjei tudtak oroszul – a nyelvtudás hiánya viszont ma már gondot okozna. Összegezve: kizárt, hogy a 2024-2025-ös Szijjártó-féle céldátum tartható volna. A várható költségre vonatkozó kérdésünkre az orosz ügynökség azt felelte: nehéz megbecsülni az összeget, mert nagyban függ az űrállomáson végrehajtandó programtól. Tavaly novemberben Szijjártó azt nyilatkozta, a három éves magyar űrprogram 7-10 milliárdot emésztene föl. Lapunk már akkor megírta, hogy ez igencsak diszkontárú űrutazás lenne. A magyar kormány ráadásul többet szeretne, mint egy „turistát” kijuttatni az űrállomásra. Szijjártó korábban úgy nyilatkozott: három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt „magyar technológiai hozzáadott érték”. Ezek a programok mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani. Ezt megerősítette most az orosz ügynökség is lapunknak: mint megtudtuk, a felek nem csupán egy űrhajós feljuttatásáról, hanem egy sor, a nemzetközi űrállomáson elvégzendő közös kísérletről is tárgyalnak. A Roszkoszmosz válaszaiból pedig az is kiderül: a tudományos program jelentősen megdobhatja az árat. A végösszeg ennek alapján akár 20 milliárd felé is kúszhat. Jellemző egyébként, hogy a moszkvai székhelyű űrügynökségig „kellett elmennünk”, hogy információkat kapjunk: a program tavalyi bejelentése óta többször is kerestük a tárcát, hogy a magyar az űrhajós kiválasztásáról, a magyar űrprojekt állásáról kérdezzünk, ám tőlük választ mostanáig nem kaptunk.
Nemzetközi Űrállomás
Fotó: NASA

Drága mulatság

Az amerikai SpaceX program keretében az űrturistáknak – átszámítva – 16 milliárd forintba kerül az oda-vissza út, és naponta 10-11 millió forintot számítanak fel az állomáson tartózkodásért. A Szojuz űrhajó használatáért és a kiképzésért a Roszkoszmosz korábban 6.3 milliárd forintot számlázott az amerikai NASA-nak, újabban azonban forintba átszámítva 24, illetve 27 milliárd körüli összegről lehet olvasni. Az eddigi egyetlen magyar származású űrturista, Charles Simonyi 2007-ben és 2009-ben járt a Nemzetközi Űrállomáson. Ő saját pénzéből a két útért mintegy 60 millió dollárt (mai áron 18 milliárd forintot) fizetett. A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin tavaszi nyilatkozatából ráadásul az is kiderült: az oroszok ennél lényegesen olcsóbban nem tudnak űrutazást biztosítani.

Egymilliárdos hasznot hajthat a Gellért-hegyi sikló

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.07.31. 20:27
Látványterv
Nyereségesen lehet majd üzemeltetni a tervezett Gellért-hegyi siklót – állította Kerpel-Fronius Gábor egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
A főpolgármester-helyettes szerint távlati céljuk autómentessé tenni a Gellért-hegyet, a siklóval pedig ki lehetne váltani a Citadellát elözönlő turistabuszokat. A főváros a turisták számából számította ki a sikló várható bevételeit: van olyan becslés, amely szerint az éves haszon elérheti majd az egymilliárd forintot. Kerpel-Fronius azt mondta: a sikló majdani profitjából a főváros más, természetvédelmi célú fejlesztéseket finanszírozna. A sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre. Jelenleg is folynak az egyeztetések a kormány által felállított Budapesti Fejlesztési Központtal (BKF) arról, hogy az építkezési költségekből (ami becslések szerint 1,5 milliárd forintot tesznek majd ki) mennyit áll az önkormányzat és mennyit a központi költségvetés, ahogy arról is, miképpen osztoznak majd a bevételeken. Bardóczy Sándor főtájépítész azt mondta: az építkezés két év múlva kezdődik, és 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.  A főváros egyébként szeretné, ha egységes stratégiát kapna a nagyobb budapesti zöldterületek kezelése és fejlesztése. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának terve is, amit november elején a közgyűlés elé terjesztenek majd. Már meg is kérdezték a helyi lakosságot, a felmérésből kiderült: a többség elégedetlen a Gellért-hegyi állapotokkal, különösen a turistabuszok okozta forgalomnövekedés miatt panaszkodnak. A főváros az elkészült tervről - így a siklóról is - újból ki fogja kérni a lakosság véleményét.

Hétfőn rendkívüli ülést tart a Parlament

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.31. 14:03

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Dömötör Csaba máris jelezte, hogy a kormány nem vesz részt az eseményen.
Közzétették az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslatát. A ülés hétfőn lesz, és a napirendi pontjai között szerepel az Európai Tanácsban július 21-én elfogadott uniós költségvetés.

Orbán „szembement azzal, mint amire állítása szerint felhatalmazást kapott”

A Demokratikus Koalíció közleményében azt írja: Orbán Viktor azzal ment ki a brüsszeli EU-csúcsra, hogy előtte határozatot fogadtatott el a magyar parlamenttel arról, hogy milyen feltételekkel fogadhatja el az uniós mentőcsomagot. „Azt mondta, arra kapott felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy csak akkor bólintson rá az uniós mentőcsomagra, ha az EU megszünteti a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárásokat, és az uniós pénzeket a jövőben nem kötik jogállami garanciákhoz. Az EU-csúcson a parlamenti határozat feltételeiből egyik sem teljesült, Orbán mégis elfogadta az uniós mentőcsomagot. A magyar miniszterelnök nem csak vesztesként tért haza Brüsszelből, hanem árulóként is, hiszen szembement azzal, mint amire állítása szerint felhatalmazást kapott a parlamenttől.” A párt hozzátette: „a Demokratikus Koalíció kezdeményezte, hogy a parlament tartson rendkívüli ülést a miniszterelnök brüsszeli vereségéről és árulásáról. Mostanra összegyűlt az ehhez szükséges számú ellenzéki aláírás, így lesz rendkívüli parlamenti ülés az ügyben. Tudni akarjuk, hogy Orbán Viktor miért ment szembe azzal, amire állítása szerint felhatalmazást kapott a parlamenttől, hogy miért árulta el a magyar parlament határozatában foglaltakat, és hogy miért vágott jó képet a nem mindennapi, egyenesen megalázó vereséghez.”

A Fidesz nem megy el az ülésre

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken az MTI-vel közölte: a kormány nem vesz részt a baloldali pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen a brüsszeli költségvetési megállapodással kapcsolatban. Hozzátette: a kabinet már részletes tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök 3 milliárd euró, azaz ezermilliárd forintos nagyságrendű plusz támogatást harcolt ki Magyarország számára. Emellett sikerült megakadályozni, hogy egy politikai zsarolási lehetőséget biztosító eljárást vezessenek be az uniós forrásokkal kapcsolatban – fogalmazott, és közölte, továbbra is küzdenek azért, hogy az átláthatatlanul működő, az egyes tagországok politikai életébe mindenféle demokratikus felhatalmazás nélkül beavatkozó aktivistacsoportok ne kaphassanak támogatást az uniós költségvetésből. „Sajnáljuk, és végtelenül szomorúnak találjuk, hogy a baloldali ellenzéki pártok a költségvetési vita során mindvégig az ország érdekei ellen politizáltak, és ugyanolyan lejárató kampányt folytattak, mint a járvány elleni védekezés legnehezebb heteiben ”– fogalmazott Dömötör Csaba, és hozzátette, „már csak ezért sem tartjuk indokoltnak, hogy az általuk kezdeményezett parlamenti színjátékban részt vegyünk”.