Kiakadt az ország a Kaleta-ítéleten

Publikálás dátuma
2020.08.01. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A magyar lakosság több mint kétharmada hallott Kaleta Gábor volt nagykövet gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyéről és a megkérdezettek döntő többsége (83 százaléka) enyhének tartja az ítéletet – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Mint ismeretes: Kaletát egy amerikai hatóságok által vezetett nyomozás buktatta le: több ezer kiskorúakról készült pornográf fényképet találtak a számítógépén. Az Index információi szerint a nagykövetet tavaly márciusban hozta haza titokban a terrorelhárítás. Miután Kaleta mindent beismert, a bíróság július elején egy év börtönre – két és fél évre felfüggesztve –, illetve 540 ezer forintos pénzbüntetést ítélte.
A Publicus felmérése szerint a kormánypártiak 31, míg az ellenzékiek 66 százaléka hallott róla, hogy Kaleta az ítéletet annak köszönheti, hogy az ügyészség egyfajta alkut kötött vele: beismerő vallomás esetén enyhébb büntetést kért a vádiratban. Az ellenzékiek közül a jobbikosoknak csak alig a harmada értesült erről, az MSZP-P szavazóinak már több mint fele, a momentumosoknak közel kétharmada, míg a DK-sok 97 százaléka tudott róla, hogy a vádhatóság megállapodott a volt diplomatával. Az ellenzékiek 43 százaléka szerint az ügyészség miatt született enyhe ítélet, míg harmaduk a törvényi hátteret, ötödük pedig a bírói gyakorlatot tette felelőssé a verdikt miatt. A kormánypártiak jelentős hányada, 36 százaléka inkább a bíróságot hibáztatja, s csak minden hetedik Fidesz-KDNP-szimpatizáns látta az ítélet háttrében az ügyészséget. Abban viszont pártállástól függetlenül szinte teljesen egyetértettek (85 százalék) a megkérdezettek, hogy helytelenül járt el a kormány, amikor titkosította az Országgyűlés Külügyi Bizottságának a Kaleta-ügyről készült tárgyalási anyagát: a kormánypártiak közül csak tíz százalék értett egyet ezzel, míg az ellenzékiek teljes mértékben elutasítják. A büntetés mértékével sem értettek egyet a megkérdezettek, iskolai végzettségüktől függetlenül a nagy többség enyhének találta az ítéletet. Mint arról mi is beszámoltunk, hiába egyezett ki az ügyészséggel és tett beismerő vallomást, Kaleta az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett. A kormány – hiába kérdezte végig a különféle szerveket, hatóságokat Szél Bernadett és Mesterházy Attila ellenzéki képviselő – érdemi információkat az ügyről nem ad ki. Az igazságügyi minisztérium őszre a gyermekvédelmi törvények szigorítását ígérte.

Sok pedofil cselekedet megelőzhető

– Jelenleg nem tudni, milyen biológiai folyamatok és pszichés tényezők befolyásolják, hogy valakiből pedofil lesz – mondta lapunknak Simon Lajos pszichiáter-pszichoterapeuta és neurológus, a Semmelweis Egyetem docense. A szexuális zavarokat kutató szakembert a Kaleta-ügy miatt kerestük meg, a bíróság ugyanis a pedofilképek birtoklásáért elítélt volt perui nagykövet esetében enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a diplomata önként vállalta az orvosi kezelést. Simon Lajos szerint van lehetőség a pedofília kezelésére, ehhez azonban az szükséges, hogy az illetőben tudatosuljon, problémája van. – Ehhez egy belső tartás kell, hogy tisztázza magában, veszélyes a gyerekek számára, ezért segítségre szorul – fogalmazott. – Sajnos azonban rendszerint egy erős külső motivációból fakad, ha egy pedofil szakemberhez fordul – mondta Simon Lajos. Tapasztalata szerint ugyanis a pedofilok legtöbbször bűnügyi eljárások miatt kerülnek kapcsolatba a pszichiáterekkel. Ekkor is leginkább azért, mert a vádlott védőügyvédje javasolja ezt, a terápián való részvétel ugyanis javíthatja az esélyeit a bíróság előtt. A szakember szerint ugyanakkor kevés olyan elítélt pedofil van, aki az ítélethirdetés után is kezelésen vesz igénybe. Megjegyezte, a személyes terápián kívül sok lehetőség nincs, az ilyen személyeknek nincs intézményes önsegítő köre, mint más betegségek esetében. A terapeuták jellemzően viselkedésmódosító, illetve -szabályzó folyamatokat próbálnak elindítani a pedofilokban, de az eredményesség gyenge lábakon áll, nagyon ritka a teljes gyógyulás. Hozzátette: bár a pedofilok döntő többsége pedofil marad, és a visszaesés nem zárható ki, a betegek nagy része meg tudja állni a terápia után, hogy gyerekekkel szembeni bűncselekményt kövessen el. Ebben viszont szerepe van a büntetési tételek visszatartó erejének is. Az Index a Kaleta-ügyben született ítéletet követően kikérte az Országos Bírósági Hivataltól az elmúlt négy év adatait: 357 felnőtt embert ítéltek el Magyarországon gyermekpornográfiáért, 200-an felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, többeket csak próbára bocsátottak. A pszichiáter szerint mindenképp érdemes szorgalmazni, hogy a pedofilok minél hamarabb segítséget kérjenek. Mert ha nem kényszerből folyik a terápia, hanem a beteg saját akaratából és elszántságából, akkor eredményesebb lehet a kezelés. Szerinte ennek következtében kevesebb gyerek eshet áldozatul bűncselekményeknek. Ráadásul mivel egy titkolt viselkedési forma a pedofília – ezért sem "állnak sorban a betegek a terapeuták háza előtt” –, nem eldönthető: minden lehetőség biztosított-e azoknak, akik segítségre szorulnak. Simon Lajos ugyanakkor úgy vélte, az ismert esetek kezelésére van megfelelő szakmai háttér, annak ellenére, hogy Magyarországon a szakemberek egy meglehetősen szűk csoportja foglalkozik szexuális zavarokkal. A gyermekkel való szexuális aktus egy zsigeri, több évezredes tabu társadalmunkban, Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügye pedig felszínre hozta a társadalomban azokat a gondolatokat, hogy szigorítani kellene a büntetési tételeket. Felvetésünkre Simon nem kívánta kommentálni a szigorításokat. „Ez egy betegség, az orvos pedig a betegséget és a beteget gyógyítja, kezeli” – fogalmazott a pszichiáter. Hangsúlyozta, hogy egy pedofil a betegsége miatt elképesztő nyomás alatt éli az életét, a szorongásától szenved, és bár ennek gyógyítására nincs nagy esély, mindenképp humánusabb a terápia, mint a sokak által szorgalmazott kémiai kasztrálás. Utóbbi elvág a betegben valamit, fizikailag csonkítja az embert. „Az orvosok alapvető tevékenysége, hogy esélyt teremtsenek a betegeknek, hogy a személyiségük pozitív irányba változzon” – fogalmazott a pszichiáter. UNYATYINSZKI GYÖRGY
Szerző

Még mindig nincs megállapodás az oroszokkal a magyar űrhajósról

Publikálás dátuma
2020.08.01. 06:00
Farkas Bertalan és Kubasov
Fotó: Mokletsov Alexander / Sputnik/AFP
Hiába álmodik magyar égre magyar űrhajóst a programot felügyelő Szijjártó Péter, a 2024-25-ös képtelenség tartani, ráadásul a költségek is kilőhetnek.
Továbbra sincs megállapodás az oroszok és a magyar fél között a magyar űrhajós fellövéséről - tudta meg lapunk a Roszkoszmosztól. Pedig alig kilenc hónappal ezelőtt a magyar kormány még azt kommunikálta, a Magyarország rövid időn belül ismét olyan nemzetközi sikert tud felmutatni, mint 1980-ban, amikor a Szojuz-36 fedélzetén szovjet segítséggel Farkas Bertalan kijutott a világűrbe. A Roszkoszmosznak a Népszava kérdéseire küldött válaszleveléből ugyanis kiderül: még kész szerződésszöveg sincs csak egy tervezet, amiről jelenleg a két ország tudományos együttműködésével foglalkozó bizottság egyik albizottságában egyeztetnek. Pedig a programot koordináló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019 novemberében azt állította, a „politikai megállapodás” már megvan, mi több, 2024-ben, rosszabb esetben 2025-ben akár nézhetjük is a tévében a második hazai űrhajós fellövését.      A Roszkozmosz szerint a magyar-orosz megállapodást tárgyaló bizottság albizottságának első ülésére június 19-én került sor, és mostanra megállapodtak három újabb munkacsoport személyi összetételéről. Pedig a magyar külügyminiszter tavaly még azt állította, az ügy jól halad, külön kiemelte egyik nyilatkozatában, hogy a „kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul” megkezdik. Csakhogy még ettől is messze vagyunk. Ugyanis a Roszkozmosz honlapja szerint a kiválasztásig eljutni is sok idő: a napokban zárult le a tavaly júniusban kihirdetett (és a koronavírus járvány miatt kitolt) nyilvános jelentkezési határidő az orosz jelentkezők számára. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya űrkutató maga is azt mondta, a kiválasztást majd a teljes nyilvánosság bevonása mellett végzik, azaz várhatóan nyilvános pályázaton toboroznak majd űrhajóst. Márpedig ahhoz, hogy elkezdődhessen az újabb magyar űrhajós kiképzése, még meg kéne kötni a magyar-orosz megállapodás, le kéne folytatni a jelentkezési procedúrát, a majd megtalálni a legalkalmasabb személyt. Az utóbbi szintén időigényes: a Roszkoszmosz honlapján az olvasható, hogy a kiválasztási folyamat során áttekintik a jelöltek egészségi állapotát, fizikai felkészültségét, eddigi tudásukat, tanulási készségüket, pszichikai és pszichofiziológiai tulajdonságaikat, motivációjukat, viselkedésüket, illetve szakmai előéletüket. Végül pedig jöhet a kiképzés, ami már maga a célegyenes: Farkast két év alatt készítették fel. 1980-ban ráadásul leegyszerűsítette ezt a folyamatot, hogy nem kutatót, hanem vadászpilótát küldtek fel, akkoriban pedig a magyar hadsereg tisztjei tudtak oroszul – a nyelvtudás hiánya viszont ma már gondot okozna. Összegezve: kizárt, hogy a 2024-2025-ös Szijjártó-féle céldátum tartható volna. A várható költségre vonatkozó kérdésünkre az orosz ügynökség azt felelte: nehéz megbecsülni az összeget, mert nagyban függ az űrállomáson végrehajtandó programtól. Tavaly novemberben Szijjártó azt nyilatkozta, a három éves magyar űrprogram 7-10 milliárdot emésztene föl. Lapunk már akkor megírta, hogy ez igencsak diszkontárú űrutazás lenne. A magyar kormány ráadásul többet szeretne, mint egy „turistát” kijuttatni az űrállomásra. Szijjártó korábban úgy nyilatkozott: három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt „magyar technológiai hozzáadott érték”. Ezek a programok mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani. Ezt megerősítette most az orosz ügynökség is lapunknak: mint megtudtuk, a felek nem csupán egy űrhajós feljuttatásáról, hanem egy sor, a nemzetközi űrállomáson elvégzendő közös kísérletről is tárgyalnak. A Roszkoszmosz válaszaiból pedig az is kiderül: a tudományos program jelentősen megdobhatja az árat. A végösszeg ennek alapján akár 20 milliárd felé is kúszhat. Jellemző egyébként, hogy a moszkvai székhelyű űrügynökségig „kellett elmennünk”, hogy információkat kapjunk: a program tavalyi bejelentése óta többször is kerestük a tárcát, hogy a magyar az űrhajós kiválasztásáról, a magyar űrprojekt állásáról kérdezzünk, ám tőlük választ mostanáig nem kaptunk.
Nemzetközi Űrállomás
Fotó: NASA

Drága mulatság

Az amerikai SpaceX program keretében az űrturistáknak – átszámítva – 16 milliárd forintba kerül az oda-vissza út, és naponta 10-11 millió forintot számítanak fel az állomáson tartózkodásért. A Szojuz űrhajó használatáért és a kiképzésért a Roszkoszmosz korábban 6.3 milliárd forintot számlázott az amerikai NASA-nak, újabban azonban forintba átszámítva 24, illetve 27 milliárd körüli összegről lehet olvasni. Az eddigi egyetlen magyar származású űrturista, Charles Simonyi 2007-ben és 2009-ben járt a Nemzetközi Űrállomáson. Ő saját pénzéből a két útért mintegy 60 millió dollárt (mai áron 18 milliárd forintot) fizetett. A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin tavaszi nyilatkozatából ráadásul az is kiderült: az oroszok ennél lényegesen olcsóbban nem tudnak űrutazást biztosítani.

Egymilliárdos hasznot hajthat a Gellért-hegyi sikló

Publikálás dátuma
2020.07.31. 20:27
Látványterv
Nyereségesen lehet majd üzemeltetni a tervezett Gellért-hegyi siklót – állította Kerpel-Fronius Gábor egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
A főpolgármester-helyettes szerint távlati céljuk autómentessé tenni a Gellért-hegyet, a siklóval pedig ki lehetne váltani a Citadellát elözönlő turistabuszokat. A főváros a turisták számából számította ki a sikló várható bevételeit: van olyan becslés, amely szerint az éves haszon elérheti majd az egymilliárd forintot. Kerpel-Fronius azt mondta: a sikló majdani profitjából a főváros más, természetvédelmi célú fejlesztéseket finanszírozna. A sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre. Jelenleg is folynak az egyeztetések a kormány által felállított Budapesti Fejlesztési Központtal (BKF) arról, hogy az építkezési költségekből (ami becslések szerint 1,5 milliárd forintot tesznek majd ki) mennyit áll az önkormányzat és mennyit a központi költségvetés, ahogy arról is, miképpen osztoznak majd a bevételeken. Bardóczy Sándor főtájépítész azt mondta: az építkezés két év múlva kezdődik, és 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.  A főváros egyébként szeretné, ha egységes stratégiát kapna a nagyobb budapesti zöldterületek kezelése és fejlesztése. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának terve is, amit november elején a közgyűlés elé terjesztenek majd. Már meg is kérdezték a helyi lakosságot, a felmérésből kiderült: a többség elégedetlen a Gellért-hegyi állapotokkal, különösen a turistabuszok okozta forgalomnövekedés miatt panaszkodnak. A főváros az elkészült tervről - így a siklóról is - újból ki fogja kérni a lakosság véleményét.
Frissítve: 2020.07.31. 21:09