Rozsdás hűtőben romlott húsok: fogyasztóvédelmi horrorra bukkantak egy budapesti étkezdében

Publikálás dátuma
2020.07.31. 18:11
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több mázsa lejárt szavatosságú élelmiszert foglalt le a kormányhivatal a XIII. kerületben.
Több mint 360 kilogramm, fogyasztásra alkalmatlan, az egészségre veszélyes ételt vont ki a forgalomból a Pest Megyei Kormányhivatal egy fővárosi élelmiszerbolt és étkezde ellenőrzése során – mondta el pénteken az MTI-nek Tarnai Richárd, a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Tarnai beszámolója szerint a hivatal egy általános ellenőrzés során talált rá a különösen súlyos esetre a főváros XIII. kerületében. A lebuktatott élelmiszerüzlet és főként a raktárhelyiségek rendkívül koszosak, nem megfelelő higiéniai állapotúak voltak. 
A raktárban számos lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű terméket találtak, a kormányhivatal munkatársai 59 tétel, összesen 201 kilogramm élelmiszert azonnal kivontak a forgalomból. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a vevők ezekből vásároljanak - tette hozzá a kormánymegbízott.
Az üzlethez tartozó étkezdében hasonló állapotokat tapasztaltak a felügyelők, például szabálytalan körülmények között, rozsdás, szennyezett hűtőberendezésekben tárolták a húsokat. Az étkezdében szintén lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű, nyomon követhetetlen termékeket találtak. A hatóság 53 tételt, 152 kilogramm húst azonnal kivont a forgalomból, amely a meleg idő miatt különösen indokolt volt - hívta fel a figyelmet Tarnai Richárd. A szabálytalanságok miatt eljárás indult. Az ügy még folyamatban van, de jogerős lezárása után a kormánymegbízott szerint akár több tízmillió forint is lehet a bírság. Tarnai  felidézte, 2012 után jelentős szigorítások léptek életbe, például a bírságok összegének emelése és a minősített esetek büntető törvénykönyvi kategóriába kerülése - ennek eredményeképpen pedig  10 százalék alá csökkent a szabálytalanságok aránya. 
Szerző

Már most magas az atomhivatali kultúra

Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:00

Fotó: paks2.hu
Már ma napi gyakorlat az Országos Atomenergia Hivatalnál az a kérdező és tanuló magatartás, amire a kormány a múlt héten kötelezte a hatóságot.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) feladatairól szóló 2011-es kormányrendelet módosítására annak érdekében volt szükség, hogy a hatékony biztonsági kultúrára vonatkozó európai uniós előírások a hazai jogrendszerben is egyértelműen megjelenjenek - közölte korábbi tudósításunk kapcsán lapunkkal a hatóság. Múlt szombati beszámolónk szerint a kormány csütörtökön azzal a kitétellel egészítette ki korábbi rendeletét, hogy a hivatal kérdésfelvető és tanuló magatartást elősegítő, hatékony irányítási rendszert hoz létre és tart fenn. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az Állami Számvevőszék frissen megjelent, a szervezet 2015-2018-as működését vizsgáló anyaga kisebb hiányosságokat tárt fel az OAH belső kontrollingrendszereinek gyakorlati működtetésében. A mostani módosításra azért került sor, hogy a hazai jogszabályok teljes körűen megfeleljenek az európai uniós előírásoknak - szögezte le lapunknak írt levelében az OAH. Egy 2014-es Euratom-irányelvmódosítás a szabályozó hatóságok számára olyan rendszerek bevezetését írja elő, ami alapján a személyzet és a vezetők minden szinten mindenek elé helyezik a nukleáris biztonságot. Az irányítási rendszernek elő kell mozdítania a szervezet ama képességét, hogy az egyének szintjén az egyik legfontosabb elvárás a kérdező magatartás legyen. Ez igen magas biztonsági kultúrának felel meg. Az OAH viszont már évekkel ezelőtt a nemzetközi előírásoknak megfelelő belső szabályozást alakított ki - szögezik le. Ez a szervezet minden szintjén elősegíti a nukleáris biztonság szempontjainak érvényesítését. A mostani szabálymódosítás miatt tehát az OAH-n belül további intézkedésekre nincs szükség. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által 2018-ban lefolytatott felülvizsgálat eredményére szerint az OAH eleget tett a NAÜ-s követelményeinek, így az erős biztonsági kultúra előmozdításának és támogatásának, a szervezeti változások kezelésének és a fokozatos megközelítés alkalmazásának - írja az OAH. A hatóság a honlapján a minap arról is hírt adott, hogy a Nuclear Threat Initiative (NTI) szervezet rangsora szerint a radioaktív anyagok védettsége a 154 vizsgált állam között Magyarországon a 6. legjobb. Úgyszintén közölték, hogy a Paks II-es atomerőmű-fejlesztés területén engedélyezték egy betonkeverő üzem-vezénylő, valamint egy betonvizsgáló laboratórium megépítését.
Szerző

Az országnak húzóágazat, de némelyik banknak hitelkockázat

Publikálás dátuma
2020.07.31. 07:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„Több bankot végigjártunk, hiteltanácsadóhoz is fordultunk, mert hiába van stabil munkahelyem, az autóipart kockázatnak tartották, nem kaptunk babaváró hitelt” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Viktor, aki feleségével és születendő gyerekével egy családi házba költözött volna a kölcsön segítségével. A problémáját az okozta, hogy a hitelt folyósító pénzintézetek - noha az állami garancia miatt nem jelentős a kockázat - nem csak a kérelmező anyagi helyzetét vizsgálják meg, hanem a munkáltató helyzetét is. Viktor például egy Békés megyei autókereskedésnél dolgozik, és hiába köztartozásmentes, sőt stabilan nyereséges a munkáltatója, annak főtevékenysége (TEÁOR-száma) az autóiparhoz sorolható, így a hitelbírálati kockázatelemzésen többször is fennakadtak. Felesége a terhesség nyolcadik hónapjába lépett, amikor végül az egyik bank – egy felülvizsgálat eredményeként – biztosította a hitelt a családnak. Viktor elmondta, nincs egyedül: egy mezőgazdasági munkagépeket gyártó cégnél dolgozó ismerőse is hasonló problémával küzdött.  Mint lapunk megtudta, a koronavírus-járvány következményeként kialakult gazdasági visszaesés a pénzintézeteket arra ösztökélte, hogy szigorítsanak, minimalizálják a kockázatos hitelek kihelyezését - ez pedig érinthet más hiteltípusokat is, nem csak a babavárót. A Bankszövetség megkeresésünkre szűkszavúan reagált: mivel a kockázatelemzés szempontjai bankonként eltérnek, ráadásul banktitoknak minősülnek, általánosan nem kívánták minősíteni a bemutatott család által tapasztalt gyakorlatot. A Pénzügyminisztérium nem reagált megkeresésünkre. - Általánosságban elmondható, hogy a járványhelyzetre való tekintettel minden olyan igénylés kockázatosnak minősülhet, ahol a bank nem látja biztosítottnak a törlesztés folytonosságát, nem találja azt problémamentesnek. A jelenlegi helyzetben kifejezetten kockázatosnak minősülnek a járvány által leginkább érintett területek, mint például a turizmus-vendéglátás, szolgáltatói szektor vagy feldolgozóipar – nyilatkozta lapunknak Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Bár akár egy felszolgáló, akár egy szalagmunkás is azt tapasztalhatja, hogy nem akármelyik banknál juthat babaváró hitelhez, egyelőre nem tömeges a jelenség. Ez magyarázható a bankok eltérő kockázatelemzésével, de azzal is, hogy drasztikusan csökkent a hitelfelvétel iránti kereslet a koronavírus megjelenése óta. A babaváróhitel megjelenése óta a két legrosszabb hónapot mutatják az Magyar Nemzeti Bank áprilisi és májusi hitelkihelyezési statisztikái, 46-46,5 milliárd forintot vettek fel a családok, ami 30 százalékos visszaesés a válság előtti átlaghoz képest.