Egymilliárdos hasznot hajthat a Gellért-hegyi sikló

Publikálás dátuma
2020.07.31. 20:27
Látványterv
Nyereségesen lehet majd üzemeltetni a tervezett Gellért-hegyi siklót – állította Kerpel-Fronius Gábor egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
A főpolgármester-helyettes szerint távlati céljuk autómentessé tenni a Gellért-hegyet, a siklóval pedig ki lehetne váltani a Citadellát elözönlő turistabuszokat. A főváros a turisták számából számította ki a sikló várható bevételeit: van olyan becslés, amely szerint az éves haszon elérheti majd az egymilliárd forintot. Kerpel-Fronius azt mondta: a sikló majdani profitjából a főváros más, természetvédelmi célú fejlesztéseket finanszírozna. A sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre. Jelenleg is folynak az egyeztetések a kormány által felállított Budapesti Fejlesztési Központtal (BKF) arról, hogy az építkezési költségekből (ami becslések szerint 1,5 milliárd forintot tesznek majd ki) mennyit áll az önkormányzat és mennyit a központi költségvetés, ahogy arról is, miképpen osztoznak majd a bevételeken. Bardóczy Sándor főtájépítész azt mondta: az építkezés két év múlva kezdődik, és 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.  A főváros egyébként szeretné, ha egységes stratégiát kapna a nagyobb budapesti zöldterületek kezelése és fejlesztése. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának terve is, amit november elején a közgyűlés elé terjesztenek majd. Már meg is kérdezték a helyi lakosságot, a felmérésből kiderült: a többség elégedetlen a Gellért-hegyi állapotokkal, különösen a turistabuszok okozta forgalomnövekedés miatt panaszkodnak. A főváros az elkészült tervről - így a siklóról is - újból ki fogja kérni a lakosság véleményét.
Frissítve: 2020.07.31. 21:09

Hétfőn rendkívüli ülést tart a Parlament

Publikálás dátuma
2020.07.31. 14:03

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Dömötör Csaba máris jelezte, hogy a kormány nem vesz részt az eseményen.
Közzétették az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslatát. A ülés hétfőn lesz, és a napirendi pontjai között szerepel az Európai Tanácsban július 21-én elfogadott uniós költségvetés.

Orbán „szembement azzal, mint amire állítása szerint felhatalmazást kapott”

A Demokratikus Koalíció közleményében azt írja: Orbán Viktor azzal ment ki a brüsszeli EU-csúcsra, hogy előtte határozatot fogadtatott el a magyar parlamenttel arról, hogy milyen feltételekkel fogadhatja el az uniós mentőcsomagot. „Azt mondta, arra kapott felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy csak akkor bólintson rá az uniós mentőcsomagra, ha az EU megszünteti a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárásokat, és az uniós pénzeket a jövőben nem kötik jogállami garanciákhoz. Az EU-csúcson a parlamenti határozat feltételeiből egyik sem teljesült, Orbán mégis elfogadta az uniós mentőcsomagot. A magyar miniszterelnök nem csak vesztesként tért haza Brüsszelből, hanem árulóként is, hiszen szembement azzal, mint amire állítása szerint felhatalmazást kapott a parlamenttől.” A párt hozzátette: „a Demokratikus Koalíció kezdeményezte, hogy a parlament tartson rendkívüli ülést a miniszterelnök brüsszeli vereségéről és árulásáról. Mostanra összegyűlt az ehhez szükséges számú ellenzéki aláírás, így lesz rendkívüli parlamenti ülés az ügyben. Tudni akarjuk, hogy Orbán Viktor miért ment szembe azzal, amire állítása szerint felhatalmazást kapott a parlamenttől, hogy miért árulta el a magyar parlament határozatában foglaltakat, és hogy miért vágott jó képet a nem mindennapi, egyenesen megalázó vereséghez.”

A Fidesz nem megy el az ülésre

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken az MTI-vel közölte: a kormány nem vesz részt a baloldali pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen a brüsszeli költségvetési megállapodással kapcsolatban. Hozzátette: a kabinet már részletes tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök 3 milliárd euró, azaz ezermilliárd forintos nagyságrendű plusz támogatást harcolt ki Magyarország számára. Emellett sikerült megakadályozni, hogy egy politikai zsarolási lehetőséget biztosító eljárást vezessenek be az uniós forrásokkal kapcsolatban – fogalmazott, és közölte, továbbra is küzdenek azért, hogy az átláthatatlanul működő, az egyes tagországok politikai életébe mindenféle demokratikus felhatalmazás nélkül beavatkozó aktivistacsoportok ne kaphassanak támogatást az uniós költségvetésből. „Sajnáljuk, és végtelenül szomorúnak találjuk, hogy a baloldali ellenzéki pártok a költségvetési vita során mindvégig az ország érdekei ellen politizáltak, és ugyanolyan lejárató kampányt folytattak, mint a járvány elleni védekezés legnehezebb heteiben ”– fogalmazott Dömötör Csaba, és hozzátette, „már csak ezért sem tartjuk indokoltnak, hogy az általuk kezdeményezett parlamenti színjátékban részt vegyünk”. 
Szerző

Több százmilliós pluszforrással kutathatják a magyarságot a Várban

Publikálás dátuma
2020.07.31. 13:42
A Magyarságkutató Intézet Úri utcai székháza (itt korábban a Magyar Országos Levéltár egyik tagintézménye működött)
Fotó: Google Maps
A Magyarságkutató Intézet idén 706 milliós bátorítást kap, de a jövő évi költségvetés miatt sem kell aggódniuk
Komoly összegú támogatást kapott a kormánytól a 2019 óta a budai Várban működő Magyarságkutató Intézet: egy csütörtöki kormányhatározat  több százmilliós pluszforrást biztosít arra, hogy átalakítsák,felújítsák az eddig használt helyiségeiket, és ellássák megnövekedett feladataikat - írja a 444.hu.  A Magyarságkutató Intézet idei költségvetési keretét 216,2 millió forinttal emelte meg a kormány, de e mellé még kaptak 490 milliót az általuk használt helyiségek felújítására. De azt is bebiztosították, hogy a 2021-es költségvetésből a Magyarságkutató  1,2 milliárd forintot kapjon. Ugyanakkor 2022-ben a költségvetési támogatásuk megint visszaesik 216,2 millióra.  A 101 munkatársat foglalkoztató, az EMMI alá tartozó szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség, vagyis- jegyzi meg a lap - ahogy az ilyen intézetek általában, a kormány történelemképére igyekeznek ráerősíteni.
 Kásler Miklós egyébként már tavaly is kevésnek tartotta a Magyarságkutatónak adott pénzt, ezért már akkor többletforrást kért. Az akkori tervek között szerepelt a városligeti Vajdahunyad várban létrehozandó Hun-magyar Múzeum is.  
Szerző