Előfizetés

Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.08.04. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány. Így vesznek el a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.
A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból. Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele. Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése. A három EGT ország az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek. Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében.
Az ügyben megkerestük a Kormányszóvivői Irodát, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Pluszpénz a civileknek

Az Európai Unió tagállamai a következő hétéves költségvetési időszakban 841 millió eurót szándékoznak költeni a Jogok és értékek program megvalósítására. Ez több, mint amennyit az Európai Bizottság tervezett fordítani a demokratikus, pluralista és befogadó társadalmak fenntartását célzó projektekre, de jóval kevesebb annál az 1,8 milliárd eurónál, amelyet az Európai Parlament hagyott jóvá a 2021-2027 közötti büdzséről szóló korábbi állásfoglalásában. A költségvetési tételből jutna a civil szervezetek támogatására is, amire az EP legalább 1 milliárd eurót költene. A végső összeg a kormányok és az uniós törvényhozás közötti alkudozásában fog kialakulni. Az EU költségvetését mindkét társ-jogalkotónak jóvá kell hagynia.

Elindult a szakrendelő-teszt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.03. 20:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Egyelőre próbaüzemben, de elkezdte az egészségügyi ellátórendszer értékelését a Jobbulást! Alapítvány: nyolc szakrendelőben kérik arra a betegeket, hogy a vizsgálatok után számoljanak be tapasztalataikról. A civil szervezet közelmúltban létrehozott internetes oldalán egyebek mellett arra válaszolhatnak a páciensek: Mennyire bántak velük tisztelettel? Kaptak-e megfelelő tájékoztatást az ellátásukról? Bevonta-e őket az orvos a terápiájukkal kapcsolatos döntésekbe? Volt-e szappan, WC-papír a mosdóban? Ajánlanák-e az adott szakrendelést barátaiknak, ismerőseiknek? A felmérést indító civil szervezet – amelyet két orvos, Pákó Judit és Hegedűs Zsolt, valamint Kalmár István informatikus, egészségügyi menedzser alapított két éve – célja, hogy a felméréssel hozzájárulhasson az ellátás minőségének javításához. Pákó Judit, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a szállásfoglalásnál vagy a webáruházaknál jól bevált online értékelések akár az egészségügyben is szemléletváltást hozhatnának. Épp ezért az értékelhető intézmények körét az ősztől jelentősen bővítik, októbertől már az összes hazai szolgáltató, így már a kórházak is értékelhetővé válnak portáljukon. A felmérés készítői később a kérdések körét is kibővítenék. Míg most a betegek csak általános kérdésekre válaszolhatnak, később a gyógyítás minőségét is értékeltetnék velük. A teszt próbaüzemében résztvevő nyolc szakrendelő egyike a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat, amely nem először méreti meg magát: tavaly minden rendelőnél elhelyeztek egy olyan képernyőt, amelyen mosolygós és szomorú hangulatjelekkel értékelhették az ellátást a betegek. Czermann Imre, a szakrendelő igazgatója szerint a visszajelzésekből kiderült például, hogy a betegek azt viselik a legnehezebben, ha az orvos elkésik a rendelésről. Épp ezért, amikor kiderült, hogy egyik szakorvosuk rendszeresen később ér át a szakrendelőbe a kórházi teendői miatt – amit a betegek szóvá is tettek –, a rendelést egy órával későbbre tolták. A páciensek visszajelzései megerősítették azt is, hogy sokszor a tájékoztatás is elég a betegek nyugalmához. Ha például „megcsúszik” egy kezelés, mert mondjuk kórházi ellátást kell megszervezni valakinek, akkor erről rögtön tájékoztatják a kint várakozókat. – Ha a betegek látják, hogy gyorsan, gördülékenyen megy a munka, akkor türelmesen várakoznak. Ha viszont azt gondolják, hogy a zárt ajtó mögött csak kávéznak, akkor feszültté válnak – fogalmazott Czermann Imre. A felmérésekből világossá vált az is, hogy a szakrendelőben is gond volt a mosdók állapota: emiatt, amellett, hogy kétóránként takarítanak, kihelyeztek táblákat arról, hogy kit hívhatnak, aki intézkedik, ha hiányosságot tapasztalnak. A betegvélemények hívták fel a figyelmet egy könnyen orvosolható gondra is. Ha valakinél nem találnak vénát a vér levételéhez, akkor általában azt tanácsolják ilyenkor, hogy üljön egy kicsit és igyon sokat. Csakhogy a folyóson eddig nem volt víz. A betegek jelezései nyomán azonban a rendelő ballonos, szűrt vizet biztosít a váróhelyiségekben.

Heves zivatarok érkeznek több hullámban: keddre riasztásokat adott ki az OMSZ

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 20:03

Fotó: Béres Márton / Népszava
Óránkénti 90 kilométeresnél is erősebb széllökésekkel, nagyobb szemű jéggel és felhőszakadással.
Veszélyjelzésükben azt írták: még hétfőn hozzávetőlegesen a Pécs-Miskolc vonaltól északnyugatra alakulhatnak ki zivatarok, felhőszakadás, viharos szél, esetleg nagyobb jég kíséretében. Kedden a nap első felében az ország nagy részén átmeneti szünet várható, majd délután ismét zivatarokra kell számítani (a legkisebb eséllyel a Tiszántúlon). Ekkor heves zivatarok is lehetnek óránkénti 90 kilométeresnél is erősebb széllökésekkel, nagyobb szemű jéggel és felhőszakadással. Gócokban 30-50 milliméternyi, néhol esetleg ennél is több eső hullhat. Zivatarveszély miatt másodfokú figyelmeztetést adtak ki Budapestre, valamint Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére, míg a többi megyében elsőfokú a figyelmeztetés. Emellett Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet 13 és 21 Celsius-fok között valószínű. Napközben 22-34 fokig melegszik fel a levegő, északnyugaton lesz hűvösebb.