Szabad szemmel: ha Magyarországon bárki független médiumba fektetne, a kormány közbeavatkozik

Publikálás dátuma
2020.08.01. 09:52

És a hatalom a tudományra is rászáll, noha a koronavírus-járvány idején jobban rá van utalva, mint bármikor máskor.

Libération

Magyarországon a hatalom anyagi eszközökkel fojtja meg a független médiát – írja az újság, miután kollektívan benyújtotta lemondását az Index szinte összes munkatársa. Döntésük azzal függ össze, hogy politikai és gazdasági értelemben igencsak törékeny az önálló sajtó helyzete. Mindazonáltal a zuhanás folyamatosnak tűnik: az ország 10 év alatt 66 helyett esett vissza a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság listáján. Az antiliberális Orbán Viktor alatt a köztévéből hivatalos szócső lett, nagy újságok tűntek el a színről, mások váratlanul a kormány cinkosaivá váltak. Ebben a komor médiaközegben az Index a független tájékoztatás egyik utolsó világító tornyának számított. Folyamatosan utána járt a korrupciónak, a vezető körökben uralkodó nepotizmusnak. Hogy azután egy nap eljön a vég, attól már régen tartott mind a szerkesztőség, mind az ellenzék. Panyi Szabolcs, a Direkt36-tól azt mondja, egyre nagyobb lett a politikai nyomás, ráadásul megjelent a tulajdonosok sorában Orbán egyik bizalmasa, Vaszily Miklós. Ezért az újságírók kénytelenek voltak egyre több energiát áldozni arra, hogy legyen jövője a lapnak. De a kolléga arra a különlegességre is rámutat, hogy a hagyományos nagy magyar lapok nem tudták megvetni lábukat a digitális világban, ott mindig is sokkal nagyobb volt az Index közönsége. Éppen ez volt ennek az üzleti modellnek az Achilles-sarka, merthogy ingyen lehetett hozzáférni a cikkekhez, miután az egész a reklámra épült. Ám ez sérülékennyé tette – mutat rá Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül európai irodájának munkatársa. Hiszen a kormány belezavar a piacba: a hirdetések nagyjából egyharmada mögött közpénzek vannak, ám ezek a reklámok szinte kizárólag a hatalomhoz közeli orgánumokban jelennek meg. És ezt csak megkoronázza, hogy nem ritkán megnézhetik magukat azok a magáncégek, amelyek a független médiában népszerűsítik magukat. Vaszily Miklós az Indexnél tervezett módszert egyszer már bevetette az Origónál, így az ma már a kormány lelkes támasza. A manőver persze átlátszó, de arra jó, hogy elkendőzze a hatalom felelősségét, hiszen Orbánék mossák a kezeiket, mondván, hogy itt csupán egy magánvállalkozás belső ügyeiről van szó. Pavol Szalai úgy véli, hogy Magyarországon továbbra is nagy az igény az elfogulatlan tömegtájékoztatásra, csak éppen stabil gazdasági modell kell hozzá, hogy ellen tudjon állni a hatalom nyomásának. Ám itt felelőssége van az EU-nak, hiszen annak ügyelnie kell a verseny tisztaságára, márpedig éppen az erősen torzul Magyarországon. A Direkt36-nál az előfizetőkre építenek. Panyi Szabolcs azt fejtegeti, hogy enélkül a befektetők, a hirdetők bármikor ki vannak téve a kormány közbeavatkozásának.

Project Syndicate

Az unió már megint egy válság hatására lépett, hogy közelebb kerüljön a mélyebb együttműködéshez, de ezúttal sem volt megfelelő eszköze, hogy kikényszerítse az alapelveket, így csak további civakodás várható. Így látja a helyzetet az EU-csúcs után a Princeton-i Egyetem egyik professzora, aki fő témaként európai kérdésekkel foglalkozik. Harold James szerint ami az ötnapos tanácskozáson lejátszódott, az teljesen tipikusnak számít a szervezetben, így érthető módon nem megfelelő kompromisszummal zárult. A gazdasági mentőcsomaghoz nem csatoltak szigorúbb feltételeket, igaz most a politikai kikötések kerültek előtérbe. Azt akarták elérni, hogy aki segítséghez jut, az tartsa fenn a jogállamot, a bírói függetlenséget, a sajtó- és tanszabadságot. Ám a végén az illiberális magyar és lengyel vezetés úgy kapott ígéretet nagy összegek folyósítására, hogy nincsenek biztosítékok, mármint hogy egyikük sem bontja le még jobban a demokratikus intézményeket. Pedig a civilizált Európa csak akkor működik, ha megvédik a közös értékeket, megbüntetik azokat, akik módszeresen megsértik a normákat. Mégpedig politikai eszközökkel: a szavazati jog felfüggesztésével és a támogatásokat visszatartva. De Tusknak igaza van: nem lehetséges az EU, ha a tagjai nem ragaszkodnak ugyanazokhoz az elvekhez.

Neue Zürcher Zeitung

A mostani járvány idején a világ jobban rá van utalva a tudomány eredményeire, mint bármikor korábban, ám a kutatók keze sok országban meg van kötve és az unión belül, ez ügyben Magyarország jár elöl rossz példával. Például távozásra kényszerítette a CEU-t, ám nem úgy néz ki, hogy az ország kénytelen volna nagy árat fizetni a tanszabadság korlátozásért. A tudományt azonban határozottan meg kell védeni, noha első ránézésre úgy tűnik, hogy annak pozíciói erősödtek a Covid-19 hatására. Csak nem a tekintélyelvű rendszerekben. Úgy hogy meg kell óvni a szakmai autonómiáját az újabb és újabb támadásokkal szemben, hiszen jönnek fel a populisták. Törökországban az utóbbi években sok ezer tudóst bocsátottak el állásából. Sőt, nem kevesen börtönbe kerültek. És hasonló a helyzet Oroszországban, valamint Egyiptomban is. A Tudósok veszélyben elnevezésű, New Yorkban bejegyzett civil szervezet nemrégiben arra jutott, hogy a magyaroknál és a törököknél az utóbbi 10 évben egyértelműen lefelé tart az akadémiai szabadság spirálja. Mint ahogy Brazíliában és Kínában is. Továbbá Indiában és Pakisztánban. A nyugati demokráciáknak csak javára válna, ha határozottabban kiállnának a tekintélyelvű rendszereknél a tudományos autonómia mellett. A helyzet felmérésére bőven találni adatokat a világhálón. Csak a politikának le kell vonnia belőlük a megfelelő következtetéseket.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországról Németországba akar költözni Ördög Ivett, aki férfinak született, de a nemváltást immár törvény tiltja és a magyar kormány kérlelhetetlen ilyen ügyekben. Úgyhogy a történet főszereplője igen kellemetlen, sőt veszélyes helyzetekbe keveredett már, amikor valahol meg kell mutatnia a személyi igazolványát, mert abban az eredeti neve szerepel. Ilyen módon nagy pszichés tehertételnek van kitéve. Merthogy transznemű, csak éppen ezt magyar földön nem lehet eltitkolni. Ez ügyben az Országgyűlés nemrégiben kemény határozatot hozott. Az országban kb. 30 ezer transznemű élhet, Víg Dávid, az Amnesty Internationaltől szerint számukra egyre nagyobb gond, hogy erősödik a hétköznapi diszkrimináció. Főként mivel a kormány az utóbbi két évben gyalázkodó kampányt folytat az LMBT-közösség tagjai ellen. Amivel a szakértő szerint a korrupcióról és a gazdasági nehézségekről próbálja elterelni a figyelmet. Lehet persze, hogy a helyzet idővel javulni fog, ám sokan nem szeretnének addig várni, így már most kivándorolnak. A 39 éves Ivett pl. Berlinbe megy, méghozzá szintén transznemű barátjával együtt. Azt mondja, bízik abban, hogy ott normális és nyugodt élete lesz, mert nem a transznőt látják benne, hanem a szoftvertervezőt. Vagy egyszerűen csak Ivettet.
Szerző

Bogdán Lászlót és a cserdi csodát méltatja az Economist

Publikálás dátuma
2020.08.01. 09:40
VIRRASZTÁS - Bogdán László halála kiáltás mindnyájunk felé
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Visszautasította, hogy díszcigány legyen, viszont azon volt, hogy ne éljen hiába.
Mert nagyot álmodni a cserdi polgármester, aki nem csak azért küzdött, hogy faluja kikeveredjen a mélyszegénységből, hanem hogy a munka révén megváltozzanak a cigányságról alkotott előítéletek. Így lehet összefoglalni azt a meleg hangú méltatást, amit az Economist nyomtatott formában szentel Bogdán Lászlónak, miután az 46 évesen öngyilkosságot követett le. A polgármester, aki iszonyatos nyomorból indult, mintatelepülést csinált a 350 lakosú közösségből és még nagy tervei voltak. Családra nem jutott ideje, a helyieket tekintette a gyerekeinek. Mindig azt mondta, nincs abban semmi érdekes, hogy dolgoznak a cigányok, de belül ő is tudta, hogy dehogynem. Hiszen nem véletlenül alakult ki előítélet a romákkal szemben. A másik oldalon viszont igaz, hogy a történelem kemény sorsot mért a magyarországi romákra az utóbbi 600 évben. Bogdán a kiutat a munkában látta, miközben büszkén vállalta cigányságát és magyarságát is. Ám a cserdi csoda ellenére a falun határain túl akadtak ellenségei, mert egyesek akik azt gondolták, hogy éppen a negatív sztereotípiákra erősít rá, ha sűrűn emlegeti a cigányok rossz vonásait. Ugyanakkor visszautasította, hogy díszcigány legyen, viszont azon volt, hogy ne éljen hiába, ami esetében a falu fellendítését jelentette. Egy ízben megvallotta, hogy sokszor magába roskad, mert úgy érzi, nincs elég ereje a sok teendő elvégzésére. A nekrológ ugyanakkor az ismert cigány vicc analógiájára nyitva hagyja a kérdést, hogy akkor most a polgármester vak volt-e vagy bátor.
Szerző

Pakisztán rakétatámadásokkal növeli befolyását a szomszéddal szemben

Publikálás dátuma
2020.08.01. 08:29

Fotó: BANARAS KHAN / AFP
A hivatalos verzió szerint mindkét ország a helyi szélsőségesek akciói miatt morcos.
15 ember életét vesztette és 80-an megsebesültek egy afgán határtelepülésre mért pakisztáni rakétacsapásban – közölték afgán tisztségviselők. A helyi egészségügyi hatóságok szerint az afgán válaszcsapásban heten haltak meg és 31-en kaptak lőtt sebet a pakisztáni oldalon. „Az afgán hadsereg megtorlásával kell majd szembe néznie a pakisztáni erőknek, ha folytatják rakétatámadásaikat Afganisztán területe ellen” – közölte a kabuli védelmi minisztérium. A pakisztáni külügyminisztérium a csütörtök este történt támadásért afgán határőröket hibáztatott, akik állítása szerint először nyitottak tüzet civilekre és pakisztáni biztonsági erőkre. A minisztérium szerint a pakisztáni erők önvédelemből cselekedtek. Iszlámábád szerint a helyzetet később katonai és diplomáciai csatornákon keresztül sikerült elsimítani. Csütörtökön egyébként pakisztáni csapatok érkeztek a Szpinboldakkal átellenes oldalon lévő Csaman határátkelőhöz, hogy kordában tartsák több száz pastu nemzetiségű tüntető tiltakozását a koronavírus-járvány nyomán elrendelt határzár ellen. Az erőszakossá fajuló megmozduláson három tüntető meghalt, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak rájuk. A határvonal a pakisztáni, illetve az afganisztáni határ mentén élő pastu nemzetiség által lakott területen keresztül húzódva választ el családokat és törzseket. Sokan ingáznak a határon keresztül, de a Csaman átkelő lezárása miatt most nem tudnak munkába menni. A határt csak a kereskedelmi forgalomnak nyitották meg. A két ország vitatott határvonalán ráadásul időnként előfordulnak összecsapások. Júliusban például az északkelet-afganisztáni Kunar tartományt érte pakisztáni rakétatámadás három ember életét követelve. A halálos összecsapások csak fokozódtak, amióta Pakisztán 2017-ben kerítést kezdett emelni az Afganisztánnal közös határán. A két országot a britek által 1893-ban meghúzott, 2640 km hosszú, ún. Durand-vonal választja el egymástól, amit Afganisztán nem ismer el. Pakisztán ugyanakkor azt állítja, hogy a szomszédjának területi követelései vannak vele szemben, folytonos feszültségeket keltve ezzel a két ország között. Emellett Kabul és Iszlámábád is régóta azzal vádolja a másikat, hogy szemet huny a szélsőségesek tevékenysége fölött az ellenőrizetlen határon. Pakisztán részben azzal indokolta a határkerítés telepítését, hogy ezzel megakadályozza az iszlamisták afganisztáni területre való visszavonulását. De éppen Pakisztánt bírálja az USA és Afganisztán is azért, mert szerintük biztos hátországot nyújt a kabuli vezetés ellen harcoló, radikális iszlamistáknak. Iszlámábád tagadja ezt, és azt állítja, hogy a karacsi tőzsde épülete elleni júniusi támadás elkövetői, a szakadár Beludzs Felszabadítási Hadsereg harcosai Afganisztán déli Kandahár tartományában rejtőzködnek, ahogy a pakisztáni tálibok terrorszervezete, a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) emberei is. Az ENSZ szerint kb. 6500 pakisztáni szélsőséges bujkál Afganisztánban.
Szerző