Nulla százalékos hitellel pörgetné meg a kormány a 400 ezer embernek munkát adó ágazatot

Publikálás dátuma
2020.08.01. 13:52

Fotó: Shutterstock
A kisebb turisztikai cégek bármire felhasználhatják a kedvezményes kölcsönt.
A kormány döntése értelmében a Széchenyi Kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővül, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára lesz elérhető - jelentette be a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán hozzátette, a Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabadfelhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak.
AZ ÚJ KONSTRUKCIÓ HITELKERETE 100 MILLIÁRD FORINT LESZ, A VÁLLALKOZÁSOK A KERESKEDELMI BANKOKNÁL TUDJÁK MAJD IGÉNYELNI A SZÜKSÉGES ÖSSZEGET, AMELY NEM HALADHATJA MEG A 250 MILLIÓ FORINTOT.

A Széchenyi Turisztikai Kártya finanszírozásáról a Magyar Nemzeti Bank gondoskodik a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá segítségével. Az új hitelkonstrukció részletei hétfőn jelennek meg a Magyar Közlönyben - közölte az MTÜ vezérigazgatója. Guller Zoltán szerint a Széchenyi Turisztikai Kártya egy régóta várt termék, amely mögött szakmai konszenzus áll. Mint mondta, a magyar turizmus-vendéglátás dinamikusan fejlődő ágazat, amely tavaly a hazai össztermék (GDP) 13 százalékát adta. A 400 ezer embert foglakoztató ágazat azonban a koronavírus-járvány hatására óriási bajba került - fűzte hozzá. Igaz, miután elkezdődött a gazdaság óvatos és fokozatos újranyitása. Ennek eredményeként felerősödött a belföldi turizmus, júniusban már több magyar pihent belföldön, mint egy évvel korábban - mondta Guller Zoltán. Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs
Szerző

Nagyot nőtt a semmi

Publikálás dátuma
2020.08.01. 07:40

Fotó: Michele Ursi
Bár a foglalkoztatottak bére májusban 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azok még így is messze járnak az uniós átlagtól.
Májusban 398 773 forint volt a nemzetgazdaságban a bruttó és 265 188 forint a nettó átlagkereset a KSH legfrissebb adatai szerint. Így az előző év azonos időszakához képest mind a két összeg 9,4 százalékos emelkedést mutat. A reálkereset az első öt hónapban 5,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos drágulás mellett. A foglakoztatási- és béradatok tanúsága szerint a cégek nem a keresetek visszametszésével, hanem létszámcsökkentéssel, átmeneti leépítésekkel és a dolgozók tartalékállományba helyezésével reagáltak a koronavírus-járványra – véli Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ezzel szemben jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése. Az elemző főképp azzal magyarázza a bérek látványos növekedését, hogy az idei évre több ágazatban és a közszférában is elfogadott, jelentős béremelési megállapodások élnek, amiket végre is hajtottak. A koronavírus-járvány által leginkább sújtott, teljes keresletkieséssel szembesülő, elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmusban és vendéglátásban főképp nem a megmaradó alkalmazottak bérét csökkentették, inkább átmeneti leépítést alkalmaztak és tartalékállományba helyezték némelyiküket. Az építőiparban, logisztikában, az IT -területen, a rendvédelemben, a kereskedelemben és az egészségügyben szintén átlag feletti a bérnövekedés. Ráadásul az egészségügyben júliusra fizették az egyszeri, félmilliós "koronabónuszt", ami átmenetileg szintén emeli az ágazat béradatait. A Takarékbank elemzője az év második felére a bővülés enyhülését várja. Ennek egyik oka, hogy az új belépők alkupozíciója gyengébb, mint a válság kitörése előtt. Bár a forgalomérzékeny ágazatokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentették a béreket, az idei átlag így is némiképp 8 százalék felett alakulhat. A májusi, 398 ezer forintos bruttó átlagjövedelem az akkori, 350 forintos euróárfolyammal számolva bruttó 1137, illetve nettó 760 eurónak felel meg. Ez uniós összevetésben nagyon gyenge. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e héten kiadott versenyképességi jelentése szerint a magyar gazdaság az EU 28 tagállamból a 19. A lemaradás sok oka közül az egyik összetevő a nemzetközi összehasonlításban alacsony bér. Az EU-n belül a havi bérek szélsőségesen szórnak a luxemburgi, bruttó közel 5 ezer euró és a bolgár 500 euró között. Magyarország a 25. 2019-ben csak a már említett Bulgária és Románia maradt el tőlünk egy hajszállal, illetve a lengyelek is mögénk kerültek. Az MNB elemzése szerint, bár 2010 és 2019 között a hazai bérek lendületesen, 48 százalékkal nőttek, a mai napig nem érik el az uniós átlag felét, sőt némiképp még a visegrádiak átlagától is elmarad. A munkavállalói jövedelmet a béren felül jelentősen befolyásolja az adórendszer, ami a kedvezmények révén a családosoknak kedvez igazán – olvasható az MNB elemzésben. Az elmúlt évek adócsökkentései ellenére a gyermektelen, átlagjövedelmet kereső munkavállaló átlagos adóterhelése csökkent az elmúlt években, de a 44,6 százalék továbbra is magasabb mint az EU és a térség átlaga. Vagyis az eleve viszonylag alacsony bruttó bért az uniós átlag feletti terhelés sújtja. A szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentésével az átlagos adóék 41 százalékra mérséklődhet, megközelítve a jelenlegi uniós és térségi átlagot. Az adókedvezmények következtében a családok adóéke alacsonyabb, mint az egyedülállóaké. Jelenleg a kétgyermekes, átlagjövedelmet kereső családok átlagos adóéke 37,1 százalék. Ez több mint 7 százalékponttal marad el a gyermektelenekétől. A mutató jelenleg az EU-s átlag körül, és enyhén a visegrádi versenytársaink átlaga felett alakul – jegyzi meg a jegybank. Vagyis az unió egyik legalacsonyabb bére után még a családi kedvezményt igénybe vevők is uniós átlag feletti adóterheket fizetnek.

Még lesznek elbocsátások

Míg áprilisban százból csupán négy cég vezetője várt javulást a következő fél évben, addig most már minden második vállalat optimistán tekint a jövőbe. Jelenleg minden ötödik cég távmunkában dolgozik továbbra is, minden másodiknál pedig hosszú távon megmarad a home office lehetősége – derül ki a Profession.hu friss, 750 hazánkban működő cég helyzetét vizsgáló felmérésének adataiból. Június végére szinte nem maradt cég, amire ne lett volna hatással a járvány okozta válsághelyzet. A több mint 750 válaszadó 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb mértékű korlátozással, de működnek. További 17 százalékuk nagymértékű korlátozásokat vezetett be, 3 százalékuk pedig teljesen leállította működését. Utóbbi válasz a szolgáltatói szektorban működő cégek, az egyéni vállalkozók, az ötmillió forint alatti árbevételű cégek esetében felülreprezentált – akár tíz százalékot is elér körükben. Az elbocsátások az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintették eddig, míg az építőipari cégek felkészülnek rá, hogy a következő fél évben elbocsátásokra lehet szükség. A közigazgatásban, egészségügyben és oktatásban eddig sem volt jellemző, és a későbbiekben sem várhatók elbocsátások, míg a szolgáltató szektor cégvezetői bizonytalanok a helyzetükben.    

Szerző

Garázskormány

A kormány következetes. 2010-től kezdve érvényt szerez a miniszterelnök nagyívű tézisének: segély helyett munka elvén kell szervezni eztán a munkaalapú társadalmat. Az így verbuválódott közmunkások külön kasztot képeztek a munkavállalók között. A modern kori kényszermunka a valóditól abban különbözött, hogy valamicske pénzt is adtak érte. A  koronavírus-válság kezdetére, mert a kormánynak is kezdett terhes lenni a közpénzből finanszírozott értelmetlen foglalkoztatás, minimálisra csökkent a létszámuk.
Mindig lesznek azonban akik rákényszerülnek a kormány kegyére, mert máskülönben nem juthatnak a megélhetést jelentő forintokhoz. E tekintetben a mostani válságot is sajátos módon kezeli a kormány. Általános elv volt külhonban, hogy a vásárlóerőt fenn kell tartani, ezért a kormányok a munkáltatók által fizetett csökkentett bért kiegészítették úgy, hogy az majdnem elérte a válság előttit, tehát a korábbi életszínvonal közel tartható volt. Nálunk ettől elzárkózott a kormány, a vállalkozásoknak ad pénzt, az embereknek nem. 
Most a zenészek, az előadók, a fesztiválszervezők és háttérkiszolgálóik kerültek kilátástalan helyzetbe, miután továbbra sem tarthatnak nagyobb létszámú koncerteket. Így erre az évre már biztosan bevételek, fizetések nélkül maradnak. Adódott volna a lehetőség, hogy normatív módon, azaz mindenki  számára juttat annyit a kormány a közösből, hogy méltóságuk elvesztése nélkül átvészelik e szűkös időket. De nem - mert mint a kormányszóvivőin bejelentették -, kapnak támogatást, csak egy kicsit muzsikáljanak érte. Szervezzenek közelebbről meg nem határozott garázskoncerteket és részesülhetnek a kormány kegyében. Az ínség nagy úr, az előadóművészek is emberek, hajlani fognak a hatalom szavára,  húzni, pengetni fogják és még énekelnek is hozzá. És örülhetnek, hogy nem Nagykállóban éltek egykor, amikor a Kállayak az éhezőkkel egy 12 méter magas ínség-dombot hordattak össze kézi erővel, így kellett megszolgálni a kenyérnek való gabonát. Amit egy év múlva vissza is kellett fizetni.
Szerző
Törő András