Így alakítaná át a sztrádadíj-fizetési gyakorlatot az EU soros, német elnöksége

Publikálás dátuma
2020.08.01. 16:10
Illusztráció: Shutterstock
Mindenkinek kötelező lenne leszurkolnia az egységes tarifát, egyedül a különféle buszok kapnának mentességet.
Az Európai Unió soros elnöke Németország, amely számos kezdeményezése mellett felvetette, hogy az unióban egységesen fizetőssé kellene tenni az autópályák használatát, írja a napi.hu.  Andreas Scheuer német közlekedési miniszter, az elképzelés egyik atyja szerint a személyautók, a furgonok, és a teherautók fizetnének az úthasználatért, míg az autóbuszok és a távolsági buszok díjmentesen használhatnák az autópályákat. Az egységes fizetés nyolc év múlva kezdődne el az egész unióban, a sztrádadíjak pedig a közös költségvetésbe folynának be. A pénzt a klímavédelmet szolgáló befektetésekre fordítanák Az ötlet ellentmondásos, mivel ahány ország, annyiféle szabályozás. Németország például az egyetlen állam, ahol az autósztrádákat az adófizetők pénzéből tartják fenn, nincsenek autópályadíjak.
Szerző
Témák
sztráda

Nulla százalékos hitellel pörgetné meg a kormány a 400 ezer embernek munkát adó ágazatot

Publikálás dátuma
2020.08.01. 13:52

Fotó: Shutterstock
A kisebb turisztikai cégek bármire felhasználhatják a kedvezményes kölcsönt.
A kormány döntése értelmében a Széchenyi Kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővül, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára lesz elérhető - jelentette be a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán hozzátette, a Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabadfelhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak.
AZ ÚJ KONSTRUKCIÓ HITELKERETE 100 MILLIÁRD FORINT LESZ, A VÁLLALKOZÁSOK A KERESKEDELMI BANKOKNÁL TUDJÁK MAJD IGÉNYELNI A SZÜKSÉGES ÖSSZEGET, AMELY NEM HALADHATJA MEG A 250 MILLIÓ FORINTOT.

A Széchenyi Turisztikai Kártya finanszírozásáról a Magyar Nemzeti Bank gondoskodik a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá segítségével. Az új hitelkonstrukció részletei hétfőn jelennek meg a Magyar Közlönyben - közölte az MTÜ vezérigazgatója. Guller Zoltán szerint a Széchenyi Turisztikai Kártya egy régóta várt termék, amely mögött szakmai konszenzus áll. Mint mondta, a magyar turizmus-vendéglátás dinamikusan fejlődő ágazat, amely tavaly a hazai össztermék (GDP) 13 százalékát adta. A 400 ezer embert foglakoztató ágazat azonban a koronavírus-járvány hatására óriási bajba került - fűzte hozzá. Igaz, miután elkezdődött a gazdaság óvatos és fokozatos újranyitása. Ennek eredményeként felerősödött a belföldi turizmus, júniusban már több magyar pihent belföldön, mint egy évvel korábban - mondta Guller Zoltán. Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs
Szerző

Nagyot nőtt a semmi

Publikálás dátuma
2020.08.01. 07:40

Fotó: Michele Ursi
Bár a foglalkoztatottak bére májusban 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azok még így is messze járnak az uniós átlagtól.
Májusban 398 773 forint volt a nemzetgazdaságban a bruttó és 265 188 forint a nettó átlagkereset a KSH legfrissebb adatai szerint. Így az előző év azonos időszakához képest mind a két összeg 9,4 százalékos emelkedést mutat. A reálkereset az első öt hónapban 5,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos drágulás mellett. A foglakoztatási- és béradatok tanúsága szerint a cégek nem a keresetek visszametszésével, hanem létszámcsökkentéssel, átmeneti leépítésekkel és a dolgozók tartalékállományba helyezésével reagáltak a koronavírus-járványra – véli Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ezzel szemben jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése. Az elemző főképp azzal magyarázza a bérek látványos növekedését, hogy az idei évre több ágazatban és a közszférában is elfogadott, jelentős béremelési megállapodások élnek, amiket végre is hajtottak. A koronavírus-járvány által leginkább sújtott, teljes keresletkieséssel szembesülő, elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmusban és vendéglátásban főképp nem a megmaradó alkalmazottak bérét csökkentették, inkább átmeneti leépítést alkalmaztak és tartalékállományba helyezték némelyiküket. Az építőiparban, logisztikában, az IT -területen, a rendvédelemben, a kereskedelemben és az egészségügyben szintén átlag feletti a bérnövekedés. Ráadásul az egészségügyben júliusra fizették az egyszeri, félmilliós "koronabónuszt", ami átmenetileg szintén emeli az ágazat béradatait. A Takarékbank elemzője az év második felére a bővülés enyhülését várja. Ennek egyik oka, hogy az új belépők alkupozíciója gyengébb, mint a válság kitörése előtt. Bár a forgalomérzékeny ágazatokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentették a béreket, az idei átlag így is némiképp 8 százalék felett alakulhat. A májusi, 398 ezer forintos bruttó átlagjövedelem az akkori, 350 forintos euróárfolyammal számolva bruttó 1137, illetve nettó 760 eurónak felel meg. Ez uniós összevetésben nagyon gyenge. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e héten kiadott versenyképességi jelentése szerint a magyar gazdaság az EU 28 tagállamból a 19. A lemaradás sok oka közül az egyik összetevő a nemzetközi összehasonlításban alacsony bér. Az EU-n belül a havi bérek szélsőségesen szórnak a luxemburgi, bruttó közel 5 ezer euró és a bolgár 500 euró között. Magyarország a 25. 2019-ben csak a már említett Bulgária és Románia maradt el tőlünk egy hajszállal, illetve a lengyelek is mögénk kerültek. Az MNB elemzése szerint, bár 2010 és 2019 között a hazai bérek lendületesen, 48 százalékkal nőttek, a mai napig nem érik el az uniós átlag felét, sőt némiképp még a visegrádiak átlagától is elmarad. A munkavállalói jövedelmet a béren felül jelentősen befolyásolja az adórendszer, ami a kedvezmények révén a családosoknak kedvez igazán – olvasható az MNB elemzésben. Az elmúlt évek adócsökkentései ellenére a gyermektelen, átlagjövedelmet kereső munkavállaló átlagos adóterhelése csökkent az elmúlt években, de a 44,6 százalék továbbra is magasabb mint az EU és a térség átlaga. Vagyis az eleve viszonylag alacsony bruttó bért az uniós átlag feletti terhelés sújtja. A szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentésével az átlagos adóék 41 százalékra mérséklődhet, megközelítve a jelenlegi uniós és térségi átlagot. Az adókedvezmények következtében a családok adóéke alacsonyabb, mint az egyedülállóaké. Jelenleg a kétgyermekes, átlagjövedelmet kereső családok átlagos adóéke 37,1 százalék. Ez több mint 7 százalékponttal marad el a gyermektelenekétől. A mutató jelenleg az EU-s átlag körül, és enyhén a visegrádi versenytársaink átlaga felett alakul – jegyzi meg a jegybank. Vagyis az unió egyik legalacsonyabb bére után még a családi kedvezményt igénybe vevők is uniós átlag feletti adóterheket fizetnek.

Még lesznek elbocsátások

Míg áprilisban százból csupán négy cég vezetője várt javulást a következő fél évben, addig most már minden második vállalat optimistán tekint a jövőbe. Jelenleg minden ötödik cég távmunkában dolgozik továbbra is, minden másodiknál pedig hosszú távon megmarad a home office lehetősége – derül ki a Profession.hu friss, 750 hazánkban működő cég helyzetét vizsgáló felmérésének adataiból. Június végére szinte nem maradt cég, amire ne lett volna hatással a járvány okozta válsághelyzet. A több mint 750 válaszadó 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb mértékű korlátozással, de működnek. További 17 százalékuk nagymértékű korlátozásokat vezetett be, 3 százalékuk pedig teljesen leállította működését. Utóbbi válasz a szolgáltatói szektorban működő cégek, az egyéni vállalkozók, az ötmillió forint alatti árbevételű cégek esetében felülreprezentált – akár tíz százalékot is elér körükben. Az elbocsátások az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintették eddig, míg az építőipari cégek felkészülnek rá, hogy a következő fél évben elbocsátásokra lehet szükség. A közigazgatásban, egészségügyben és oktatásban eddig sem volt jellemző, és a későbbiekben sem várhatók elbocsátások, míg a szolgáltató szektor cégvezetői bizonytalanok a helyzetükben.    

Szerző