Előfizetés

Salvini áldozati szerepben tetszeleg

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.03. 09:35

Fotó: Andrea Ronchini / AFP / NurPhoto
Ismét menekültválság törhet ki Olaszországban. Ez némi reménysugarat jelent a populista Liga politikai szempontból mélypontra került vezetője számára.
Az olasz kormány attól tart, hogy hiába az uniós csúcson elért siker, amely után ovációval fogadták otthon Giuseppe Contét, mivel hazája vált a helyreállítási alap legnagyobb haszonélvezőjévé, hamarosan ismét a menekültkérdés kerülhet középpontba, mivel ismét egyre többen indulnak Afrika felől Itáliába. Július végéig mintegy 13 ezren érték el az olasz partokat, csak júliusban több mint 6000-en, miközben tavaly egész évben összesen 11 ezren. Ami szintén új fejlemény: sokan nem Líbia, hanem Tunézia felől közelítik meg Itáliát. Hivatalos adatok szerint az ország partjaihoz érkezett menekültek több mint harmada érkezett az országból. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-járvány miatt drámaian visszaestek a turizmusból származó bevételek Tunéziában, ahol ez a szektor adja a GDP körülbelül 8 százalékát. 2019-ben 9,5 millió turista látogatott el az országba, most ennek a töredéke. Hogy mekkora a baj, jelzi: egész családok keltek útra, hogy elérjék az ígéret európai földjét. Ez azonban nagyon aggasztó fejlemény a Conte-kormány számára, hiszen az események ismét Matteo Salvini, a jobboldali populista Liga elnöke malmára hajthatják a vizet. Pedig a volt belügyminiszterre mostanában nagyon rájár az út. Egyrészt azért, mert Salvininek továbbra sem sikerült megállítania a Liga mélyrepülését. Igaz ugyan, hogy a párt még a legnépszerűbb a felmérések szerint, de különösen meglepő és Salvini szempontjából drámai volt az Ixe ügynökség július végén közzétett felmérése, amely szerint a populista párt már csak 0,8 százalékkal vezet a balközép Demokrata Párt (PD) előtt. Más közvélemény-kutatóknál ennél azért nagyobb a fölény, de a trend egyértelmű: folyamatosan csökken a Liga népszerűsége. Csütörtökön Salvini fiával a Milano Marittimában, a Papeete Beachnél megmártózott a tengerben, ugyanakkor a populista vezető már nem úszkál úgy a népszerűségben, mint a járvány előtt. Tavaly például, amikor felbukkant a strand melletti diszkóban, amit barátja, Massimo Casanova tart fenn, valóságos rocksztárként ünnepelték, amikor megjelent a tömegben egy fürdőnadrágban és mojitóval a kezében: a jelenlévők vele akartak szelfit csinálni. Ugyan pár szelfi most is készült, de jóval kevesebb, mint tavaly augusztusban. A hangulata is borongósabb volt, mint egy éve, amikor még az olasz belügyminisztérium élén állt. Salvini politikai jövője minden korábbinál bizonytalanabbá vált, miután a római felsőház csütörtökön szűk többséggel megszavazta mentelmi jogának felfüggesztését Még belügyminiszterként nem engedett kikötni egy sor menekülteket szállító hajót, így a spanyol Open Arms civil szervezetét, amely Lampedusán kötött volna ki tavaly augusztusban, 80 menekülttel a fedélzetén. A palermói ügyészség 2019. augusztus 20-án feljelentette őt. A felsőház mostani döntése nyomán azonban egy második per is indulhat ellene. A szenátus egyszer már februárban is a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt. Tavaly július 26-án az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója 131 menekülttel a fedélzetén engedélyt kapott ugyan a kikötésre a szicíliai Augustánál, de a bajba jutottak csak 31-én szállhattak partra, miután öt uniós tagállam vállalta a befogadásukat. Ebben az ügyben július elejére tűzték ki Salvini meghallgatását, ezt azonban a járvány miatt október 3-ra halasztották el. Amennyiben a populista Liga elnökét elítélnék, akár 15 éves börtönnel sújthatnák. Ha elsőfokon legalább két évet kapna, akkor nem vállalhat politikai pozíciót. Pályafutásának ugyan ezzel nem lenne vége, de több évre fel kellene függesztenie a politikai szerepvállalást, így a jobboldal vezetője sem maradhatna. Salvini azonban abban bízhat, hogy az olasz igazságszolgáltatás malmai igen lassan őrölnek. Alighanem arra számít, hogy egy elhúzódó vele szembeni eljárás során ismét növekedni kezdhet pártja és az ő saját népszerűsége. S ebben segítségére lehet egy kiújuló menekültválság. 

Meghaladta a 18 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 09:08

Fotó: BRITTA PEDERSEN / AFP / dpa Picture-Alliance
Már 688 369 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 18 019 472 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 688 369, a gyógyultaké pedig 10 649 111 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 17 591 973 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 684 111, a gyógyultaké pedig 10 502 330 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 667 930 fertőzött volt eddig, 154 859-en haltak meg és 1 468 689-en meggyógyultak. Brazíliában 2 733 677 fertőzöttről, 94 104 halálos áldozatról és 2 062 876 gyógyultról tudni. Indiában 1 750 723 fertőzöttet, 37 364 halálos áldozatot és 1 145 629 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 849 277-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 14 104-re, a gyógyultaké pedig 648 961-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 306 319, és 46 286 ember halt meg a betegségben. Spanyolországban 288 522 fertőzöttet, 28 445 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 248 070, a halálos áldozatoké 35 154, és 200 460-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 232 856 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5 728, a gyógyultaké 216 494. Franciaországban 225 198 fertőzöttről, 30 268 halálos áldozatról és 81 764 gyógyultról tudni. Németországban 211 220 a fertőzöttek száma, 9 154 a halottaké, 192 908-an meggyógyultak. Kanadában 118 768 fertőzöttet, 8 990 halálos áldozatot és 103 201 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 87 985 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4669 halálos áldozatot és 81 018 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Ijesztő balkáni gyermekdalok – „Önkéntelenül is démonizálják az idegeneket”

Kocsis Krisztina írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.03. 09:00

Nem Magyarország az egyetlen, ahol összemossák a menekültek identitását a vallásukkal – nyilatkozta a Népszavának Dr. Idil Akinci, az Edinburgh-i Egyetem kutatója.
Azzal kezdte, hogy nem szeretné használni a „muszlim migráció” kifejezést. Ez a két szó azonban szinte összeforrt Magyarországon és máshol is Európában. Mi az oka ennek a kategorizáló szóhasználatnak? Magyarország történelme évszázadokig összefonódott az Oszmán Birodaloméval. Az Orbán Viktor által használt narratíva nagyon hasonlít az akkorihoz, a „muszlim megszállás” iránt kelt félelmet. A jelenlegi határok nem csak fizikai, hanem jelképes képződmények is amelyek történelmi emlékeket idéznek. A bevándorlók és menekültek hivatalosan nem mindig muszlim vallásúak vagy nem azonosítják magukat muszlimként, a politikai diskurzus mégis egységes, leegyszerűsítő, egydimenzióssá korlátozó kategóriába veszi őket, hiszen így könnyebb kiemelni a különbségeket „köztük” és „köztünk”. Nyugat-Európában legtöbbször szekuláris és liberális értékek alkotják a közösségek nemzeti önmeghatározásának a lényegét, aminek szerves része a befogadás. Ezen értékek nagyrészt, ha nem teljesen kimaradnak a populista narratívából, ahol inkább a kereszténység a központi eleme a nemzeti és európai identitásnak. Ezért is lehet az iszlám ilyen erős ellenpólus. A vallást kulturális kategóriává teszik. De azt is muszáj megérteni, hogy Magyarország nem egyedi ebből a szempontból. Például a balkáni országokban még mindig vannak gyermekdalok, amelyekben az oszmánok a mumusok, akik elrabolják a rossz gyerekeket. Ezzel a látszólag elhanyagolható részlettel önkéntelenül is démonizálják az idegeneket. Még azokban a nyugat-európai országokban is, ahol a közösségi kultúra pedig alapvetően szekuláris, egyre gyakrabban figyelhető meg tartózkodás a multikulturális értékek előtérbe helyezésétől és a kereszténység ott is fontosabbá válik a nemzeti identitás meghatározásában. Persze vannak csoportok, amelyek liberálisabb eszmékkel azonosulnak, néhányan tudatosan igyekeznek lebontani a sokszor készen kapott gondolkodásmódot, de bizonyos fokig mindenkit meghatároz a szocializálódása. Az Oszmán Birodalom hagyatékát pedig nem csak Orbán emlegeti folyamatosan, hanem Erdogan is. Ezt példázza az ajánlat, hogy építsenek új minaretet, renoválják a szigetvári mecsetet, régészeti munkálatokat finanszírozzanak vagy tárják fel Szulejmán szultán sírját. A muszlimellenes populizmust egyébként a történelmi, politikai és gazdasági körülmények között kell értelmezni, az állam és az állampolgárok érdekei alapján. A nemzeteknek identitásuk megtartásához mindig szükségük lesz kívülről érkező „másokra”. Napjainkban ez a fenyegetés egyre többször jelenik meg vallási köntösben, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez törvényszerűen így is marad. Például nemrég láttuk, ahogy Törökország és Magyarország érdeke egy közös cél érdekében közeledett egymáshoz: mindketten „biztonsági zónát” akarnak Észak-Szíriában. A kérdés itt máris nem a „muszlim migrációról” szól, hanem a forrásokról. Az aggodalom mindig gazdasági, a „csomagolásnak” azonban érzelmileg mozgósítónak kell lennie. Mi lehetne a megfelelő narratíva, amely kiválthatná a „muszlim migráció” fogalmát az európai politikai kontextusban? A lényeg, hogy elismerjük a különböző muszlim csoportokat Európa egészében. Ezekbe beletartoznak azok a muszlim közösségek, amelyek évszázadok óta Európán belül élnek, még Magyarországon is, ugyanúgy mint azok a második, harmadik, vagy negyedik generációs muszlimok akiknek a szülei a 20. század közepén érkeztek a kontinensre. Őket sokan még mindig a „migráns” kategóriába sorolják. Ezen kívül vannak a menekültek, akik napjainkban leginkább, de nem kizárólagosan a szír polgárháború miatt érkeznek. Ugyanennyire fontos, hogy hasonlóan definiáljuk az „európaiságot”. Jó pár európai ország között hatalmas politikai, történelmi és kulturális különbségek vannak. Magyarországnak például kevés közös pontja van Norvégiával, „európai identitása” hangoztatásával mégis magához közelebb állónak sejteti, mint például Törökországot. Azt sem egyszerű megállapítani, hogy egyáltalán miben áll a „muszlimság”. A szimbólumokon alapszik, például a fejkendő, a hidzsáb hordásán, vagy a felmenőkön, az önmeghatározáson, az országon, ahonnan valaki származik? Az általunk „muszlimnak” tartottak esetében sokszor előfordul, hogy a saját önmeghatározásukban sokkal fontosabb az, hogy nők, munkavállalók, menekültek, stb. Okozhat a vírus új migrációs hullámot Európába? Milyen eséllyel változtathatja meg a járvány az európai közösségek hozzáállását a bevándorláshoz és kifejezetten azokhoz, akik muszlimként határozzák meg magukat? Egy dologban teljesen biztos vagyok: a pandémia sokkal láthatóbbakká tette a határokat. A világban való utazás elsősorban a nemzetiségen, a lakhatási jogokon és az állampolgárságon alapul, olyan kategóriákon amelyeken a bevándorlók és menekültek legtöbbször kívül rekednek. A populista vezetők pedig a migráció ellehetetlenítésére használhatják az eddiginél szilárdabb határokat. Az Egyesült Királyságban és máshol, például az Öböl-menti országokban egyértelműen látszik, hogy a vírus nem csak a külső de az egyes közösségek közötti belső válaszvonalakat is megszilárdította. Kinek van hozzáférése ingyenes egészségügyi ellátáshoz és kik dolgoznak a járvány frontvonalában? Ez nagyon is függ az illető bevándorló státuszától, rasszbéli és etnikai hovatartozásától. A járvány és a migráció összefüggését illetően minden azon múlik, hogy lesz-e újabb hullám, amit pedig az határoz meg, hogy az egyes országok mennyire sikeresen kezelik a járványt felkészültségükkel vagy lehetőség szerint védőoltással. Ezek azok a tényezők, amelyek az embereket ismét egyes régiók felé irányíthatnák és itt nem csak Európára gondolok, hanem bármely olyan helyre, ahol nagyobb esélyét látják a biztonságuknak.  

Névjegy

Dr. Idil Akinci szociológus, migráció-szakértő, a nemzeti identitás, állampolgárság és a multikulturális társadalmakon belüli hovatartozás kérdéseit kutatja az Edinburgh-i Egyetemen. Korábban Európában és a Közel-Keleten kutatott. Publikációi jelentek meg nívós társadalomtudományi folyóiratokban, például a Journal of Ethnic and Migration Studies-ban.