Amióta Vlagyimir Putyin az orosz haditengerészet napja alkalmából digitális csúcstechnológiát és a világon egyedülálló, hiperszonikus csapásmérő rendszereket ígért, az orosz médiában egymást érik az ezt alátámasztó híradások. Mintha varázsütésre már minden készen állna a páratlan fejlesztésre. Kétségtelen, hogy van, ami már valóban elkészült - bár sikeres felhasználhatóságát nehéz lenne igazolni. Veszélyességének érzékelésére azonban nem kell különösebb szakértelem.
Még július elején befutott az Északi tengeralattjáró flotta fő bázisára a „Knyáz Vlagyimir” atom-tengeralattjáró, amelyet a maga nemében az amerikai megfigyelők is páratlannak minősítettek. A 25 ezer tonna vízkiszorítású, 170 méter hosszú tengeralattjáró 450 méter mélyre képes merülni és 90 napon keresztül maradhat a víz alatt. 107 tengerész, köztük 55 tiszt teljesít rajta szolgálatot. Rendkívül csöndes, nehezen felfedezhető, ráadásul csak egy a hasonló osztályba tartozó tengeralattjárók közül, amelyeknek az építésén mostanában dolgoznak. Torpedóin kívül 16 indítóállással látták el, amelyről felbocsáthatják az új típusú „Bulava-A” interkontinentális rakétát. Ez a rakéta hiperszonikus sebességhez közeli gyorsasággal repül, méghozzá manőverező üzemmódban, megtévesztve az ellenrakétákat. Mindegyik Bulava 6 robbanófejjel van felszerelve. A rakétát többéves munkával, számos kudarcos tesztelés után tökéletesítették.
A „Knyáz Vlagyimir” július elején volt a slágertéma, a hónap végén viszont már az Poszeidón nevű, tenger alól kilőhető fegyver, amelyet az orosz sajtó szerint a part menti amerikai nagyvárosok megsemmisítésére fejlesztettek ki. A Poszeidón leegyszerűsítve egy 24 méter hosszú, száztonnás szupertorpedó, amely legalább két megatonna hatóerejű nukleáris fejjel rendelkezik. A tengerben robban fel és megsemmisíti az egész part menti infrastruktúrát.
Vlagyimir Jugaj óceánkutató szerint a Poszeidón felrobbanása szökőárat és a 2011-ben a japán Fukusimánál mértnél legalább kétszer nagyobb, 25 méter magasságot meghaladó hullámokat idéz elő. Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő szerint, a cél nem is a pontos találat, hanem a part közelében lévő létesítmények teljes megsemmisítése, az egész amerikai ipari lánc kiiktatása.
Bár a Poszeidónra úgy tekintenek, mint „az utolsó lehetőségre”, tulajdonképpen lokális konfliktusok esetében is elképzelhetőnek tartják a bevetését. Az amerikaiak rémes ötletnek tekintik a tervet, és azt ajánlják, rakják az oroszok vissza ezeket a tervezők polcaira. Azonban nem úgy néz ki, hogy ezt az ajánlást Moszkva megfontolja. A Poszeidónhoz különleges atom-tengeralattjárókra van szükség. Potenciálisan jelenleg három ilyennel rendelkeznek. Ezek a „Belgorod”, amelyet 2019 tavaszán bocsátottak vízre, a „Podmoszkovje” és a „Habarovszk”. A RiaNovosztyi hírügynökségnek a védelmi minisztériumra hivatkozó, július végi híre szerint a flotta és a hadiipari vállalatok már tesztelik az első, erre a célra átalakított atom-tengeralattjárót, amely a jelek szerint a Habarovszk.
A védelmi tárca másik közleménye szerint sikeresen a végéhez közeledik a „Cirkon” hiperszonikus rakétakomplexum kifejlesztése is. Az eddigi tesztindítások beváltották a tervezők reményeit. Amint azt maga Putyin elnök erősítette meg, a hangsebesség mintegy kilencszeresét elérő „Cirkon” több mint ezer kilométeres távolságból képes szárazföldi és vízi célok megsemmisítésére.
Az új csodafegyverekkel azonban van egy nagy baj: akár védelmi, akár támadó a szándék, bevetésükkel az egész világot lángba borítják – anélkül, hogy a támadónak reménye lenne a túlélésre.