- Nincs jogszabályi akadály, és tudtommal megalapozott nemzetbiztonsági ok sincs, ami miatt ne lehetne a Kaleta-ügy bizonyos részleteiről, a bizottsági tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatni a közvéleményt – mondta a Népszavának Gulyás József, korábbi SZDSZ-es politikus, aki 2002 és 2009 között volt tagja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának. A volt képviselőt a pedofil képek birtoklása miatt elítélt volt perui nagykövet ügyében tartott bizottsági ülésekről kérdeztük. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke korábban ugyanis azzal indokolta jegyzőkönyvek tíz évre való titkosítását, hogy a bizottsági üléseken titkosszolgálatok is beszámoltak az esetről, az ilyen tárgyalások pedig szerinte az esetek többségében titkosak.
Gulyás József viszont úgy vélte, a bizottsági ülésen nem eshetett szó műveleti érdekeket sértő kérdésekről, vagyis például arról, kik és hogyan mentették haza Peruból Kaleta Gábort. – Nem tagadható el, hogy saját akció volt vagy más titkosszolgálattal együttműködve folyt a hazahozatali akció, erre egy bizottsági ülésen is válaszolnia kell az illetékeseknek – tette hozzá.
Kérdésünkre, miszerint miként fordulhatott elő, hogy a többszöri átvilágítás sem derített fényt Kaleta életének sötét foltjaira, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja megjegyezte: rendkívül súlyos hiba, ha a hazai titkosszolgálat nem talált biztonsági kockázatot, de előfordult már, hogy a szolgálatok ugyan jelezték a problémát, ám a kormány döntéshozói ezt figyelmen kívül hagyták, és nem tették meg a szükséges lépéseket. Pedig nyilvánvaló, hogy ilyen információk birtokában az ellenérdekű titkosszolgálatok és a különböző bűnözői csoportok is könnyen megzsarolhatják a diplomatát.
- Az eddig nyilvánosságra került információk alapján nem lehet tudni, ebben az esetben mi történt. Csak annyi biztos, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelezték a problémát, de arról nincs adat, a hazai szervek milyen mélységben rendelkeztek információkkal – jegyezte meg Gulyás József.
- Annyi ugyanakkor jól látható – állította a korábbi bizottsági tag –, hogy a mindig is ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ellenőrző szerepe 2010 óta folyamatosan csökken, sorvad. Néhány ügyben egy-egy nyilatkozat erejéig látható a bizottság, de érdemi ellenőrző szerepről nem beszélhetünk, s csak ideig-óráig sikerül egy-egy ügyet a felszínen tartani. Pedig a Kaleta-ügyben sem csak a volt perui követ személye a gond, hanem az eset kapcsán rendszerszintű problémákra kellene ráirányítani a figyelmet - fogalmazott.
